Tragikus romantika animációban

Petőfi Sándor János vitéz című költői művéből adaptált animációs mesefilm. A vers saját korában nagyon jelentősnek számított, de szerintem a rajzfilm lényegesen jobb lett, mint az eredeti. Imádom Petőfi költői, emberi dimenzióit, egyszerűségét és tömörségét. Jankovics Marcell alkotta meg a filmet, igazi vérátömlesztésen esett át az „ember tragédiája”. Fantasztikus vizuális élményt ad, az alkotók jól használták a jelképi tudásukat, tartalmában vissza tudták adni a rajzfilm médiumában rejlő lehetőségeket. Szerintem ez a dráma adaptálásának és feldolgozásának eddigi legjobb kísérlete, más műfajokhoz képest. Ugyanakkor a hangsávban végig pornografikus kéjnyögések és halálhörgések, halálsikolyok váltogatták egymást több mint 2 órán keresztül. Jankovics Marcell a képi megvalósításban nem is annyira, de a hangok tekintetében mindenképpen szadista és ez nem biztos, hogy jót tett a végeredménynek. Azt gondolom, hogy kell a misztérium, árnyalatnyi stilizálás, de a sok kéjelgés és gyilkolászás, pontosan megöli és eltereli a figyelmet a lényegi dimenziókról.

A János vitéz a korszak pszichedelikus vizuális szemléletmódjában, a magyar népi kultúra gazdag jelképiségében, Jankovics Marcell fantáziájában gyökeredzik, ugyanakkor minden erőssége és rendkívülisége ellenére elsősorban gyerekeknek szól.

A filmben elhangzik néhány dal is, melynek szövegét Romhányi József írta és Delhusa Gjon énekli. Egész jók szerintem.

Röviden a történet úgy szól, hogy Kukorica Jancsi kedvesét öleli a folyóparton, közben az őrzésére bízott nyáj szétszéled. Jancsinak ezért bujdosnia kellett és sok nehéz kalandban, számtalan viszontagságban van része. Segít Franciaországból kiűzni a törököt, s mikor meggazdagodva hazatérhet szép kedvesének, Iluskának csak sírhantját találja. Bánatában újra vándorlásra adja magát, s így jut el a mesék birodalmába, ahol megtalálja végre szerelmét.

Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából mutatták be 1973. május 1-én.

A rendező Jankovics Marcell, forgatókönyvet is ő írta Szoboszlay Péterrel és Sípos Tamással. Zeneszerzője Gyulai Gaál János. A szereplők szinkronhangja: Jancsi Cserhalmi György, Iluska Nagy Anikó, Királylány Kútvölgyi Erzsébet, Haramiavezér Mádi Szabó Gábor, Mostoha Pártos Erzsi, Gazda Farkas Antal, huszár kapitány Bárdy György, francia király Körmendi János.

Petőfi Sándor költészetében a János vitéz romantikus eszményt próbálja egyensúlyba hozni a népiesség eszközeivel. A népi hős választásával Petőfi egyértelműen állást foglal a nép felemelkedése mellett.

Buksika

Ajánlom

Tetszik

+1

Szabálysértés bejelentése