EURÓPAI ŐZ VAGY CSAK EGYSZERŰEN ŐZ

Az európai őz az emlősök osztályának párosujjú patások rendjébe, ezen belül a szarvasfélék  családjába és az őzformák alcsaládjába tartozó faj.  Európa nagy részén és Kis-Ázsiában fordul elő, Korzika, Szardínia, Írország és Kelet-Európa keleti határa kivételével. Előfordulási területe a vadászat és más emberi hatások következtében a 19. század végén és a 20. század elején a mainál sokkal kisebb és elaprózott volt. Elterjedési területe ma a mediterrán országokban növekszik, részben természetes úton (új élőhelyek elfoglalása), részben betelepítés és repatriálás következtében.

Az őz Magyarország teljes területén előfordul. Az alföldi területeken a jelenlegi sűrűséget az 1960-as évek második felében és az 1970-es években érte el. Korábban inkább a domb- és hegyvidéki, erdősültebb területeken éltek nagyobb állományai. Mindenhol vadásszák úgy az alföldi területeken, mint a hegy és dombvidékeken. Magyarországon az őz kiemelt természetvédelmi oltalom alatt nem áll, természetvédelmi szempontból általános védelemben részesül. Vadászható állatfajról lévén szó, védelmét a vadászati szabályozás is biztosítja a vadászidényeken és az engedélyezett vadászati módszereken keresztül. A Berni Egyezmény III. Függeléke is védi.

Sok helyen tesznek kárt a termesztett növényekben, hiszen lelegelik a kukoricást és egyéb veteményest is. Dúvadnak ugyan (legjobb tudomásom szerint) nem számít, de a gazdák sok helyen számítanak a vadászok közbelépésére, ha az őzek nagyobb kárt tesznek a kukoricásban. Kedvelt (és meglehetősen drága is) csemege az őzhús, leginkább az őzpörkölt és őzsült nevesebb eseményeken, esetleg vadászvacsorákon is. Az őz hímje a bak, nősténye a suta, a kicsi őzek neve, megnevezése pedig gida.

Az európai őz testhossza kilencvenöt és százharmincöt centiméter, farka nagyon rövid, mindössze néhány centiméter, tömege Közép-Európában tizenöt és harminc kilogramm közötti. A bakokat kis agancsuk alapján egyértelműen fel lehet ismerni.

Az őz tömege és testméretei, valamint agancsképződése szoros összefüggésben állnak a helyi adottságokkal és a gondozással. Az átlagértékek tehát nem jellemzik egészen jól a tényleges viszonyokat.

Az őz nyáron jellemzően magányosan, vagy kis családi csoportokban él, például suta az őzgidáival; ősztől tavaszig azonban kisebb-nagyobb csapatokat formálnak. A nagyobb csapatok összetétele folyamatosan változik. Az őz szabad területen mintegy tíz éves koráig él, élhet, általában ez a jellemző, ha nem pusztul el hamarabb valamilyen betegségben, vagy nem lövik ki.

Az őz az erdős sztyeppék és a kis erdőfoltokkal tarkított mezőgazdasági területek szarvasféléje. Kedveli azonban a nádasokat, magas füves bozótosokkal tűzdelt térségeket is. Az erdők közül a nyitott, táplálékban gazdag, felújuló jellegűeket kedveli (vágásterületek, erdőtüzek utáni foltok).

Ki ne ismerné Bambi, az egyedül maradt, elárvult gida történetét? De vajon igaz e a mese?

„Az egy-két hetes gidák még gyengék ahhoz, hogy a turisták közeledtére anyjukat követve elmeneküljenek. Veszély esetén ezért tökéletes rejtő színükben bízva lelapulnak az avarba, és úgy várják, hogy anyjuk visszatérjen hozzájuk. Sajnos a kirándulók egy része tudatlanul árvának hiszi az így egyedül talált állatot, és megsimogatja, vagy legrosszabb esetben magával viszi, hogy felnevelje. A fogságban a gidák azonban csak a legritkább esetben maradnak életben, a nagy stressz és az anyatej speciális összetevőinek hiánya miatt néhány hét vagy akár nap alatt elpusztulnak.”  Ha nem is viszik el a gidát, „a visszatérő anyaállat az idegen szagot megérezve már valóban sorsára hagyja gidáját.

Kérnék mindenkit, aki árva gidával találkozik az erdőben,

NE SIMOGASSA MEG, NE VIGYE HAZA

AZZAL CSAK ÁRT AZ ÁLLATKÁNAK!!!

Erdély nevének eredete

Erdélyt a magyarok hozták létre, a magyarok és a székelyek együtt termtették meg, népesítették be. Hogy mi erre a bizonyíték?

Lássuk Erdély nevének eredetét és a magyarságra, a magyar eredetre és névre utaló jeleket, fogalmakat, neveket.

