PETŐFI SÁNDOR: JÁNOS VITÉZ

A János vitéz Petőfi Sándor 1844-ben írt verses , irodalmi kifejezéssel élve . Az elbeszélő költemény átmeneti műfaj. Rímes-ritmikus szöveg, amely a versekre jellemző, ugyanakkor történetet mond el, amely általában távol áll az inkább élményt, érzést kifejező költeményektől. Egyszerre lírai és epikus jellegű. A János vitéznek mind a története, mind a költői kifejezésmódja kiemelkedő értéket képvisel irodalmunkban. Egyszerűen nagyszerű költemény, melyet javaslok minden gyermeknek, de akár felnőttnek is elolvasásra, értelmezésre. Nekem gyermekkoromban egyik kedvenc könyvem volt, melyet mai napig örömmel lapozgatok, olvasgatok.

A történetében é szerkezetében öt fordulópont figyelhető meg: Jancsi és Iluska elválik egymástól a gonosz mostoha miatt, aki Juliska nevelőanyja és gonosz mostohálya is egyben, mellesleg boszorkány mesterséget űz. Jancsi beáll katonának, majd a János vitéz nevet kapja, hősies tette, rendíthetetlen bátorsága miatt. Szomorúan szembesül vele, hogy Iluska meghalt, és végül eljut Tündérországba. A művet  a „magyar ”-nak nevezte. Petőfi Sándor egy hőst állít  a nép, a köznép, a szegény parasztság elé, Kukorica Jancsi, az árva juhász személyében. Kukorica Jancsit, János vitézzé nevezik ki, majd később a mese szereplői ündérország királyává avatják.  Nem véletlen, hiszen története, élete és tettei egyszerűen elragadóak, nem is tehetik mássá, mint Tündérország királyává. Ezt érdemlik az igazi mesebeli hősök, vitézek.

A János vitéz a szegények, az elnyomottak győzedelmes felülkerekedését hirdeti a szenvedéseken, a megpróbáltatásokon. A cselekményben a valószerű falusi  keveredik a népmesei motívumokkal (az árva fiú világgá megy, próbatételeken megy keresztül, kitalált lényekkel találkozik (boszorkányok, , ) A falu és a pusztaság Petőfi által megélt világ. Petőfi is falusi ember volt, igazi parasztember, földműves, aki irodalmi munkájával kiemelkedett nem csk a falusiak közül, de  a magyarok közül is. Rendkívüli tehetség volt, aki írásban fogalmazta meg vágyait, lehetőségeit. Igazán nagy magyar irodalmi szakértő, igazi író, igazi nagy magyar író volt. Petőfinek fontos volt hazája, illetve a vidéki, falusi ember életének bemutatása is. Tehát a János vitézben a falus környezetet elhagyva kezdődik a mese. A főhősre útján nem csak szellemi és fizikai kihívások várnak, de jellempróbáló erkölcsi csapdákon is túl kell jutnia. A falu két árvája végül az örökös boldogság hazájában, Tündérországban találkozik, ahol örökké uralkodnak. A mesei részben mindenki eszményítve jelenik meg. A költő alapvetően mindenkit jónak lát, a bűnösök elnyerik méltó büntetésüket, az erényesek pedig a megérdemelt jutalmat. Petőfi a nép – az egyszerű emberek – számára írta a verset, ezért lett a népmese a vers mintája.

A  tollából született János vitéz a magyar népies irodalom egyik legjelentősebb alkotása. Igazi hőstörténet, amelyben a nép elnyomott fia, Kukorica Jancsi győzedelmeskedik. Minden megtalálható a műben, ami a  sajátja, és éppen ez által válnak hihetővé a komoly tudás nélkül útjára induló, de végül hőssé váló juhászbojtár kalandjai.

Egy igazi régi népmesei motívumokkal díszített történet, melyben Kukorica Jancsi (később János vitéz) minden akadályt legyőz, minden akadályt leküzd szerelméért Iluskáért,  a végén pedig, mint minden magyar népmesében : minden jó, ha vége jó.

Csak ajánlani tudom minden gyermek, vagy gyermeki lélekkel megáldott olvasó számára

Kukorica Jancsi, vagyis János vitéz történetét!!!

Kellemes olvasást, kellemes emlék idézést

kellemes kikapcsolódást kívánok

minden kedves olvasónak!

Kollár Alíz Margit

Ajánlom

Tetszik

0

Szabálysértés bejelentése