Miskolcot ért csapások,katasztrófák!

Előző véleményemben már említettem több olyan korszakot,amely Miskolc kialakulásának történetét vázolta,leírtam több eseményt, amelyek a város kialakulásáról szól, és azokat a viszontagságokat is amelyek gátolták ,visszafogták töretlen fejlődésében.

A történet azonban nem ért végett, napjainkig sok-sok viszontagságon kelett átesnie, s most ezekről szólnék.

A várost az előzőekben lairtak után is sok baj érte, amelyek akadályozták fejlődésében.

I.Lipót a várost elzálogosította és 1775-ben gróf Grassalkovics kincstári kamarai elnök a lakosságot perbe fogta és olyan szerződést erőszakolt rá, hogy a kivetett adók súlya alatt a polgári vagyonok egymásután a kincstár kezére kerültek.

Ezek nagyban gátolták a város fejlődését, ennek ellenére épült, fejlődött.A város hatósága már  1724-ben eltiltotta a borházakban való állandó lakást,.1727-ben felépült a vármegyeháza.1736-ban megnyilt az első gyógyszertár.1742-ben megalakult a tűzrendészet.1762-ban egy földszintes városháza épült, melyre emeletet 1870-ben építettek.1972-ben pedig református főgimnázium is épült.1793-ban már elrendelték az idegen honosok itt tartózkodásának kötelező bejelentését.

Az 1780-as népszámláláskor Miskolcnak  13148 lakosa, 2400 lakóháza, és a pincesorokon 1424 borházas, kőbevájt pincéje volt.A krónikák, írások szerint a XVI. században a bortermelés volt a virágzó, a XVII. században pedig a gyümölcstermelés.

Gyors fejlődésnek indult  a hadiszerszám, ötvös, csizmadia, szabó-és szűcsipar is.

A XVIII. században már sok új céh alakult, éa virágzó ipara is volt a városnak.Hadi termékeket már a központi raktárnak is szállítottak.

De jött az újabb katasztrófa!

1834-ben földrengés sulytotta a várost.

1838-ban azonban a királytól újabb városjogot kapott, amely nagyban elősegítette az ipar és a kereskedelem fejlődését.

1843-ban azonban olyan hatalmaz tűzvész pusztított, hogy a félváros leégett.

Ekkor égett le a a színház épülete is, mely országunk első magyar kőszínháza volt.

Az 1848-1849-i szabadságharcban a város véráldozatokkal és sok pénz veszteséggel is részt vett.Több esetben megszállták az itt átvonuló seregek.A város  határához tartozó Zsolca mezőin aratta a magyar honvédsereg utolsó diadalát, 1849. juliusában az orosz cári csapatok felett.

Ebben az időben az országgyűlésen két rettenthetetlen magyar képviselte a város érdekeit:

Szemere Bertalan és Palóczy László.

Szemere Bertalan szobra:

A XIX. század mozgalmai itt is lábrakaptak, és a város falai között olyan nagyságok találtak otthonra, mint Dayka Gábor, Tarkányi Béla, Lévay József. Herman Ottó, Déryné-Széppataki Róza,Egressy Gábor,Izsó Miklós stb.

1878-ban, pontosabban augsztus 31.-én hatalmas felhőszakadás következtében a hegyekről mérhetetlen vízmennyiség zúdult a városra és megrongált 2185, elpusztított 698 lakóházat, és 277 emberéletet követelt áldozatul.

Az egész ország segítségére sietett Miskolc városnak, főként a közakadozásokból rövid idő alatt ismét helyreépült.

Miskolc város történetét a közeljövőben folytatni fogom!

Akit érdekel, kérem,hogy böngéssze véleményeimet, hamarosan rátalál a folytatásra!

janosom

Ajánlom

Tetszik

+1

Szabálysértés bejelentése