Az Erdély szó az erdő főnév és a régi magyar elü ~ elv ~ eli ~ elve, azaz „valamin túl fekvő rész” összetétele, jelentése tehát: ’az erdőn túl’. Az elnevezés az  felől értendő, és az onnan nézve az  korabeli sűrű erdeinek, gyönyörű, fantastikus erdőségeinek, hegyeinek, dombjainak a másik oldalán fekvő területeket jelölte. Erdély a magyarok érkezése, a honfoglalás előtt nem létezett, a magyarok hozták létre, a magyarok lakta terület volt.

 uralkodása idején az Erdély elnevezés még nem létezett, a korabeli dokumentumok Fekete-Magyarország néven hivatkoznak a területre. A fekete szó ebben az esetben a keleti égtájat jelöli. Az egyik ilyen dokumentum  1008-ban keletkezett levele, melyben beszámol a keleti-magyarok (ungrok) megkeresztelkedéséről: „hallám a fekete Ungrokról, hogy azokhoz már Szent Péter követsége, amely hiába soha nem jár, érkezett, s hogy mindnyájan kereszténnyé lettek”.  A másik forrás -től származik, aki a következőket írta: „István, Magyarország királya, haddal támadván meg Fekete-Magyarországot, azt mind erőszakkal és félelemmel, mind jó szerrel is a hit igazságára térítette”. Vagyis Erdély akkor még nem létezett, és Fekete – magyarország lakóit szent istván vezette hadak térítették Keresztény hitre, keresztelték meg fekete – Magyarország lakóit.  Brúnó és Adémár levelei is megkülönböztetik egymástól István nyugati királyságát, és Fekete-Magyarországot, azaz a későbbi Erdélyt.

Erdélyre mint „erdőntúli földekre” először a latin nyelven írt középkori magyar állami oklevelek kezdtek el hivatkozni. Az első ilyen, egy  által 1075-ben kibocsátott adománylevél, amiben  vára „erdőn túl fekvő”-ként (terra ultra silvam) jelenik meg,

A magyarság eredetét, azt, hogy Erdély eredeti lakói a magyarok illetev a székelyek voltak, az is igazolja, hogy a a román nyelvbe a magyarból került át a Transilvania alak. A román nyelvben az erdőre a pădure szó terjedt el, nem pedig a silvă. Ha a Transilvania kifejezés a román nyelvből került volna a magyar közigazgatásba, akkor a románság ma is a silvă szót használná arra, hogy ’erdő’.

Tehát Erdély és Székelyföld eredeti lakói a magyarok és a Székelyek voltak, Erdély mindig is Magyarországhoz tartozott, a magyaroké volt. Sajnos elvették tőlünk kegyetlen módon az 1920. évi június negyedikei trianoni „béke” szerződés által.

A sokrétű élesztő

Mi is az élesztő?

Vitaminokban gazdag – nyersen! Az élesztő nem más, mint egy egysejtű, mikroszkopikus, élő gombafajták egy csoportja és szaporítással készítik.

Az élesztő egysejtű, mikroszkopikus, élő gombák tömege, amelyeknek hatására a cukor alkohollá és szén-dioxiddá alakul, vagyis alkoholos erjedés következik be. A keletkező szén-dioxid lazítja, felfújja a tésztát, a kenyeret és a különféle süteményeket.

A sütés-főzés elpusztítja az élesztő vitamintartalmának egy részét. Már a vitaminok felfedezése előtt is tudtak az élesztő gyógyító hatásáról, főleg emésztési zavarok, székrekedés és gyomorégés ellen.

A friss élesztőnek kockaformája van, ez az élesztő legismertebb fajtája. A jó minőségű élesztőt világos bézs színéről, szürkés árnyalatáról ismerhetjük fel.

Íze enyhén savanykás, illata jellegzetes, enyhén fermentált. Anyagát tekintve egynemű, rugalmas és kagylósan törhető.

Az élesztőnek előkelő helyet kell elfoglalnia a gyógyító étrendben. Terápiaként használva pedig egyike a legértékesebb ételeknek.

Az élesztő méltán rászolgál az elismerésre. Kitűnő fehérjeforrás, mivel az élesztőgombák 50%-a fehérje. Ajánlatos fogyasztania mindenkinek, egészségeseknek, betegeknek, gyerekeknek, időseknek, felnőtteknek egyaránt.

Az élesztő fogyasztása egészséges. Tartalmazza szervezetünk egészséges működéséhez szükséges fehérjéket, cukrokat, zsírokat, vitaminokat és ásványi sókat.

Az élesztőből csak az A-, az E- és a C-vitamin hiányzik. Azonban tartalmazza az összes főbb B-vitamint. Kitűnő szerves vasforrás, de megtalálható benne a kálium, a kalcium, a magnézium, a foszfor és a kén is.

Az élesztő gyógyhatása

Az orvosoknak gyakrabban kéne friss élesztőt felírniuk a pácienseiknek, mert hatásosabb orvosság mint némelyik gyógyszer. A kozmetikában már régóta használják az élesztőt pattanások, mitesszerek ellen, és sokféle krémbe ugyancsak belekeverik, mert a bőrregeneráló hatása óriási.

Az élesztő jelentős szerepet játszik a szénhidrátok lebontásának folyamatában, ezért rendkívül előnyös cukorbetegek számára, mivel serkenti a hasnyálmirigy működését is.

Az élesztő néhány áldásos hatása:

– rendszeres fogyasztása csökkentheti a koleszterin szintet, jótékony hatására visszafejlődik a köszvény, enyhítheti az ideggyulladással járó fájdalmakat,szabályozza az emésztést, segít a székrekedésben és gyomorégés ellen,csökkenti a stressz hatást, serkenti a hasnyálmirigy működését, támogatja a vörösvértestek képződését, erősíti a csontokat és a szervezet betegségek elleni ellenálló képességét, csonttöréseknél gyorsítja a gyógyulást, megszüntetheti az ekcémás panaszokat.

