Miskolc történetéről!

Nem a mai Miskolcról hanem történetéről szeretnék most véleményt közzé tenni!

Nem Miskolcon születtem és nem is ott lakom, igaz közel  mintegy 20 km-re, de hetente járok ott nagyon régen, s bejártam szinte minden utcáját, tereit, megismertem nevezetességeit stb.

Biztos,hogy ma már nem  tévednék el Miskolcon.Korábban felvetődött bennem a gondolat,hogy oda költözöm, ott szeretnék élni, de bizonyos okok, körülmények folytán nem tudtam megoldani.

Nagyon érdekelt már rég Miskolc története, ezért kutakodni kezdtem és könyveket bújva az alábbiakat tudtam meg a város történetét illetően.

Miskolc és környéke a kedvező természeti fekvásénél fogva már a csiszolatlan kőkorszakban -azaz már  több  minr húszezer évvel ezelőtt is, az ősember tanyája volt.

Ezt igazolják a Szeleta barlang világhírű, a sajómenti, az avasi, a MÁV Fűtőház helyén (1950-es években)talált leletek is.

Ilyen lelet a babérlevél alakú pattintott lándzsavég a szeleta barlangból.Ennek eredeti nagysága 9 cm.

Miskolc és környéke gazdag lelőhelye volt a bronzkorszak szerszámainak is.A vaskorszak idején kelta kotinusok lakták a környéket.Ezt bizonítják az Óhután megtalált ezüst pénzek is.A kotinousokat a rómaiak irtották ki, akik azután,hogy itt telepeket létesítettek volna,visszavonultak.

A népvándorlás idején az itt átvonuló népek ellenállasra nem találtak.A honfoglaló magyarok is halászattal és földműveléssel foglalkozó szláv népségeket találtak, akik harc nélkül behódoltak.Anonymus szerint ezt a területet Árpád vezér Böngér kabar törzsfőnek adományozta, akinek Bors nevű fiától nyerte nevét Borsod vára.

Bors vezér Borsod és Geuru várával (később Győr,majd Diósgyőr), mely ekkor még csak köralakú földvár volt, alakította ki Borsod vármegyét.Később a keresztség felvételével Böngér és Bors leszármazottai a Miscoucy nevet vették fel.

Innen ered a város Miskolc elnevezése!

A XI. században utat tört a Bükk környékén a kultúra.Már fából és kőből építettek házakat, ezen a területen.Ettől az időtől kezdve indult meg Miskolc fejlődése is, amely a környék központja lett.Ezt a fejlődést azonban megakasztotta a Tatárok betörése.A Tatárok 1241-ben Butu kán vezetése alatt Muhinál /közel van Miskolchoz/ a magyar sereget megsemmisítették.

Muhi csata !Fontos esemény a magyarság történetében.Itt mindent elpusztítottak, kő kövön nem maradt!

A lakosság a Bükk hegységbe menekült és a Tatárok kivonulása után visszatérve, hangya szorgalommal megkezdte újjáépítő munkáját, melyből nagyon jelentős részt vállalt Ernye bán.Ő a lakosság biztonsága érdekében megépítette a diósgyőri várat, mely ma is Miskolc egyik nevezetessége.

A lakosság a XIII. század végére annyira megszaporodott,hogy Miskolc kezdett városias jelleget ölteni.

Nagy Lajos király idejében a diósgyőri vár fényes udvartartás színhelye  volt.

A kirány itt külföldi követségeket is fogadott, sőt a turini békekötést is itt hitelesítette.A király éás vendégei gyakran Miskolra is ellátogattak, így Miskolc olyan kiváltságokat is kapott, amelyek nagyban elősegítették fejlődését.Másik fénykorát a vár Mátyás király idején élte, gyakran tartózkodott a várban, és sokat vadászott vendégeivel a Bükkben.

Miskolc már 1395-ben pallos jogot nyert, majd 1405-ben, Zsigmond király várossá emelte.

A békés fejlődést azonban ismét veszedelem követte, előbb a husziták garázdálkodtak, majd következett a török veszedelem.

Mehmed pasa 1544-ben a várost feldúlta, mert nem akart adót fizetni,és 1596-ban a törökök felgyújtották a várost.

Bocskay, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György felkelései Miskolc történetében is jelentős szerepet játszottak.

1648-ban a város a magyar király uralma alá került, de ebből azonban semmi haszna nem volt, mert az idevezényelt katonaság csak kifosztotta vagyonából, a már eddig is agyonnyomorított lakosságot.

1679-ben hatalmas pestis járvány a lakosság egyharmadát elpusztította, 1500 halottja volt, a járványnak.

1685-ben a labancok bosszúből felégették a várost,mert a lakosság Thököly mellé állt.

1691.ben pedig pusztító árvíz súlytotta a várost, elborította a vízáradat.

II.Rákóczi Ferenc szabadságharcából Miskolc is kivette részét, a fejedelem több ízben tartott itt gyűléseket, tanácskozásokat.

A Miskolc közelében / kb. 20 km-re/ zajlott le az ónodi országgyűlés is, amelyen kimondták a Habsgurgok detronizációját.

Ezután újabb csapások érték a várost!

Rabutin császári tábornok felgyujtatta a már 21 évvel ezelőtt felégetett várost.1710-11-ben 600 ember esett áldozatul a városban az országosan pusztító pestis járványnak.

A fenti eseményeg gondolom, szinte hihetetlen sorscsapások mindenki számára.

Ezek azonban nem értek végett.

Legközelebbi véleményemben folytatni szeretném Miskolc város történetét.

Akit érdekel, kérem kisérje figyelemmel további véleményeim írását.

janosom

Ajánlom

Tetszik

+1

Szabálysértés bejelentése