Pupillatágításra használják a gyógyászatban

Neve ógörög, de egyesek szerint szláv eredetű. Ebszőlőfékék, burgonyafélék családjába tartozik. A beléndek egy vagy kétnyári növény, mely magról szaporodik. Az első évben többnyire csak tőállású nagy leveket hajt, melyek sűrű levélrózsát alkotnak. Kitelelés után magas szárat hajt, mely virágzik és magot érlel, majd kiszárad. Néha azonban már az első évben is virágzik, ekkor egynyári. Gyökere a petrezselyem gyökeréhez hasonlít, sárgás vagy barna, belül fehér színű és egyenesen lefelé nő a földbe kb. 10 centiméternyire és alig ágazik el. Piszkos- vagy szürkészöld színű, megnyúlt tojás alakú, öblösen karéjos levelei, melyek közül az alsók nyelesek, a felsők nyeletlenek, szárölelők. Egy méternyire is megnő és tele van mirigyes szőrökkel, mely megfogva ragadós érzetet kelt. A szár belül üres és kisebb mértékben elágazó, egynéhány vastagabb oldalágat hajt. A tőállású levelei 15-30 cm hosszúak, közepén 8-15 cm szélesek, szélük mélyen bevágott, durván fogas szélűek. A száron lévő levelek egyharmaddal kisebbek vagy feleakkorák, mint a tőállásúak. A levelek hegyes végűek, vastagok és jobbára szőrösek. Virágai igen rövid nyelűek, majdnem nyeletlenek, a felső levelek hónaljában egyenként, a szár tetején sűrűbben állnak. A virágon feltűnik legkívül a bögre alakú, zöld színű, erősen szőrös, egy darabokból lálló kehely, melynek karimája ötfogú. A kehely a virág elnyílása után is megmarad, még meg is nő és a toktermést körülfogja. Az érett toktermés körüli kehely annyira hegyes fogú, hogy szúr. A kelyhen belül van a párta, mely tölcsér alakú, szintén egy darabból áll. Karimája ötkarélyú. A párta színe piszkosságra, sötét bíborszínű erezettel. A párta külső oldalán szőrös, belül kopasz. A pártán belül 5 porzó van, melyek tövükön a pártához nőttek. A virágban legbelül van a magház, melyből a toktermés keletkezik. Utóbbit a megmaradó kehely körülveszi. A tok alsó része hosszabb, felül szűkebb kétrekeszű, érett korában a tetején levő fedő felnyílik, miáltal a nagyszámú magvak belőle kiszabadulnak. A mag kissé lapított, vesealakú, recés felületű, barnásszürke színű. A beléndek májustól augusztusig virágzik. A beléndek az egész országban elterjedt szemétdombokon, trágyás helyeken, száraz árkokban, községek utcáin, küls telkein és parlag helyein, utak szélén találhatóak, jobbára az emberlakta helyek táján. Szántóföldek mellett, legelőkön, vízpartokon volt megtalálható. Sovány, száraz, napos/félárnyékos fekvésű helyeken érdemes a beléndeket elvetni.

A beléndek igen mérges növény! Az egész növénynek kellemetlen, bódító szaga van. Bevéve szédülést, fejfájást, bénulást, tobzódást és végül halált okoz. Mérgezés esetén a megmérgezettnek hánytatót és erős ecetet kell adni.

A friss leveleiből készül a beléndek kivonat, melyből nyugtató, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő és álmot hozó hatásánál fogva sokféle betegség, főleg görcsök, szamárhurut és idegláz ellen alkalmaznak, de reumás fájdalmak ellen is bedörzsölve. Igen komoly mellékhatásai vannak pl. szívműködési zavar, erős szívdobogás, növekvő pulzus és vérnyomás, gyors és mély légzés, pupilla tágulás stb.