Amennyiben folyadékban, gyümölcslevekben vagy vízben elkeverve vesszük be az élesztőt étkezés előtt, a folyadék csillapítja az étvágyunkat, így számos kalóriától szabadulhatunk meg,

– egy-két evőkanálnyi élesztős folyadék lenyelése, néhány perc alatt eltünteti fáradtságunkat, visszatér az energiánk, az erőnk, és ez a jó hatás néhány óráig is eltarthat.

Az élesztőben lévő vitaminok segítenek a kimerült májnak, hogy az ételek zsírtartalmát megfelelően tudják oxidálni.

Ahhoz azonban, hogy ezek a pozitív tulajdonságok érvényesüljenek, csak a kockaélesztő használata megfelelő. A szárított, porított változat nem alkalmas ilyen célokra!!!

Az élesztő magában is fogyasztható.

Az élesztő nyersen a B-vitamin és a nátrium és a kálium gazdag forrása. Ezek értékes ellenszerei a gyomrot, – májat és beleket károsító savaknak. Az élesztő enyhén lúgos kémhatása révén nyugtatólag hat a gyulladt szövetekre és felszívja, közömbösíti a savakat, enyhíti a belek irritációját, helyreállítja a normális bélműködést.

Stresszesebb napokon, ha fáradtak, kimerültek, vagy levertek vagyunk, próbáljuk ki, hogy csak egy késhegynyit eszünk belőle naponta és a változást szinte azonnal tapasztalni fogjuk. Csak üres gyomorra érdemes fogyasztani. Lassan együk, hagyjuk, hogy szétolvadjon a szánkban, vagy vízzel, vagy tejjel, vagy gyümölcslével keverjük, de mással sose. A legjobb kora reggel enni, egy órával a reggeli előtt, vagy lefekvés előtt. Terápiaként használva az egyik legértékesebb ételeknek az egyike.

Mivel az élesztő foszfort is tartalmaz, fogyasztása esetén étrendünket érdemes kalciummal kiegészíteni. Bár a foszfor a kalciummal együttesen hat, mégis előfordulhat, hogy elvon a szervezetből kalciumot, ezért a csontritkulásban szenvedőknek érdemes növelniük kalciumbevitelüket.

Mivel könnyen elérhető és olcsó termék, – ráadásul a nyersen történő fogyasztása rendkívül egészséges, ajánlható mindenkinek kockázatmentesen. 🙂

Nekem a kozmetikusom ajánlotta, – bevált. 🙂

Orgonavirág nem csak csodás kerti dísz, hanem gyógynövény is

Orgonavirág felhasználási módjai

Az orgonának ott kell lennie minden kertben szépsége, illata, gyógyhatása, ehető virága, virágából készített lekvárja miatt.

Tudjátok-e?

Az orgona levele influenza, megfázás ellen lehet gyógyír, míg az orgonarügyből készített tinktúra segíthet ízületi gyulladás, diabétesz esetén is. Az orgona virágából készült tinktúra illetve kenőcs jól használható ízületi fájdalomra, zúzódások, sebek kezelésére. Az orgonából készült tea élettani hatása miatt jó a megfázásra.

Nézzük, mennyi módon készíthető el az orgona virágja:

Orgonalevél tea

A megfázásos tünetek kezelésére, lázcsillapításra és izzasztószerként használt tinktúra 2 evőkanál levél felhasználásával 250 ml vízben leforrázva készíthető el. A “teát” 2-3 órán át hűlni hagyjuk, majd leszűrjük és kifacsarjuk. Naponta 4×1 teáskanálnyi fogyasztható, evés előtt, 3-5 napon át.

Orgonavirág tinktúra, ízületi fájdalmakra, sebek kezelésére:

A virágokat fél literes üvegbe szórjuk, és vodkát öntünk rá, majd 3 hétig sötétben, szobahőmérsékleten állni hagyjuk, ezt követően leszűrjük. Naponta 3×30 csepp fogyasztható, szintén étkezés előtt, 3 hónapon keresztül.

Külső pakolásként: 1/3 pohárnyi tinktúrát 1:2 arányban hígítva, fáslival átkötve a fájó területen használhatjuk.

Orgonarügy diabétesz ellen:

Fél liter vízhez 2-3 evőkanál (rügyfakadáskor gyűjtött) rügyet hat órán keresztül állni hagyjuk, és leszűrjük. A folyadékot 24 órára beosztva kortyonként fogyasztjuk.

Orgonalekvár:

Az orgonalekvár gyógyító hatásai ugyan kérdésesek, mégis az orgonareceptek közül a lekvár a legfinomabb és a legaromásabb. Elkészítése igen egyszerű, a végeredmény pedig fenséges.

