Csak kevesen találják itt meg a boldogságot, ezért nem biztos, hogy megéri.
Ha az embernek nincs nagy ismerősi köre, de mégiscsak szeretne egy komoly kapcsolatot, túl sok opció nem marad. Több éves tapasztalatom van már a társkereső oldalakon, ebből kifolyólag most így, a vírushelyzet közepén eldöntöttem, hogy soha többet, inkább amint lehet, elkezdem a személyes ismerkedést.
Sokszor hallani, hogy valakik ilyen platformokon találják meg életük párját, viszont én leginkább ezt azoknál tudom elképzelni, akiknek már határozott elképzelésük van arról, hogy ők most már családot, gyereket, és hasonlókat szeretnének viszonylag hamar. Akinek viszont (egyelőre még) nem ez az elsődleges, de mégis tartós kapcsolatban gondolkozik, az ugyanakkor elég nehéz helyzetben van.
Az ilyen szempontból nem annyira számít, hogy melyik társkeresőt használja az ember, mert véleményem szerint mindenhol hasonlóak a tendenciák, viszont szerintem a Tinder a legismertebb. Én egy kicsit úgy voltam vele, hogy itt biztos megtalálom azoknak a 90%-át, akikbe más hasonló oldalakon is belebotlanék. Miért is nem ajánlom a velem egy cipőben járóknak?
1. Az első csalódásom az volt még a vírus előtt, hogy hiába írtam ki, hogy én komoly kapcsolatot keresek, folyamatosan bombáztak olyan üzenetekkel, hogy ugye lazában meg alkalmiban benne vagy? Ezt elég nagy bunkóságnak éreztem.
2. Lett innen egy 3 hónapos kapcsolatom, aminél én jóval többet vártam. Nem árt tehát nem beleélni magunkat a dolgokba az elején, mert a túl sok elvárás mindig csalódást okoz, meg az, ha túl hamar túl nagy rózsaszín szemüveget teszünk fel, és emiatt nem vesszük észre, ha valami nem az, aminek látszik.
3. Kínos randikból és ghostongolásból (amikor hirtelen eltűnik a másik) is volt jó pár esetem, amikből nem lett kapcsolat (ami így utólag belegondolva lehet, hogy jobb is, és hálát kellene adnom ezért):
-Sokszor hallottam már hasonló sztorit, de mégsem hittem volna el, hogy ilyen van, ha nem velem történik meg konkrétan. Kiderült ugyanis randi közben , hogy a pasi 10 évvel idősebb valójában az általa megadott életkornál!
-A személyes találkozó előtt szeretek tisztázni pár fontos kérdést, mivel ha azokban nem értünk egyet, akkor nem valószínű, hogy hosszútávon együtt fogunk tudni működni, ne raboljuk egymás idejét. Nem vagyok híve az azonnali személyes találkozóknak vadidegenekkel, de azért hónapokig sem kell feltétlenül levelezgetni, ha túlságosan elhúzódik a dolog, az sem jó. Szóval ennek az illetőnek is elmondtam, hogy én ezt meg azt a dolgot én így látom, és ő nyugtázta, hogy megértette. Volt egy nagyon jó randink, úgy éreztem, hogy alakul a dolog, erre a végén kinyögte, hogy ő mégsem ért egyet velem ebben a kérdésben. Így természetesen nem is lett folytatása a dolognak.
-Szerencsére olyan nálam eddig még nem fordult elő, hogy valaki egyáltalán ne hasonlított volna a Tinderes fényképére élőben, viszont olyan már volt, hogy pl. 1 db szemüveges képet sem tett fel, pedig egész nap az van rajta, vagy csak az arcáról tett fel, amin az alakja nem látszott (és ez persze nem a modell alkatú emberekre jellemző), ami így szintén kicsit megtévesztő lehet.
Pozitív tapasztalatról így tehát (eddig még) nem tudok sajnos beszámolni. Aki alkalmit vagy lazát keres, annak persze jó lehet. Egy szó, mint száz, minden esetben fontos az óvatosság, és hogy a helyén tudjuk kezelni a dolgokat, ami persze egyáltalán nem egyszerű feladat, különben könnyen csalódhatunk.
Az a fajta ember vagyok, aki hisz a csodákban. Ismerek két olyan embert is, akik a Tindernek köszönhetik tartós boldog párkapcsolatukat. A személyes tapasztalatom a Tinderen való ismerkedésről...
Minden hozzászólás