Állatgyógyászatban féregűzők alapanyaga

Az erdei pajzsika a valódi páfrányok osztályának édesgyökerű páfrányok rendjébe, ezen belül a pajzsikafélék családjába tartozó faj. Az erdei pajzsika előfordulási területe Európa, Izlandtól és Portugáliától egészen a Kaukázusig, valamint Törökország, Szibéria, Közép-Ázsia, Afrikában Marokkó és Észak-Amerika. Egyes helyeken termesztik is. Ez a növény tekintélyes megjelenésű évelő páfrány. Rövid, vaskos gyöktörzséből eredő többszörösen összetett levelei rozettaszerűen állnak, az egy métert is elérik. A levélnyél erőteljes, a lemeznél sokkal rövidebb, sárgás, gyengén csatornás, világos színű pelyvaszőrök borítják. A levéllemez hosszúkás lándzsás kerületű, vállán kissé, csúcsán erősebben elkeskenyedik, egyszerűen szárnyait, a tél kezdetéig zöld marad. A levélszárnyak csaknem tövig szeldeltek, a szárnyacskák trapéz alakúak vagy hosszúkásak, tompa csúcsúak, simák vagy kissé hullámosak, durván fűrészes fogasak, párosan állnak. A spóratartó tokok kerekdedek, vese alakú fátyolka borítja őket. Alak gazdag faj. Gyöktörzsének kivonatát régebben féregűzésre használták.

Az erdei pajzsika aljnövényzetben gazdag nyirkos lomb- és tűlevelű erdőkben, ligetekben, szárazak tölgyesekben, tápanyagokban gazdag, laza talajokon nő. Törmeléktalaj-jelző növény. Az erdei pajzsika a síkságoktól 1700 méter magasságig megtalálható. A spóraérés ideje júliustól szeptemberig tart.

Féregűző gyógyhatása van, állatgyógyászatban is használják. A gyökértörzséből például állatgyógyászati bélféregűző szereket állítanak elő. Népgyógyászatban fürdetőszer, visszér-gyulladás és reuma ellen is alkalmazzák. Belsőleg mérgező hatása miatt nem használható.

A gyökérzetet a nyár végén kell gyűjteni. El kell távolítani róluk a mellékgyökereket, az elvénhedt részt, valamint a talajszennyeződéseket. A levélmaradványok elkorhadt részeit késsel le kell vagdosni egészen addig, amíg zöld színű részük elő nem tűnik. A gyökértörzseket feldarabolás nélkül, zsinórra felfűzve célszerű megszárítani. Kb. 3 kg friss anyagból lesz 1 kg száraz áru. A drog csak addig hatásos, amíg belseje zöld. Tartalmaz floroglucin-származékokat, cseranyagot, keserűanyagot, illóolajat, zsíros olajat stb. A vízben nem, de éterben vagy kloroformban oldódó anyagok gyűjtőneve: filicin. A kivonási eljárástól és a tarolástól függően változó összetételű filicin floroglucin-származékot tartalmaz. A legértékesebb a kétés a háromgyűrűs vegyületek.

Az erdei pajzsikának számos rokona él erdeinkben: hölgypáfrány, édesgyökerű páfrány és gímharaszt. Legtöbbjük védett vagy szigorúan védett növény!

Diófából készíthető bútor, terméséből sütemény

A közönséges dió, azaz a diófa a magyarok nemzeti fája. Perzsiából származik, de nálunk már az ókor óta termesztik. A diófa 20méternyi magasságot is elérő fa. Kérge szürke, repedezett, fája kemény és barna színű. Levelei páratlanul szárnyasak. Virágai igénytelenek, aprók, zöldek és egylakiak, azaz külön hím és külön női virágok vannak egyazon fán. A  virágok lelógó barkákat képeznek, a nőiek pedig 2-3-ával állanak az ezidei hajtások tetején. A virágból csonthéjas termés keletkezik, mely olajban bővelkedő magot tartalmaz.

A diófa májusban, kizöldüléskor, a levélzet teljes kifejlődése előtt virágzik. A levele, valamint minden zöld része kellemes erős, hódító illatú és csípős összehúzó keserű fanyar ízű. Szárítva úgy az íze, mint a szaga elenyészik. Sajnos hazánkban is elterjedt kártevője a burokfúró légy, mely tönkreteszi a termést.

Levele frissen, valamint szárítva vértisztító teául szolgál, melyet mirigybetegségek és görvélykór ellen szoktak használni. Azonkívül borogatásra, mosásra, lábvíznek és hajnövés fokozására is használják a diófalevél teát. A termés zöld héjának nedve a levegőn megfeketedik. Belőle, úgy mint a kérgéből is szép tartós barna festéket készítenek. A termés héja azelőtt hajfestésre szolgált, mostanában pedig féregűzőszer. Az éretlen termést cukorba befőzve és pálinkába téve gyomorerősítőül használják. Érett magja sok olajat tartalmaz, mely előbb zöld, utóbb halovány sárga színű, szagtalan és kellemes ízű. A dióolajat bőrbetegségek gyógyítására használjuk, a festészetben pedig azért fontos, mert gyorsan szárad.