Hozzávalók:

– 2 liter térfogatnyi pucolt orgonavirág szirom (jól megpakolva)

– 1,5kg cukor

– 2 l víz

– 1 narancs leve

– 2 citrom frissen préselt leve és magjai

Elkészítés:

Első lépésben összekeverjük a vizet a cukorral és lassú tűzön kevergetjük, míg a cukor elolvad, ezt követően felforraljuk. Forrás után hozzáadjuk a szirmokat és kis láng felett felére forraljuk, majd elzárjuk és estére állni hagyjuk. Másnap belecsavarjuk a narancs és citrom levét, majd újra felforraljuk. A kihűlt lekvárt üvegekbe töltjük és dunsztoljuk. Nagyon ízletes, érdemes kipróbálni! 🙂

Fűszernövény a kiskertben- íze mint a Delikáté: Lestyán

Fűszernövény a kiskertben- íze mint a Delikáté: Lestyán

A lestyán a petrezselyemhez, zellerhez kicsit hasonló illatú és ízű fűszernövény, melynek levelét, magját és gyökerét is felhasználhatjuk főzéskor. Termesztése elég egyszerű, mert igénytelen növény. Bármilyen talajon megél,- igaz, a humuszban gazdag közeget jobban kedveli. Ha jó helyen van, a magassága az 1 métert is meghaladhatja! Egy bokor kielégítheti az egész éves fűszer igényét! Mivel régóta termesztik, a lestyán sok helyen vadon is megtalálható. A növény Dél-, Nyugat-ázsiai eredetű, főleg erdőszéleken, félárnyékos, nedves, tápanyagban gazdag helyeken fordul elő.

Levele frissen vagy szárítva is használható, de le is fagyasztható. Szárítva jól záródó üvegben tárolhatjuk, hogy jellegzetes aromájából ne veszítsen. Levesek, húsok ízesítésére kiváló. Meghámozott gyökere hús- vagy zöldséglevesbe tehető, míg a magjait tehetjük sajtkrémbe, fűszervajba, de a kenyértésztába is. A lestyánnak enyhén csípős, intenzíven édes, a zellerre hasonlító íze van, enyhén pézsmás utóízzel. Ausztriában, Dél-Németországban, Romániában és Bulgáriában a különböző levesek és raguk népszerű hozzávalója. Az ókorban a lestyán volt az egyik legnépszerűbb fűszernövény, amelyet szárnyasokhoz és tenger gyümölcseihez használnak.

Magról is szaporítható, de ha biztosra akar menni, vásároljon palántát. Tavasszal és ősszel is ültethető. A meglévő lestyánbokrot 4-5 évenként érdemes tőosztással megújítani. Némi locsoláson és kapáláson kívül sok gond nincs vele. Ha inkább a gyökeréért termesztjük, törjük ki tőből a fejlődő magszárakat. Ha magot akarunk gyűjteni, ne hagyjuk a termést teljesen beérni, hanem vágjuk le az ernyőket, amint barnulni kezdenek és tároljuk száraz helyen a teljes beérésig.

Nem csak remek fűszernövény, de gyógyhatásai is ismertek, már a középkorban is használták. A kb. 1,0% illóolajon kívül szerves savakat (angelikasav), cukrokat, gyökere pedig főleg kumarinokat tartalmaz. A gyógyászatban vizelet, vesekő és –homok hajtására használják. Megszünteti az ödémákat, a gyomorégést, serkenti az emésztést.

Termesztése:

Szaporítására három módszer terjedt el: helyrevetés, palántázás, tőosztás. A helyrevetés és a tőosztás előkészítése megegyezik. Az őszi ásást, szántást munkáljuk el és gereblyézzük simára, készítsünk magágyat. Késő ősszel, a komolyabb fagyok beállta előtt vessük el a magokat. 60 cm-es sorokba, 1-3 cm mélyre. A sorok két végét jelöljük meg. Tőosztáskor a nyugalomban levő idősebb töveket fagymentes téli napokon ássuk ki és vágjuk 3-4 részre. Minél kisebb sérülést ejtsünk. Mindegyik részen legyen gyökér és néhány rügy. Az egyes darabokat 60 x 35-40 cm-es távolságra helyezzük a talajba és tömörítsük köré a földet, enyhén fel is kupacolhatjuk.

Kiskertekben ajánlható és biztonságos a palántáról való szaporítás: Ebben az esetben a lestyán majdani helyén szeptemberig lekerülő növényt termeszthetünk. Az elő növény betakarítása után távolítsuk el a növénymaradványokat és a gyomokat, majd ássuk fel a területet és egyengessük simára. A talaj néhány hetes ülepítése után megkezdhetjük a palántázást. A palántát szabad földben neveljük 20 cm-es sor- és 8-10 cm-es tőtávolsággal. Késő ősszel vagy tavasszal, március-április táján vessük. Az ágyast folyamatosan tartsuk gyommentesen, nyári nagy melegben néhányszor öntözzük meg.

A palántákat szeptember végén, október elején ültessük ki 60×40 cm-re. A fiatal növényeket néhány cm-rel mélyebbre helyezzük, mint ahogy a palántanevelő ágyban voltak és 4-5 cm-es földtakarással védjük a téli fagyoktól.

Évközi ápolási munkái között a gyomtalanítás a legfontosabb. A helyrevetett állománynak 3-4 leveles korban állítsuk be a tőszámát. Májusban, illetve augusztus elején feltrágyázhatunk, emellett háromszor-négyszer, növényvédő szerekkel kombinálva, levéltrágyával permetezhetjük. A gyökeréért termesztett lestyánról a kialakuló magszárakat tőből törjük ki.

Az állati kártevők közül a levéltetvek okozzák a legnagyobb gondot, különösen a magtermesztésben.

