ZSIRÁF

A zsiráffal szintén a Budapesti Állatkertben találkoztam elősször élőben, osztályfőnökömnek hála egy gyermekkori kiránduláson. A mosómedvééhez hasonlóan ez is maradandó élmény volt.

A zsiráf (Giraffa camelopardalis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a zsiráffélék (Giraffidae) családjába tartozó faj. Hosszú nyaka van,

ezt minden gyermek tudja, de valyon tudjákák-e azt is, hogy a legmagasabb és leghosszabb nyakú szárazföldi élőlény. A szavannák lakója az ókortól kedvelt attrakció volt – Rómában először

Julius Caesar mutatott be zsiráfokat az amfiteátrumi játékokon – és ma is népszerű szafarikon és állatkertekben. Neve arab eredetű, olasz közvetítéssel jutott el a magyarba a késő középkorban.

 A tudományos nevében szereplő camelopardalis a faj addig használt nevére, a görög kamélopardaliszra („tevepárduc”) utal. Sztephanosz Büzantioszt, aki az első ókori híradást adta a különös

állatról, a zsiráf a magassága a tevéére emlékeztette, bőrének mintázata pedig a párducéra. A magyar nyelvújító mozgalom lázában tízezer új szót alkottak, így a zsiráf neve is sorra került.

A nyakatekert „foltos nyakorján” név azonban nem gyökeresedett meg.

Alfajai

angolai zsiráf (Giraffa camelopardalis angolensis) (Lydekker, 1903) – Délnyugat-Afrika (Botswana, Namíbia)

szudáni zsiráf (Giraffa camelopardalis antiquorum) Jardine/Swainson, 1835 – Közép-afrikai Köztársaság, Csád

núbiai zsiráf (Giraffa camelopardalis camelopardalis) (Linnaeus, 1758) – Szudán, Etiópia

fokföldi zsiráf (Giraffa camelopardalis giraffa) (von Schreber, 1784) – Dél-afrikai Köztársaság (visszatelepített), Mozambik (?), Zimbabwe

csádi zsiráf (Giraffa camelopardalis peralta) Thomas, 1898 – Kamerun, Togo, Niger, Mali

recés zsiráf (Giraffa camelopardalis reticulata) (De Winton, 1899) – Szomália, Etiópia, Kenya

Rothschild-zsiráf (Giraffa camelopardalis rothschildi) Lydekker, 1903 – Kenya, Uganda, Szudán

Thornicroft-zsiráf (Giraffa camelopardalis thornicrofti) (Lydekker, 1911) – Zambia

maszáj zsiráf (Giraffa camelopardalis tippelskirchi) (Matschie, 1898) – Kenya, Tanzánia

Előfordulására jellemző, hogy a zsiráfok eredetileg egész Afrikában megtalálhatóak voltak, azonban manapság a Szaharától délre fekvő területeken élnek. Elterjedési területük mára elszigetelt foltokra esett szét.

Nem is véletlenül lett védett állat. Megjelenésére, felépítésére jellemző, hogy a zsiráf a világ legmagasabb állat, a a bikák szarvcsúcsa akár öt egész hét méter magasan is lehet, marmagasságuk eléri a három egész három métert is.

Mindez a rendkívül hosszú  de a többi emlőshöz hasonlóan csupán hét csigolyából álló nyakának és hosszú lábainak köszönhető. Fara látványosan alacsonyabb a marjánál; a vérszívók elleni legyezőként használt, fekete pamacsban

végződő farka hetvanöttől száz centiméter hosszú. Nyelve is rendkívül hosszú, mintegy negyvenöt centiméter hosszú, vele a zsiráf ügyesen ragadja meg és tépi le a magas falatokat, vagyis a fák magasabban lévő leveleit.

A nemek színezete egyforma, de a tehenek körülbelül 700 centiméterrel, egy méterrel kisebbek. A bikák tömege elérheti az ezerkilenszázötven kilogrammot, a nőstények legfeljebb ezeregyszázötven kilogrammosak.

Az újszülött zsiráf kettő méter magas, tömege pedig ötven és ötveüöt kilogram között van.

Minden zsiráf foltos, de a szőrzet színezete, a foltok méretei és kontúrjai alfajonként, a mintázat pedig egyedenként változó. Az alapszín lehet homokszínű, világosbarna vagy sárgás, a foltok a sárgától a gesztenyevörösig,

illetve a szabálytalantól a szögletesig változhatnak. A zsiráfszarvak a koponya bőrrel burkolt csontkinövései. Számuk alapvetően kettő, de a homlokrész dudorján nőhet egy, az eredeti szarvak mögött pedig egy újabb pár, kisebb szarv.

A több szarv az idős bikák sajátossága.

Kollár Alíz Margit

Ajánlom

Tetszik

0

Szabálysértés bejelentése