Levelét, teljes kifejlődése előtt júniusban kell szedni, azután hirtelen meg kell szárítani. A napon szárítsuk, hogy meg ne barnuljanak. Naponta át kell mozgatni, forgatni, hogy egyenletesen száradjon ki. Gondatlan kezelés mellett gyorsan megfeketedik. Szárítás során elveszti balzsamás szagát és fanyar ízét, ahelyett inkább zamatos, karcos ízt kap. Termését is gyűjtjük, az éretlent júliusban kell szedni. Az éretlen termést befőzésre és likőrkészítésre használják, érett termését magában vagy süteményekben esszük.

A papírhéjú milotai diófajtát a 19. században az angol tőzsdén is jegyezték. Dr. Szentiványi Péter nemesítő szelektálta az M10-es fajtajelű dió fáját. Ez a fajta 1963 óta szerepel a nemzeti fajtajegyzékben. Szeptember végén érő gömb alakú diónak héja sima, átlagos átmérője 35 mm, színe sárgásbarna, a bél pedig világossárga színű.

A dióval szemben elvárás, hogy hosszú ideig eltartható legyen. A száraz héjas dió esetében különböző értékmérő tényezőket vesznek figyelmebe annak minősítéséhez pl. a termés átmerője, a térfogata a héjvastagsága, törhetősége, bélaránya.

Csattanó maszlag a mérgező gyógynövény

Az egyik legismertebb erősen mérgező növény a csattanó maszlag, de ennek ellenére is egyre inkább terjed dísznövényként való alkalmazása. Mindenkit óva intenék ettől, kisállat, gyermek van a kertben.

Virága és levele is rendkívül mutatós, de az elővigyázatosság sosem baj, sőt! Igen komoly, mérgező hatóanyagokkal rendelkező növényről beszélünk, ami miatt a mérgező listára is felkerült. A csattanó maszlag a burgonyafélék családjába tartozik. Ide tartozik egyébként a burgonya, paprika, paradicsom és a padlizsán is, csak hogy még jobban el tudjuk helyezni rendszertanilag a maszlagot. Közép-amerikai származású gyomnövény egyébként, mely az egész világon, a melegebb vidékeken elterjedt. Főleg a nitrogéndús talajokat kedveli, ezen talajok gyomtársulásának tagja.

Az utóbbi időkben dísznövényként is elkezdett terjedni. Ennek oka, hogy egy szép, terebélyes növényről beszélünk valójában, melynek nem mindennapi virága is van ráadásul. Levelei oválisak, fogazottak. Virágai természetes fajként 2-4 cm hosszúak, tölcsér formájúak, fehér színűek és hegyes pártacimpáinak köszönhetően igen dekoratívak.Toktermése 4 kopáccsal nyílik, felálló és erősen tüskés. Apró, vese alakú magja szinte fekete. A téli időszakot mag formában vészeli át és csak tavasz végén csírázik, amikor az átlaghőmérséklet eléri a 20-30 Celsius fok közötti értéket. Nyár végére, ősz elejére hozza fekete magjait.

A gyógyászatban régóta használják hatóanyagait, viszont a gyógyászati és a halálos adagú dózis között sokszor alig van különbség, így házi gyógyászatban ne használjuk, saját elgondolás szerint. Mit jelent ez? Egy kisgyermek számára akár 15 szem mag is halálos lehet. Éppen ezért ma már a gyógyászatban is gyérül felhasználása, főleg a köhögés és asztma elleni készítmények alkotóeleme, illetve Parkinson-kór gyógyszerekben lelhető fel a gyógyszerkönyvek szerint. Régóta ismert hallucinogén, ezért illegálisan még kábítószernek is használják, de ez többnyire nem végződik jól.

Hatóanyagai a tropán alkaloidok, köztük a hioszciamin és azat ropin, továbbá szkopolamin, vitanolidok, hidroxi-kumarinok, flavonoidok.