A levelek szedését nyár elején és ősszel, még sárgulás előtt végezhetjük. Legegyszerűbb 8-10 cm-es csonk visszahagyásával szárastól lesarlózni, majd megszárítani. Egy évben kétszer A termést a folyamatos érés és pergés miatt több szakaszban takarítsuk be. Ne várjuk meg a teljes érést, hanem amikor az ernyők barnulni kezdenek, metszőollóval vágjuk le és száraz vághatjuk, de az elsőéves fiatal állományt csak ősszel vágjuk.

helyen utóérleljük. 4-5 év múlva célszerű az állományt megújítani. Ősszel a töveket ássuk ki a gyökerekkel együtt, ha nem nevelhetünk palántát, akkor tőosztással szaporíthatjuk. A fennmaradó tövek gyökereiről távolítsuk el a szárrészeket, majd mossuk tisztára és félbevágva 10 cm-es darabokra aprítva szárítsuk meg. ízesítésre a levélhez hasonlóan használható fel, jóval erősebb az illata, zárt dobozban tároljuk.

Mivel ezekben a hetekben aktuális a lestyán vetése, érdemes elkezdeni- hiszen így jövőre már nem kell delikátra- vegetára költeni, – a saját kiskertünkben, illetve az erkélyünkön is megtermeszthetjük a saját fűszerünket.

Kellemes időtöltést! 🙂

ERDÉLY

Erdély ( Transilvania vagy Ardeal,  Siebenbürgen vagy Transsilvanien,  Transsilvania vagy Transsylvania,  Siweberjen,  Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat , a  keleti részén, a mai  területén. Ma már csak történelmi hagyományai, sajátos kultúrája és a regionális identitás miatt tekinthető önállónak. Sajnos.

Magyarországhoz tartozott, és bár rengeteg román lakik ma már ott, de leginkább akkor is magyarok, székely magyarok lakta területről van szó. Nem szerenék  belemenni abba, hogy ez a terület, tehát Erdély milyen poltitikai háttérrel rendelkezik, és miért és mit jelent számomra, mint ahogy sok más magyar számára is. Mindenesetre a trianoni „béke szerződésig” 1920. június 4.-ig Magyarországhoz tartozott.  Sajnos Erdély ma már Románia része, ezt kell ismernünk mindannyiunknak, még ha elfogadni nem is tudjuk.

Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés (ami 1920 előtt még nem így volt) alatt ma többnyire  egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes , hanem csak mint tizenhat  összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a  és a  keleti nagyobb részét. E két utóbbi térséget együtt Külső-Erdélynek is szokták nevezni.

Bánság vagy Bánát (, ,  Banat,  Bанат) földrajzi és történelmi régió a  délkeleti részén. A mai magyar nyelv szerint a Bánát forma is helyes, ám a Bánát a magyar Bánság szó tükörfordítása.  A területet végvidéknek, végvárnak és végvidéki bánságnak nevezték. A bánságok úgyszólván láncolatot alkottak a  és a  összefolyásától az  torkolatvidékéig. A végvidékek kapitányai, illetve bánjai, országbárói rangot viseltek a .

A Bánság földrajzi és kulturális egységet képez  és a történelmi  között.

 Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti („ túli”) részét jelenti, amely az egykori  belül bizonyos önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély keleti felén található a  történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a  aránya Románián belül. Hivatalos nyelv a román. A magyarokat román iskolákba járatják, román nyelvre tanítják. Legtöbb helyen meg sem szólalhatnak saját anyaanyanyelvükön. ,

Aki magyar, az tudja, mit jelent számunkra Erdély elvesztése.

AKI MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ, AZ TUDJA, MIT JELENT

A MAGYARSÁG, ÉS A SZÉKELYEK SZÁMÁRA ERDÉLY!

A selyemakác, mint egyszerűen nevelhető dekoratív dísznövény

A selyemakác, vagy más nevén perzsa selyemfa a messzi keletről érkezett hozzánk, ugyanis főképpen Irán és Kína területén őshonos, de Európában is régóta ültetett és kedvelt díszfa, elsősorban a mediterrán országokban.

A kisebb termetű díszfák közé tartozik, magassága kifejlett korában 6-10 méter, lombkoronája ívelt formájú, melyet lombhullatóként télen elveszt, hogy aztán tavasszal megújulva zöldelljen a kertben! Különlegessége, hogy a virágai vonzzák a beporzó rovarokat, köztük a pillangókat, így valóban életteli miliőt teremt maga körül!

A selyemakác ültetése akár a kisebb kertekbe is ajánlható, a méretéből kifolyólag előkertekben is elfér. A déli országokban népszerű utcai sorfa, így utcafronti telepítése is jó ötlet, egyedi lombozatával, pasztelles virágaival új arculatot adhat a környéknek! A 18. század óta ismert Amerikában és Európában.

Júniustól szeptemberig több hullámban nyílik sokporzós lilásrózsaszín porzószálaktól borzas, illatos, díszes virágai.

A selyemakác termése 12-18 cm hosszú, lapos bab hüvelyhez hasonló, a magok érése után barnás színűvé válik. Termése télen sokáig a fán marad.

Levelei éjjel felhajlanak, összecsukódnak. A levelek ősszel sárga színűek. Védett, napos, meleg helyet kedvel, mérsékelten száraz talajt igényel, jó szárazságtűrő. Bármilyen talaj, még a sós talajok is megfelelőek számára. A selyemakác csak fiatal korában fagyérzékeny.

A magról szaporított 3 éves növények már teljes biztonsággal áttelelnek, csak az 1-2 éves magcsemeték fagyérzékenyek, ami ellen télen a talaj felkupacosásával és mulcs takarással védekezhetünk.

