Sóska a tavaszi vitaminbomba

A vadon is megtermő sóska, igazi Európai növény, a Kárpát-medencében őshonos, de megtalálható Észak-Amerikában és Ázsiában is. Már időszámításunk előttről vannak róla írásos emlékek. A keserűfűfélék családjába tartozó, évelő, lágyszárú növény. Magja apró, ennek ellenére csírázóképességét 3-4 évig megtartja. Levelei vastagok, nyíl alakúak, szélük ép, az alsók hosszú, a felsők rövid nyelűek vagy nyél nélküliek. Virágai laza bugavirágzatban állnak.

A sóska az egyik legnépszerűbb tavaszi növényeink közé tartozik. Számtalan olyan jótékony hatása van a szervezetünkre, amely miatt érdemes minél többet fogyasztanunk belőle. Márciustól egészen késő őszig gyűjthető, de a legízletesebb a virágzás előtti (március-április) időszakban. A mezei sóska a juhsóskával könnyen összetéveszthető, de ez utóbbi ugyan úgy felhasználható emberi fogyasztásra. A termesztett fajták között elsősorban a télállóságban és a levél színében, illetve méretében van különbség.

A sóska vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag növény. Bővelkedik vasban, foszforban, és káliumban. A vitaminok közül A-, B-, C-vitamin és folsav található meg benne jelentősebb mennyiségben. Magas gyümölcssav-tartalmának köszönhetően frissítő, élénkítő hatású. Van, ahol fűszernövényként tartják számon.
A mezei sóska ismert vizelethajtó, nyálkaoldó tulajdonságú, továbbá növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni védekező-képességét, így kiváló immunerősítő tulajdonságú. A népi gyógyászatban vértisztítószerként alkalmazzák.

A sóska az egyik legjobb immunerősítő zöldségünk. A sóskában található gyümölcssav miatt nem csak a vérképző- és immunrendszerünkre van jótékony hatással, hanem ráadásként élénkítő hatása is van. Magas kálium tartalmának köszönhetően a magas vérnyomást is szabályozza. Ezek mellett a sóskának magas a folsav tartalma is, ezért állapotos nők étrendjébe is érdemes minél nagyobb mennyiségben beépíteni ezt a zöldséget. A karotinoid és klorofill tartalma miatt akár a rákos betegségek kialakulását is megakadályozhatjuk a fogyasztásával, illetve egyes kutatások szerint az egyik leghatásosabb zöldségeink közé tartozik a rákos betegségek megelőzésének szempontjából.

A sóska savanykás ízének étvágygerjesztő hatása van. A friss, gyenge sóskát egyébként a gyerekek is kedvelik.
Salátának, levesnek és főzeléknek kiváló. A feldarabolt sóskalevél a savanykás ízű levesnek kellemes pikáns ízt kölcsönöz. A sóska egyik nagy előnye, hogy kevés kalóriát tartalmaz, így bármilyen napszakban nyugodtan fogyaszthatjuk. A feldolgozott növény mélyhűtőben kiválóan eláll. Tudni kell, hogy az oxálsav szerepet játszhat a vese- és húgyhólyagkő képződésében az erre hajlamosaknál, ehhez azonban hatalmas mennyiséget kell elfogyasztani. A mezei sóskamag népgyógyászati tapasztalatok alapján hasmenés csillapító és kórokozók fejlődését gátló hatású.

Jól tűri a hideget, a fagyot, viszont a meleget kevésbé bírja. A tápanyagban gazdag, inkább savanyú vagy közömbös talajt kedveli. Magról, vagy tőosztással kitűnően szaporítható. Érdemes a kiskert egy részét erre a növényre áldozni,gyógyhatásának kifejtésével megsokszorozódva hálálja meg a gondozást.:)

Bondár Dinda

Ajánlom

Tetszik

0

Szabálysértés bejelentése