Az atropin hatóanyagként az Atropa belladonna, vagyis a nadragulya (maszlagos nadragulya) kapcsán is ismerős lehet, mely szintén a mérsékelt égöv legmérgezőbb növényei között foglal helyet. Éppen ezért, m A növény levelei a nyéllel együtt virágzás idején gyűjthetők, egészen az elvirágzásig. A legjobb drogot azok a levelek szolgáltatják, amelyek teljesen kifejlődtek, de még nem öregedtek meg, ezeknek sokkal magasabb az alkaloid-tartalmuk. A kiszárítás fedett, jól szellőző helyen történik mindkét növény a gyomirtási és növényvédelmi protokollokban kiemelt figyelmet érdemel.

Gyurmázás fejleszti a gyermek kognitív képességeit is

A gyurma számos pozitív hatása mellett (szem-kéz koordináció, kreativitás, ügyesség fejlesztése) a stresszt is csökkenti. Külföldön a Play-doh gyurmáját terápiás célokra is alkalmazzák, hiszen segíti a relaxációt, levezeti a dühöt, segítségével a gyermek elmesélheti, mit és miért alkot, így megszabadulhat rengeteg nyomasztó érzéstől. Egy borongós-esős nap tökéletes alkalom arra, hogy kicsit kreativkodjunk a gyerekekkel. Gyurmázni nem csak drága gyurmákkal lehet, készíthetünk akár mi magunk is egyszerű só-liszt gyurmát, amit vagy megfestünk ételfestékkel, vag szárítás után kifestjük. A gyurma hozzávalói: egy rész só, egy rész liszt és annyi víz, amennyivel gyurma-állagot kapunk, érdemes apránként hozzáadni a vizet. Régen úgy gondolták, hogy aranyos kis figurákat csak az igazán kreatív és nagy kézügyességgel rendelkezők tudnak készíteni, de most már saját tapasztalatból mondhatom, hogy ez nincs így. Gyurmázni mindenképpen érdemes, mert fejleszti a kreativitást és a finommotorikus képességeket, vagyis a gyurmázás az írás tanulásra is felkészít. A gyurmázás akár egyedül is játszható, a kicsik szívesen bíbelődnek a figurákkal. Alaposan megdolgoztatja a képzelőerejüket és a kreativitásukat is a különböző formák, ételek vagy épp állatok tervezése. A szem-kéz koordináció fejlesztése mellett, a gy

rás, ütögetés, formázás mozdulatai igazi edzést is jelentenek az apró kezeknek, ezekre az izmokra pedig szükség lesz a későbbiekben az olló használata és a ceruzafogás és az írás gyakorlása során. Számtalan fejlesztő hatás mellett a gyurmázás egy bizonyos életkor, vagy inkább érettség alatt nem javasolt. A 2 évesnél idősebb gyermekeknél érdemes először próbálkozni, ám az alábbi esetekben javasolt inkább elhalasztani és egy későbbi időpontban újra megpróbálni a játékot:

a gyermek a gyurmát a szájába veszi, kóstolgatja, esetleg megeszi;

a gyermek túl kicsi még ahhoz, hogy megértse az egyszerű tiltószavakat, figyelmeztetéseket, mint az „állj” vagy „ne”;

fontos, hogy a gyermek jól értse a gyurmázással kapcsolatban esetleg felmerülő egyéb helyzetekben is a kéréseinket, ne dugja az orrába, ne etesse meg a kutyával;

a megfelelő életkor fontossága persze nem csak a tiltások miatt fontos. A kognitív és motorikus képességek bizonyos szintű érettsége szükséges ahhoz, hogy a gyurmázás valódi élményt nyújtson a gyermek számára és ne pedig frusztrációt. Vásárlás előtt mindenképpen olvassuk el a gyurma összetételét, válasszunk természetes alapanyagokból készültet. A gyurmázáshoz ma már számtalan kiegészítő is kapható, különböző formázók mellett komplett szetteket is beszerezhetünk.

Az állatvilág az emberiség ellen fordul,vajon van menekülés?

A Zoo – Állati ösztön egy olyan elgondolást filmesített meg, amit előtte még nem láttam. A három évadot megélt sorozat sokkal nagyobb ívet futhatott volna be, véleményem szerint idő előtt kapott kaszát. Az alapkoncepció az, hogy az állatvilág megelégeli az emberiség uralkodását és összefognak az emberek kiirtására.