Az Albizia julibrissin, selyemakác nagyon népszerű, a sokáig tartó illatos virágai, szép lombkoronája és igénytelensége miatt.

Selyemakác szaporítása

Magvetés
A selyemakác magról szaporítható májusban, a szabadban vagy április elején fólia alatt. A késő ősszel érő magot a vetésig szárazon tároljuk, majd vetés előtt forrázzuk, hogy a vékony de porcelán-kemény maghéj megrepedjen.

Edényes növényként lassan fejlődik, ezért érdemes szabad földbe vetni a magokat májusban és télen a takarást választani. Lehet ezt különböző falevelekkel, vagy szalmával is az első évben. A selyemakác fiatal korában fokozottan fagyérzékeny, ezért meleg fekvésben, laza, meszes talajban neveljük

A nevelőtáblában is hajlamos a visszafagyásra, de a gyökérnyakból újra kihajt és hosszú hajtást hoz. Ennek beérését elősegíti és ezzel a fagyérzékenységét csökkenti, ha a hajtás csúcsát szeptember közepén levágjuk.

Szabad földben egy év alatt 1,5-2 m-t is nőhet.

Amiatt tartom nagyszerű választásnak a kertben dísznövényként, mert az eleinte kissé kényes növény később meghálálja a gondozást, hiszen a virágai nem csak hogy nagyon esztétikusak, hanem egyben a vegetációt is segítik a rovarok beporzása okán. Én három éve tettem egy kísérletet a magvetéssel, – mivel déli tájon lakunk és enyhe tél is volt,- szerencsésen átvészelte a telet a kihajtott növényem. Mára már 2 méter magas és a kertem egyik csodája. (Lásd a képen.)

Csak ajánlani tudom, hiszen amellett, hogy nagyon szép, még nem is szemetel túlzottan az ősszel megsárguló levélzet, hiszen beépül a talajba. (Én nem szoktam összegereblyézni a kis fák leveleit, hanem egy őszi utolsó fűnyírással bedarálom a földbe, így nyerve jó minőségű, komposztos talajt. :)

A szobapáfrány egyszerű gondozása

A szobapáfrány gondozása lakásban

A szobapáfrány a régmúlt és a mai otthonok kedvelt cserepes zöld növénye aminek a tartása nem túl bonyolult, így csodaszép dús növényeket nevelhetünk az otthonunkban. A hagyományos sima levelű fajták mellett van fodros levelű, szeldelt levelű változata is. A szobapáfrány ára nagyban függ a méretétől, már akár 2000 Ft-tól is megvásárolható- méretétől függően a több ezres árig.

Szobapáfrány eredete, leírása

A szobapáfrány, latinul Nephrolepis exaltata a vesepáfrányok családjába tartozik, a Föld trópusi területein gyakran őshonosan előfordul. A nemzetségébe több mint 30 ezer faj is tartozik, ezek közül leggyakrabban a szobapáfránnyal találkozhatunk a virágboltokban. A különböző levelű fajok, a gyengébben és erősebben növekvő, valamint hullámos, ráncolt és többszörösen szárnyalt, illetve indákkal rendelkező változat is igen jól mutat télen a lakásban. Kevesen tudnak a méregtelenítő és tisztító tulajdonságáról, amely kifejezetten hasznos. A szén-dioxidon kívül más káros anyagokat is kiszűr a levegőből. Nem csak a szép külseje, hanem egyszerű gondozása miatt is roppant népszerű levéldísznövény a szobai páfrány.

A fő növekedési időszaka a március és augusztus közötti hónapok, ekkor öntözzük bőségesen. A víz legyen szoba hőmérsékletű. Amikor hűl az idő, októbertől csökkentsük az öntözővíz mennyiségét, de ügyeljünk arra, hogy a földje ne száradjon ki.

A páfrányok szeretik a magas páratartalmat, a nyirkos környezetet, ezért érdemes nagyon gyakran vízzel permetezni. Erre főképp a fűtési időszakban figyeljünk oda, hiszen a fűtés kifejezetten szárítja a növényt.

Tápoldatozása:

Az öntözővízhez keverjük a megfelelő töménységű folyékony tápoldatot. Télen nincs szükség a tápoldatozásra. Használjunk zöld növény tápoldatot vagy speciális páfrányoknak alkalmas tápoldatot.

A szobapáfrány átültetése:

A páfrányt évente szükséges és ajánlott átültetni a megfelelő növekedés érdekében, illetve ha kinőtte a cserepét. Az átültetést lehetőleg tavasszal tegyük meg. A szobapáfrány a savanyú földet szereti.

Páfrány szaporítása:

A szaporítását kétféleképpen lehet elvégezni, spórákról vagy indákról. A kevésbé népszerű módszer a spórákról való szaporítás, az ismertebb az indákról. A legalkalmasabb időpont erre a nyár. Én egy hatalmas páfrányról gyűjtöttem le szárakat és azokat dugványoztam egy cserép földbe. Ezzel a módszerrel hamarosan gyökeret eresztett és elkezdett fejlődni is. A párásítás különösen fontos a növény szaporításának időszakában is.

A megfelelő gondozás mellett egy nagyon dekoratív szobanövényt kapunk cserébe, ami még a levegőt is tisztítja. Nálam télen a fűtött szoba ablakpárkányában volt, s mivel ügyeltem a párásításra, nem sínylette meg a növény a téli időszakot. Én nyáron sem szoktam kihelyezni a teraszra, bár javasolják- de enélkül is gyönyörűen fejlődik az indáról szaporított növénykém.

