TÖRPEHARCSA

A törpeharcsa (Ameiurus nebulosus) Észak Amerikában őshonos halfajta.

Magyarországon egy új alfajt képeznek, melyet az Ictalurus nebulosus pannonicus néven írtak le. Ez a halfajta a Magyarországon, horgászok körében törpeként, barna törpeként elterjedt törpeharcsa. A legtöbb horgász nem fogyasztja  el, de ha kifogta nem is dobja vissza, hiszen rendkívül kártékony, megeszi más halak ikráit, és az apró halakat is. Ezért elsősorban kis halakkal szokták kifogni. Speciel mi elfogyasztjuk, hiszen nagyon finom sütve és rántva is.  Ezen felül pedig gazdag fehérjében is, mint általában a halak.

Gazdaságilag nem jelentős, bár a húsa ízletes, szálkátlan halfajta.  Magyarországra telepített állománya inváziós faj, amennyiben túlságosan elszaporodik, akkor az ikra és az ivadékfogyasztása miatt a természetes vizekben, valamint a tógazdaságokban is kárt tud okozni, ezért is nem szokták visszadobni a horgászok, még ha nem is fogyasztják el.

Eredeti élőhelye Észak-Amerika keleti része. Magyarországra, 1904-ben került Franciaországból és Németországból. Folyó- és állóvizeinkben egyaránt előfordul, a Balatonban, a Dunában és a Tiszában is megtalálható, elég nagy létszámban. Különösen kedveli a növényzetben gazdag sekély állóvizeket az iszapos fenekű holtágakat és a tavakat. A folyóvizekben is megtalálható, de a patakokban ritka.

A harcsákra igaz, hogy főleg a fiatalabb példányok esetében könnyen összetéveszthetőek. A legjobban hasonlít hozzá a fekete törpeharcsa, melyről talán sokan nem is tudják, hogy más faj, hiszen az alaktani jellemzőik majdnem egyezőek. A különbség köztük, hogy ennek a halnak az oldala nem foltos, úszóinak hártyái a sugaraknál sötétebb árnyalatúak és a farokúszója előtt egy világos harántsáv is húzódik. További hasonló fajok a pettyes harcsa, de ennek a farokúszója bemetszett és a menyhal, melyet a két hátúszója különbözteti meg. Hasonlít még az afrikai harcsa, de ennek a hátúszója feltűnően hosszú, és az európai harcsa melynek nincs zsírúszója és a méretbeli különbségek miatt már nehezebben téveszthető vele össze.

Teste a folyami harcsáénál zömökebb, a fejtájékán felülről és a farokrészén oldalról lapított testű hal. Háromnyaras korára elérheti a 20–25 centimétert. A Magyarországon előforduló törpék méretüket tekintve kisebbek, mint az őshonos formái. Eredeti élőhelyén elérheti az 55 centiméteres nagyságot és a 2,8 kilogrammos súlyt. Aránylag nagy feje széles, elől lapos az orra hosszú és a szeme kicsi. Alsó és felső állkapcsán 4-4, összesen 8 bajuszszálat visel. A felső állkapcsán lévőkből 2 bajuszszál a szem és az orrnyílása között, a két leghosszabb pedig a szájszögletében helyezkedik el. Széles szájában sűrű kefefogazata van. A hátúszójának elején egy erős, szúrós csonttüske van, melyet 6 úszósugár követ. Farkalatti úszója hosszú, sugarainak száma 17-23, fölötte a hátoldalon egy apró zsírúszó is elhelyezkedik. Bőre pikkelytelen, csupasz és az oldalvonala gyakorlatilag végigfut a testén. Háta sötétbarna, oldala felül sötétbarna, lefelé fokozatosan világosabbra válik, szürke, márványozott, foltokkal. Hasa a szennyes-sárgától a tejfehérig változhat.

Én nagyon szeretem, szerintem rendkívül finom, ízletes halról van szó, ami fehérje tartalma miatt segíti az egészséges étkezést, sportolást, fogyókúrát is.

Kollár Alíz Margit

Ajánlom

Tetszik

+4

Szabálysértés bejelentése