VERESEGYHÁZ

Veresegyházára egyik kedves ismerősünktől, aki nagy horgász kaptunk meghívást párommal, hogy töltsünk nála pár napot. Amíg párja és párom elmentek horgászni (nem kis zsákmánnyal tértek haza), addig mi felfedeztük a várost, körbenéztünk ott. Megmondom őszintén én már régebben is jártam Veresegyházán, amikor még fiatalabb voltam. Egyik exem ott dolgozott, akkor is csodálatosnak tartottam a várost, de mai, idősebb fejjel is azt mondom, hogy ha valaki Pest megyében túrázik, kirándul, ejtse útba Veresegyházát is, mert érdemes megnézni ezen várost kicsit közelebbről.

Veresegyház tehát egy Pest megyei város, mely a Gödöllői járásban található, Budapest agglomerációjában. Budapesttől 20-30 perces közlekedéssel érhető el. Gyönyörű, csodálatos helyen található a város, melyet már már Secretarius Lazarus 1510 és 1520 között készült térképe is feltüntet, Vesereghatz néven. A település (mely 1999. június 30. óta város) a Gödöllői-dombságban terül el, a Cserhát vonulatainak délnyugati vége közelében; délre a mogyoródi Gyertyános, a Fóti-Somlyó és a csomádi Magas-hegy, keletre és északra a Margita, valamint az Öreghegy határolja. Tőle északnyugatra az őrbottyáni Őrhegy, majd a váchartyáni Várhegy látható. Hideg vizű tavát a szentjakabi pusztán eredő Sződ–Rákos-patak táplálja.

Mai nevének eredetéhez két hagyomány is fűződik. A kettő közül kevésbé valószínű, hogy a tatárok elől a templomba menekülő, majd lemészárolt lakosok vérétől pirosló falakról kapta volna nevét a település. Az elfogadhatóbb magyarázat szerint a vakolatlan, vörös téglából épült temploma után hívják Veresegyháznak. A település nevével több alakban találkozhatunk: Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, Veresegyháza, Vorősegyháza, Vörös-Egy-Ház, Veres Egy Háza, Veresegyhaza, Wörösch-Egyhása, Veres Egyháza, Vörösegyháza. Érdekes névforma olvasható egy 1399. március 9-én Visegrádon kelt csonka nádori oklevélen: Weruseghaz. „Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház volt”, utalva Szent László király Salamon ellen folytatott csatájára, valójában azonban a veres – azaz piros – melléknév és az egyház – vagyis templom – főnév összetételéből ered neve – mivel a régi, vakolatlan temploma vörös színű téglából épült.

Nevezetességei a ma is  műemlékként védett, római katolikus templom, amelyet 1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök építtette copf stílusban, tornyának homlokzatán is az ő neve s bíborosi címere látható. Híres, elterjedt egyházi, vallásos berkekben félköríves szentélye, valamint XVIII. századi főoltárképe, amelyen Jézus elé egy gyermeket hoznak. Ezen kívül Veresegyház nevezetességéhez tartozik a plébánia műemlék épülete és a tótól nem messze lévő kőkereszt, talapzatán Szűz Mária, Szent János evangélista és Mária Magdolna. Valamint híres a római katolikus temető amely 1806 és 1849 közötti vörös márvány sírkövekkel lett ékítve. Híres még a református templomis, amelyet  1786-ban építettek, féltve őrzött kincse az 1683-as óntányér, a száz évvel későbbi ónkehely és ónkanna, valamint az 1700-as réztányér is. Ezen felül Veresegyházán található a medve- és farkasmenhely is, melyben rengeteg „szabadon” élő medvét és farkast láthatunk. A medveotthon is hozzájárul az európai medvék és farkasok fennmaradásához. Híres még a Veresegyházi Termálfürdő és a Veres 1 Színház, Mézesvölgyi Nyár szabadtéri színházi fesztivál című előadása is. Valamin nevezetességei, Veresegyház nevezetességei közé tartozik a Szentlélek római katolikus templom épülete is, amely 2016-ban épült, főként helyi összefogással, a  helyi lakosok és vállalkozók hozzájárulásával.

Kollár Alíz Margit

Ajánlom

Tetszik

+3

Szabálysértés bejelentése