AVON COSMETICS HUNGARY

AVON COSMETICS, HUNGARY

AVON PRODUCTS

Az Avon (Avon Products, Inc.) egy amerikai vállalat, a világ legismertebb kozmetikai vállalatainak egyike. Mint  rendszerben értékesítő cég, az Amway versenytársa. Ügynökei főleg nők; őket hivatalosan “tanácsadóknak” nevezik.

2019. május 23-án bejelentették, hogy a brazil Natura & Co cég felvásárolja az Avon Products céget – ezzel létrejön a világ negyedik. legnagyobb szépségipari vállalatcsoportja. Az Avon és a Natura cégek több mint hat millió háromszázezer tanácsadóval, világszerte háromezer-kettőszáz üzlettel rendelkeznek. Az egyesített csoport éves bruttó árbevétele – várhatóan – meghaladja a tíz milliárd dollárt, és mintegy negyvenezer alkalmazottjával a világ több mint száz országában lesz jelen.

Az Avon Cosmetics Hungary 1990 óta működik. 2004-ben már több, mint hetvenezer tanácsadónőt foglalkoztatott.

Régebben egy volt tanárnőm által ismerkedtem meg az Avon termékekkel az Avon tanácsadónői teendőkkel, munkával. Akkor még az AVON nem volt ennyire eltejelt mint ma. Foglalkoztam vele éveken át (ma már nem), és közben megkedveltem termékeit. Mint szín, mint állag, mint hatás szempontjából nagyon jónak tartom az AVON termékeit, kozmetikai kellékeit, körömlakjait, tusfürdőit, habfürdőit, szempilla és szemöldök festékei, szemhéj festékei. Kiemelkedőek illata is, melye közül az illatminták segítségével és az illatosított oldalak segítségével könnyen tudunk választani, közöttük ízlésünknek megfelelően tájékozódni. Termékmintái vannak alapozókból, púderekből is, illetve férfi illatokból, parfüm illatokból is

Kiemelkedőnek tartom marketing fogásai közül azt, amikor több terméket összecsomagolva csomagként értékesítenek, ezzel meglephetjük édesanyánkat anyák napjára, vagy (kedves férfiak!!!) Évfordulókra, Valentin napra, Karácsonyra párunkat is. Természetesen kínálnak kifejezetten férfiaknak készített csomagokat, ajándék szetteket is.

Termékei online, katalógus formában és üzletekben is megtalálhatók. Online oldalaikon találhatóak szépség tanácsadói tippek, praktikák is, melyek igen hasznosak, minden nő, minden fiatal lány, vagy akár idősebb korosztályba tartozó asszony számára is.  

AMI NAGYON FONTOS, HOGY AZ

AVON NEM HASZNÁL ÁLLATKÍSÉTLETEKET

TERMÉKETI FEJLSZTÉSÉRE, KIDOLGOZÁSÁRA!!!

Az AVON soha nem használt állatkísérleteket, sőt ellenzi azokat, kampányokat folytat ellene, ellenük. Ez mellett részt vesz a nőket érintő mellrák elleni küzdelemben is, és több országban is folytat, többféleképpen szociális, társadalmi tevékenységet, van olyan ország, ahol a nők bántalmazása, családon belüli erőszak ellen lép fel. Tehát nem elég, hogy rendkívüli terméketeket árulnak, értékesítenek, forgalmaznak, de társadalmi tevékenységük is jelentős. Tehát több szempontból is érdemes AVON termékeket vásárolnunk, használnunk, nekünk nőknek, de előszeretettel használják általában  a férfiak is az AVON férfiakra specializálódott termékeit.

Mindenkinek csak ajánlani tudom, ezeket a termékeket

Nagyszerűek és megfizethetőek

az AVON HUNGARY COSMETICS

Termékei!

Olaj nélküli forrólevegős fritőz vélemények: Miért érdemes beszerezni egyet?

Az olaj nélküli forrólevegős fritőz az utóbbi években egyre népszerűbbé vált az egészséges életmódra való törekvők körében. Azonban sokan még mindig nem tudják, hogy miért érdemes beszerezni egyet. Ebben a cikkben megvizsgáljuk az olaj nélküli forrólevegős fritőz előnyeit és hátrányait, és bemutatjuk a legjobb olaj nélküli forrólevegős fritőzöket a piacon.

Mi az olaj nélküli forrólevegős fritőz?

Az olaj nélküli forrólevegős fritőz egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy különféle ételeket süssünk és sütőben sütött ízeket kapjunk, miközben minimális mennyiségű olajat használunk. Az olaj nélküli forrólevegős fritőz működése a hőlég áramlásán alapul, amely lehetővé teszi, hogy az ételek ropogósak és aranybarnák legyenek, anélkül, hogy bárhol olajat használnánk.

Az olaj nélküli forrólevegős fritőz előnyei

Az olaj nélküli forrólevegős fritőznek számos előnye van, amelyek közül néhányat az alábbiakban vesszük sorra:

Egészségesebb ételek

Az olaj nélküli forrólevegős fritőznek köszönhetően az ételek kevesebb zsírt tartalmaznak, mint a hagyományos fritőzben készült ételek. Ez különösen fontos lehet azok számára, akik szeretnének egészségesebb ételeket fogyasztani.