Úgy kell elképzelni, hogy a Föld összes állata természetellenesen már-már abnormálisan kezd viselkedni, ezzel veszélybe sodorva az emberiséget. Egy csapat különböző szakértőkből álló személy kezdi el felgöngyölíteni az állatok viselkedésének az okát.  Van köztük szafari vezető, hírszerző ügynök, állatorvos patológus és még újságíró is. Hamar kiderül, hogy mindegyikük szakértelmére szükség lesz a küldetés során.

Bevallom, egy ponton elmegy eléggé tudományos irányba a történet, és lehet jobban át láttam volna, ha emelt biológiát tanulok, viszont mindig ügyeltek arra, hogy „lebutítsák” a hallottakat, így könnyebb volt megérteni a hallottakat. Az emberi és állati DNS-ekről, illetve a testben lezajló mutációkról szóló részek egyszerre voltak tele ismeretterjesztő információkkal és mellette rettentő izgalmasak is. Nagyon sok szép állatot is láthatunk a sorozatban, és ha egy kicsit belegondolunk abba, hogy ez tényleg megtörténhet, akkor egy kicsit más szemmel nézek az állatokra.

Az első két évad szépen építkezik epizódról, epizódra, bár itt is történnek elég hajmeresztő dolgok, mégis az alap koncepciót követik végig. Gyakorlatilag a második évad utolsó részében az eredeti történetszál megkapja a tökéletes és méltó befejezést egy pici csavarral. Majd a harmadik évad már sokkal inkább valóságtól elrugaszkodott koncepciót épít fel és dráma sorozat helyett inkább már scifire kezd hasonlítani.

Sajnos a harmadik évad után kaszát kapott a sorozat, így gyakorlatilag egy lezárt történet után kapunk egy tömény, kusza harmadik évadot, amit a tetőpont előtt el is kaszálnak. Inkább be kellett volna fejezni a második évaddal ezt a sorozatot.

Nagyon jól sikerült összeválogatni a csapatot. A különböző szakterületű karakterek nem csak az érdeklődési körükben, de kb mindenben különböznek egymástól. Tipikus esete annak, amikor a válság hatására olyan emberek vállnak egy családdá, akikről egy normál napon ezt sosem gondoltad volna. Ez azért elég sok apokaliptikus sorozatnál bevált gyakorlat.

Miért nézd meg ezt a sorozatot, ha ennyi rosszat írok róla? Mert az alapkoncepció nagyon jó és nem láttam még ilyet. A harmadik évad is hozza a szintet csupán egy kicsit elrugaszkodottabb módon. Jók a színészi alakítások és tele van olyan fordulatokkal, amiért mindig megéri a következő részre kattintani.

Háztartásokban megtalálható természetes szerek a hangyák ellen

Természetes
házi szerek a hangyák ellen

Köztudott,hogy esőzések előtt a lakásunkban sorra megjelennek a hangyák, hiába a szép burkolat, a higiénia – ők mégis felütik a fejüket az otthonunkban. Itt egyszerű és minden háztartásban megtalálható vegyszermentes praktikákat írok le, amelyeket falusi környezetben, a már jól megtapasztalt módszerek alapján állítottam össze.

Sütőpor: Olcsó és egyszerű módja a hangyák távoltartásának az, ha a járatba szórunk 1-2 csomag sütőport. Az eredmény garantált, távolabbi helyet fognak keresni maguknak ezek a kis rovarok. Szárnyas hangyák ellen is nagyon hatásos!!!

Menta: A borsmenta természetes rovarriasztó. Ültethető cserépbe is, vagy használhatod a borsmenta illóolaját természetes gyógymódként a hangyák elleni védekezésben. A hangyák utálják az illatát, pedig nagyon kellemes! Ültess mentát a bejáratok köré, valamint tegyél néhány csepp borsmenta illóolajat egy vattakorongra, és töröld le vele a gyanús területeket. Borsmentaolajos vattakorongot is elhelyezhetsz olyan helyeken, mint például a szekrényekben, ahol gyakran előfordulnak a hangyák.

