Közzétéve 2021 július, 19 - 13:13
Horrornak kevés, de így is működik.
Horrornak talán kevés, de így is működik. Röviden tömören talán mondhatom azt hogy az új AZ-t, amely természetesen ijesztőbbre sikeredett, mint a ’90-es eredeti, de úgy tűnik, már rég sikerült megedződnünk abban a tekintetben, hogy egy horrorfilm nézése során mitől kell borzonganunk és mitől nem.De “ácsi” nem azt akarom mondani, hogy a film nem ért egy árva fabatkát sem, de valahogy se horror, se misztikum, se thriller kategóriában nem tudom kategorizálni.Ha esetleg fiatalabb koromban néztem volna meg, akkor garantáltan felköthettem volna a nadrágom, de így felnőtt fejjel csak egy nagy üres hiányérzet maradt a katarzis helyett. Ez pedig baj, mert mégis csak egy 18 éven felüliek számára készült filmről beszélünk.
Szerintem a mai modern mozikba kerülő horror filmek fő problémája az, s ez filmünkre az Az-nál is fő problémaként is tetten érhető. A technika fejlődésével a rendezők egyre inkább rámennek a látványra és a karakterek hátterének, traumájának, annak pszichológiai boncolgatásának és belső
emberi értékek elhagyásával egyre kevesebb időt fektetnek.
A régi klasszikusoknál (pl. Halloween, Texasi láncfűrészes mészárlás, Ördögűző) pont az működött, hogy mivel nem volt meg a technikai feltétele a brutális ábrázolásoknak, de a rendezők ügyesen és kreatívan becsempészték a lelki és pszichológia terrorr-t.
Most beszélhetünk arról is, hogy manapság maga az élet kíméletlenségét szinte premier plan-ba kapjuk, mert napi szinten a médiából nem ömlik más, mint (öngyilkos merényletek, a terror és a válogatott módon elkövetett bűncselekmények) egy leszakadt kar, még ha gyermeké is, valójában immunissá válunk s már nem hat meg senkit sem.
A filmben a vizualitás szuperül kidolgozott.Ahol kellett a színek borongósak, ahol kellett élénkek, és a helyszínek is remekül vannak kiválasztva a szerepelők és a jelmezek is. Néha egy-egy jelenet már-már olyan, mint egy szürreális videoklip, de valahogy pont a szereplők kidolgozatlanságán csúszik el az egész, és ez az amiért az ember belemarkol a bársony ülés karfájába és azt kérdezi, mégis miért? Ha valaki ilyen ügyesen képes játszani a vizualitással, miért nem szánt több időt arra, hogy mélyebben kidolgozza a szereplőit és miért nem tanulmányozta jobban a félelemkeltés hatásmechanizmusának igazi valós természetét.
ibituba
Ajánlom
Szabálysértés bejelentése
Minden hozzászólás