Gyors és hatékony

Az olaj nélküli forrólevegős fritőz nagyon gyorsan felmelegszik, és az ételek is gyorsabban elkészülnek, mint a hagyományos sütőben vagy fritőzben készült ételek.

Sokoldalú

Az olaj nélküli forrólevegős fritőz különféle ételek készítésére alkalmas, beleértve a húsokat, zöldségeket, süteményeket és még sok mást.

Könnyen tisztítható

Az olaj nélküli forrólevegős fritőz előnyei mellett azonban vannak bizonyos hátrányai is, amelyeket fontos figyelembe venni a vásárlás előtt.

Az olaj nélküli forrólevegős fritőz hátrányai

Kevesebb íz

Az olaj nélküli forrólevegős fritőzök általában kevesebb ízt adnak az ételeknek, mint a hagyományos fritőzök. Ezért fontos lehet néhány olajat használni az íz fokozása érdekében.

Magasabb ár

Az olaj nélküli forrólevegős fritőzök ára általában magasabb, mint a hagyományos fritőzöké, de a hosszú távú megtakarítások miatt sok ember számára megéri a befektetést.

Kisebb kapacitás

Az olaj nélküli forrólevegős fritőzök kapacitása általában kisebb, mint a hagyományos fritőzöké, így több adag elkészítése esetén szükség lehet több sütési ciklusra.

Az olaj nélküli forrólevegős fritőzök legjobbjai a piacon

Az olaj nélküli forrólevegős fritőzök piaca egyre növekszik, és sok különböző márka és típus közül lehet választani. Az alábbiakban bemutatunk néhányat a legjobb olaj nélküli forrólevegős fritőzök közül a piacon.

Philips Airfryer

A Philips Airfryer az egyik legnépszerűbb olaj nélküli forrólevegős fritőz a piacon. Kiváló minőségű, tartós és nagy kapacitású, így könnyen elkészíthetők benne a nagyobb adagok is.

Tefal Actifry

A Tefal Actifry nagyon egyszerű használatú és tisztítható, és nagy kapacitású is. Az ételek egyenletesen sülnek benne, és nagyon ízletesek.

Ninja Air Fryer

A Ninja Air Fryer nagyon sokoldalú, és nagy kapacitású. Az ételek tökéletesen sülnek benne, és az ár is megfizethető.

Miért érdemes beszerezni egy olaj nélküli forrólevegős fritőzt?

Az olaj nélküli forrólevegős fritőz előnyei, mint például az egészségesebb ételek, a gyors és hatékony sütés, és a sokoldalúság, jó okok arra, hogy beszerezzen egyet. Báraz olaj nélküli forrólevegős fritőzöknek vannak bizonyos hátrányai is, mint például a kevesebb íz és a magasabb ár, ezeket azonban könnyen ki lehet egyensúlyozni azzal, hogy egy jó minőségű és nagy kapacitású fritőzt választunk.

Hogyan válasszunk olaj nélküli forrólevegős fritőzt?

Amikor olaj nélküli forrólevegős fritőzt vásárolunk, fontos figyelembe venni néhány dolgot. Először is, a fritőznek nagy kapacitású és minőségi kell lennie. Másodszor, érdemes figyelni a sütési időre és hőmérsékletre, hogy az ételek tökéletesen süljenek. Végül, fontos figyelni az árra is, hogy megfelelően meg tudjuk tervezni a költségvetésünket.

Összefoglalás

Az olaj nélküli forrólevegős fritőzök egyre népszerűbbé válnak azok körében, akik szeretnék egészségesebbé tenni az étkezéseiket. Az olaj nélküli forrólevegős fritőzöknek számos előnye van, mint például az egészségesebb ételek, a gyors és hatékony sütés, és a sokoldalúság. Habár vannak bizonyos hátrányai is, ezeket könnyen ki lehet egyensúlyozni azzal, hogy egy jó minőségű és nagy kapacitású fritőzt választunk.

GYIK

1. Milyen típusú ételeket készíthetünk az olaj nélküli forrólevegős fritőzben?

Az olaj nélküli forrólevegős fritőzök különféle ételek készítésére alkalmasak, beleértve a húsokat, zöldségeket, süteményeket és még sok mást.

2. Mit kell figyelembe venni, amikor olaj nélküli forrólevegős fritőzt vásárolunk?

Fontos figyelembe venni a fritőz kapacitását, minőségét, sütési időt és hőmérsékletet, valamint az árat.

3. Melyek a legjobb olaj nélküli forrólevegős fritőzök a piacon?

A Philips Airfryer, a Tefal Actifry és a Ninja Air Fryer közül a legjobb olaj nélküli forrólevegős fritőzök a piacon.

4. Mit tehetünk annak érdekében, hogy az ételek ízesebbek legyenek az olj nélküli forrólevegős fritőzben?

Az olaj nélküli forrólevegős fritőzök általában kevesebb ízt adnak az ételeknek, mint a hagyományos fritőzök. Ennek ellenére néhány olaj használata a sütési folyamatban segíthet az ízek fokozásában.

5. Milyen előnyei vannak az olaj nélküli forrólevegős fritőzöknek az egészségre nézve?

Az olaj nélküli forrólevegős fritőzök segítségével az ételek kevesebb zsírt tartalmaznak, mint a hagyományos fritőzben készült ételek. Ez különösen fontos lehet azok számára, akik szeretnének egészségesebb ételeket fogyasztani.