Ecet:
Az ecet nagyon hasznos háztartási kellék, nemcsak az ételeket ízesíti meg, hanem a felületeket is tisztítja, és a hangyákat is riassza! Ehhez keverj össze ecetet és vizet 50/50 arányban például egy kiürült ablakmosó permet flakonba, permetezz ablakpárkányokra, ajtónyílásokra és más helyekre, ahol hangyákat látsz bejönni. Elfogják kerülni a réseket.

Citromlé: Akár az ecet, a citromlé is elpusztítja a hangyák által követett szagnyomokat. Próbálj meg összekeverni 1 rész citromlé 3 rész vízzel, és használd univerzális spray-ként. Permetezz citromoldatot a bejáratok és otthonod köré, vagy minden olyan helyre, ahol hangyákat látsz.

Fahéj:
A fahéj nagyszerű alapanyag a hangyák távoltartására ugyanis amikor egy hangya belélegzi kedvenc karácsonyi fűszerünket, a fahéjat, megfullad és meghal. Használhatsz őrölt fahéjat, a hangyák útjára vagy egy hangyabolynyílás köré szórva. A fahéj illóolaja is jól működik hangyák elűzésében. Keverj össze néhány csepp fahéjolajat vízzel, és permetezd a hangyanyomokra, ajtók, ablakok és repedések környékére.

Bors:
A hangyák utálják a borsot. Keresd meg a hangyák járatát és szórj borsot a környékre, Alternatív megoldás, ha kevés borsot keverünk vízzel, és a kapott oldatot permetezzük a hangyákra. A bors nem öli meg a hangyákat, de elriasztja őket a visszatéréstől!

Kávézacc: Szórj kávézaccot a beltéri és kültéri növények és virágok szárára. Egyesek szerint a szag az, ami taszítja őket; mások azt állítják, hogy a hangyák nem szeretik a talajt a lábuk alatt. Akárhogy is, működik!
Érdemes ezeket a természetes anyagokat használni hiszen a vegyszerek is ártanak a földünknek.

Könnyen szaporítható, terülő növény

Japán szellőrózsa

A szellőrózsák elmaradhatatlan növényei a természetes hatású, kötetlen virágágyásoknak. Ezek a páratlan szépségű virágok, jól társíthatók más évelőkkel, így látványos összeültetéseket hozhatunk létre.

Nem túl igényes, jól társítható egyéb fajokkal, kifejezetten szép árnykos ültetés esetén páfrányokkal illetve árnyékliliomokkal összeültetve. Levele hármasan összetettek, ősszel a sötétzöld színről bronzos árnyalatúra vált. Virágai egyszerűek- halvány rózsaszínek.
Mivel gyökérsarjakkal terjed nagy területet képes befedni. E tulajdonsága miatt érdemes a kertet megtervezni mielőtt ültetésre szánnánk rá magunkat. Én tavaly ültettem le 3 tövet és az idén tavasszal ötször annyi területen jelent meg a növényem. Emiatt kicsit át kellett rendeznem a körülötte lévő gyógynövényes részt, mivel a szellőrózsa kíméletlenül szaporodik, elnyomja a nála kisebb, gyengébb növénykéket. Tavasszal az új töveket átástam a kert sarok szegletébe ívesen, – ott terülhet, terjedhet- mert amúgy igen mutatós virágról van szó, így egy szabad sarokban kifejezetten érdemes gondolkodni szellőrózsa ültetésekor.

A fehér vagy a rózsaszín különböző árnyalataiban tündöklő virágai a nyár második felében kezdenek nyílni és az első fagyokig díszítenek. Október környékén magokat is hoznak, ami igen nagy mennyiséget jelent. A japán szellőrózsák között közepesen magas kb. 60cm-es, és egészen magas, -akár másfél méteres változatokat is találunk.A japán szellőrózsa, tulajdonképpen a kínai szellőrózsa egyik változata. A japán szellőrózsa napos, világos és félárnyékos fekvésbe is ültethető. Napos helyen rendszeres öntözést, nyirkos talajt igényel. Talajok közül a jó vízáteresztő képességű, tápanyagban bővelkedő talajokat kedveli. A magasabb változatok esetében, főleg szeles helyen érdemes támasztékról is gondoskodni. Szaporítani magról vagy tőosztással lehet.

Tavasszal és kora nyáron (erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), koronás szellőrózsa (Anemone coronaria)), valamint a nyár végén és ősz elején (japán szellőrózsa (Anemone hupehensis var. japonica), kínai szellőrózsa (Anemone hupehensis)) virágzó fajokat
egyaránt találunk közöttük. Továbbiakban érdemes a botanikai lapokban utána nézni…

Nagyon szeretem ezt a növényt, egy kicsit a a régi „nagymamás kertek” hangulatát idézi fel bennem, ahol mindenféle évelők megtalálhatóak esztétikus szín és formavilágban- az illatról ne is beszéljünk. Jól mutat az egynyári vadvirágok társaságában is, búza,- illetve lenvirággal elegyítve- (A nagy kékségek), de a harangvirágokkal is igen jól mutatnak ezek a virágok.Bátran merem ajánlani olyan kertekbe, ahol viszonylag nagy hely van, vagy épp a szomszéd házát szeretnénk félig-meddig eltakarni szépséges növényzettel, mivel ez a faj egy méteresre is megnő és terül is.

Magokat, tövet, lehet kapni online kertészeti shopokban. Az ára 850-1600 Ft körül mozog. Ha ezt sokalljuk és van türelmünk kivárni a jövő évet, akkor érdemes egy tövet vásárolni, hiszen megötszörözi önmagát a következő évre. 🙂 Kellemes kertészkedést kívánok! 🙂

Fekete nadálytő – az összeforrasztófű.

A fekete nadálytő egyike a leghasznosabb – a nélkülözhetetlen gyógynövényeink között, amelyet a természet nyújt számunkra. Nedves réteken, vizes gödrökben és csatornák mentén terem. Előfordul törmelékhalmokon is. Egész nyáron át virágzik. Érdes levelei csúcsban végződnek. Hüvelykujj vastagságú, évelő gyökérzete – kívül sötétbarna, vagy fekete, belül fehér, vagy sárga, felvágva nyálkás tapintású, valósággal zsíros. Mivel mélyen gyökerezik – alig lehet kiirtani a földből.  A gyökereket tavasszal, vagy ősszel kell kiszedni, amelyhez ásót használunk.  A friss növényt a virágzás előtt, vagy alatt kell szedni. A fekete nadálytőt feketegyökérnek is nevezi a népnyelv, nem szabad összetéveszteni a spanyol pozdorral, ami nálunk a zöldséges kertekben terem, és a spárgához hasonlóan használják fel a konyhában.

A fekete nadálytő tinktúrája, amelyet mi magunk is könnyedén elkészíthetünk, csodálatos erőt rejt magában. A tinktúra gyógyítja a reuma és ízületi duzzanatot. De a fekete nadálytő levele is segít, ha leforrázzuk és meleg pép formájában ráhelyezzük a beteg testrészre. Javulást eredményez megerőltetés, ficam, rándulás esetén is.  Meleg, pépes pakolás segít reumás izom megvastagodás, köszvényes csomó, nyaki fájdalom gyógyításában is.

A gyökérből készített tea, belsőleg alkalmazandó – hörghurut, emésztési zavarok enyhítésére. Naponta 2-4 csészényi teát igyunk belőle, kortyonként fogyasztva. Gyomorfekélyeseknek olyan teakeverék ajánlatos, amely 100 gramm fekete nadálytő, 50 gramm körömvirág és ugyanannyi porcsin hozzáadásával készül.

A növény leveleiből nem csak borogatást csinálhatunk, de adagolhatjuk a fürdővízhez is , amikor a reumatikus panaszokon, köszvényen, csontfájásokon, keringési zavarokon, porckorong sérülésen kívánunk segíteni vele.

Felhasználási módok:

Tea készítése gyökérből: két teáskanálnyi apróra vágott gyökeret ¼ liter hideg vízben áztatunk egy éjszakán át, reggel kicsit felmelegítjük és leszűrjük. Kortyonként fogyasztjuk.

Teakeverék: /gyomorfekély ellen/ a keverékből púpozott teás kanálnyit adunk ¼ liter vízhez, leforrázzuk és 3 percig állni hagyjuk. Naponta 3-4 csészével iszunk belőle.

Pépes pakolás: a jól megszárított gyökereket finomra daráljuk, egy csészében forró vízzel és néhány csepp étolajjal gyorsan péppé keverjük, majd felkenjük egy vászonkendőre és azon melegen a beteg testrészre helyezzük, és rákötjük.

Friss levélborogatás: a friss leveleket megmossuk és egy deszkán szétnyomjuk, a beteg testrészre helyezzük és rögzítjük.

Forrázott borogatás: A leveleket leforrázzuk és melegen helyezzük fel.

Adalék fürdőhöz: 500 gramm friss, vagy szárított levelet kb. 5 liter hideg vízben áztatunk 12 órán át. Másnap az egészet felforraljuk és ezt a folyadékot a fürdővízbe öntjük.

Tinktúra készítés: A gyökeret alaposan megmossuk és kefével megtisztítjuk, apróra vágjuk és lazán megtöltünk vele egy üveget, felöntjük valamilyen gyümölcspálinkával – két hétig állni hagyjuk a napon, vagy a fűtőtest közelében. a pálinka lepje el a gyökereket.

Nadálytő bor: 2-5 friss, megmosott levelet finomra aprítunk és ezt 1 liter jó fehérborban 5-6 hétig állni hagyjuk. Támogatja tüdő egészségét.

Szívből ajánlom a fekete nadálytő készítményeit – az egészség védelmében.

Vigyázz a Babérlevél nem ehető, csak kerted dísze

A Balkáni babérmeggy örökzöld cserje, mely sűrű ágrendszere miatt kiválóan alkalmas sövénynek. Szokták nevezni közönséges babérmeggynek is. Levele fényes, bőrszerű, élénkzöld színű. Bogyója a madarak számára ehető, ránk nézve viszont a növény minden része mérgező. Egyes fajtái gyorsan nőnek, terebélyesednek, 5-6 méter széles és magas bororrá nőnek. A babérmeggy-fa kiválóan alkalmas előkertek díszítésére. Virágzása késő tavaszra esik. Fehér virágai fürtökben állnak, erős illatot árasztanak magukból. Virágaiból nyár végén termések fejlődnek, melyek először pirosak, majd fekete színűre változnak. Fényigénye nagy, napon és félárnyékban egyaránt szépen fejlődik. Viszont, ha egésznap tűző napsütés éri megperzselődhetnek a levelei. Az árnyékot is elvisel, de ilyen helyeken nem lesz tömött, dús bokor. Nedves helyre ne ültessük, mert gombabetegség megtámadja. Talajigénye átlagos, bármilyen kerti földben jól fejlődik, egyedül a túl meszes talajokat nem kedveli. Víz igénye közepes, A fiatal növényeket az ültetést követő két évben rendszeresen kell locsolni, a túlöntésre figyelni kell. Utána elég már csak a száraz, nyári időszakokban öntözni. Tápanyagigénye közepes, ültetésnél és utána minden tavasszal keverni kell a földjébe néhány markék érett istállótrágya komposztot. Télálló, a több éves növényt fagyás nem veszélyezteti, a fiatalabbak tövét érdemes takarni. Betegségekkel szemben ellenálló, nem igen van kártevője. Esetlegesen előfordulhat, hogy megtámadja a lisztharmat vagy a levéllyukacsosodás nevű gombabetegség. Mindkét betegség akkor fordulhat elő, ha árnyékos, mélyárnyékos helyre van ültetve és egy-egy csapadékosabb időszakban folyamatosan nyirkosak a levelei. Ilyenkor a fertőzött részeket el kell távolítani, az öntézést csökkentsük.

A Babérmeggyet ha sövénynek szeretnénk, akkor elég évente kétszer metszeni. Ha gömbfának szeretnénk akkor az évi kettő alakító nyírást alkalmazzuk.

Legyél nagyon óvatos a Babérmeggyel, mert az nem babér és nem meggy, bőrszerű levelei kis hasonlóságot mutatnak a babérlevéllel az igaz.

ÉN azért ajánlanám a kertekbe a Babérmeggyet, mert gyönyörű, gyorsan növekedik, szinte átláthatatlan sövényt képez, amely télen – nyáron díszit. Balkonkert érdekessége is lehet egész évben, egy dézsában is vagy nagyobb cserépben is jól érzi magát. Virágai a megporzó rovarok számára nagy mennyiségű virágport kínálnak. Összel érő bogyói a madarak számára csemegét jelentenek. Mindenképpen jó választás, de sose edd meg a gyümölcsét, mert emberre mérgező!!!