Ismerd meg önmagad és változz!

„A gondolat nem az ellenségünk. Agyunk elképesztően hasznos eszköz, ám amikor túl sokat agyalunk, azzal épp csorbítjuk e csodás eszköz élét.” – Nick Trenton

A TÚLGONDOLÁS A BOLDOGTALANSÁG EGYIK LEGNAGYOBB OKA.

A túlgondolás, vagy ismertebb nevén agyalás, korunk egyik legfertőzőbb járványa, mely számos pszichoszomatikus fizikai tünet forrása. Azonban léteznek jól bevált megoldások és módszerek a stressz és a romboló hatások megszüntetéséhez, ha minőségi és nyugodt életet szeretnél élni.

Nick Trenton Ne agyald túl! című könyvével segít megtalálni a kiutat a szorongás és a stressz okozta zsákutcából. A szerző részletes, hatékony és bevált technikákat ismertet, melyek segítenek áthuzalozni az agyunkat, irányítani a gondolatainkat, megtalálni a fókuszt, és megváltoztatni a mentális szokásainkat. Trenton legfőbb törekvése az, hogy segítsen kiszabadulnunk a saját magunk által ránk szabott mentális börtönből, újrakeretezni a szemléletmódunkat és megváltoztatni a viselkedésünket, amelyek során könnyedén kiiktathatjuk az aggodalmat, kételkedést, teóriagyártást, más szóval az agyalást az életünkből.

Íme néhány a könyvben vázolt hatékony módszerek közül, a negatív gondolatok dédelgetése és a rágódás ellen:

Stressz kezelés 4 lépésben
Narratív terápia és kivezetés
Autogén tréning
Irányított imagináció és vizualizáció
Progresszív izomlazítás
Kognitív viselkedésterápia
Feszültségmenedzsment

Nincs több önmegsemmisítő beszélgetés, egyre lejjebb és lejjebb húzó ördögi érzelmi spirál. Nincs több kusza és gyötrő gondolatokkal teli, álmatlan éjszaka.

SZABADÍTSD FEL A KORLÁTLAN LEHETŐSÉGET MAGADBAN, ÉS KEZDJ EL ÉLNI, ITT ÉS MOST!

Hogyan tudnád jobban érezni magad a bőrödben?

Ha szeretnéd, magad sokkal jobban érezni az rajtad múlik, egyszerű cél, de egyáltalán nem könnyű. A könyv komplex témákat egyszerűen, könnyű részekre bontva taglalja. Pontosan fogod tudni mit, kell tenned, ha elolvastad a könyvet. Nick Trenton a viselkedéspszichológiai alapelvekre támaszkodik, hogy rámutasson a változtatásra váró területekre. Bevált technikákkal végig vezet az összes belső akadályon, hogy segítsen irányítani a gondolataidat és megváltoztatni mentális szokásaidat. Nincs több önmarcangolás. Nincs több álmatlan éjszaka száguldó gondolatokkal. Szabadítsd meg az elmédet a túlagyalástól, érj el többet, érezd magad jobban és engedd szabadjára a lehetőségeidet. Itt az ideje, hogy végre a jelenben élj!

Én mindenképpen ajánlom figyelmetekbe ezt a könyvet, mert megkönnyíti a stresszoldást. Megtanítja bizonyos gondolatok elengedését, hogy könnyebben és jobban érezhesd magad. Nagyon fontos, hogy a jelenben próbálj meg élni és a negatív dolgokat, gondolatokat tartsd távol magadtól. Van kiút a stresszből és a szorongásból, elolvasod ezt a könyvet és átgondolod lépésről lépésre az életed és rájössz a megoldás eddig is a kezedben volt, csak nem éltél vele.

A Ginissimo Grande jégkrém elveszítette krémes jellegét.

Sparban vásárolt jégkrémről szeretném a véleményemet leírni – amelyet ez év májusában vásároltam és csalódást okozott.

Ezt a jégkrémet nagyon sokszor vásároltuk az elmúlt években – különböző ízekben, mert nagyon finom krémes volt az állaga, az ízvilága pedig csodálatosan különleges.

Május hónapban vásároltam a Sparban egy doboz Ginissimo Grande Happiness jégkrémet – csokoládé, vanília, keksz és puncs ízesítésűt, csokoládé ízű öntettel. Arra készültünk, hogy most is nagyon finom lesz. Kis tálkába szedtük ki, és rögtön azt tapasztaltam, hogy kemény és alig lehet kanállal kiszedni. Úgy tűnt, hogy vizesebb és ahogy a mélyhűtőben volt – jegesedett, azért lehet olyan nehezen kikanalazni. A rajta lévő csokoládéöntet is sokkal vékonyabb csíkban és kevesebb helyen volt.  Az íze is másabb volt, inkább vizesebb és nem olyan krémes, mint a korábbi években volt. Azt gondolom, hogy romlott a minősége, az ára pedig magasabb lett.

A Ginissimo Grande jégkrém összetevői:

Víz

Glükózszirup

Sovány tejpor

Cukor

Kókuszolaj

Tejsavópor

Zsírszegény kakaópor 0,85 %-os

Emulgeálószer/zsírsavak mono- és digiliceridjei/

Stabilizátorok /guargumi, szentjánoskenyér-liszt/

Módosított keményítő

Szinezékek /béta-karotin, céklavörös/

Aromák

Jódozott tengeri só

Tápanyagtartalma:

/100 gr termékben/: Só: 0,10 g, Zsír: 6 g, Energia: 635 KJ/151 kcal, Fehérje: 3,1 g, Szénhidrát: 21 g, amelyből cukrok: 16 g, amelyből telített zsírsavak: 5 g.

Mínusz 18 C fokon, vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten kell tárolni.

Súlya: /bruttó/: 955 g.

Általában a krémesebb jégkrémeket szeretjük, a jegesebbeket soha nem is vásároltuk. Ezért is tűnt fel, hogy megváltozott a minősége.

Ezen a környéken élt Rózsa Sándor betyár

Kondoros az első magyar király, Szent István uralkodása idején alakult, 1241-ben a tatár pusztítás elsodorta. A 15. század közepén már jelentős településnek számított, a török összeírások 70 portát jegyeztek fel. A törökdúlás után báró Harruckern János György kapta meg adományként. Feltevések szerint a Kondor vagy Kondoros nevű birtokosa által épített templom után kapta a helység a nevét. Mások szerint meg sasfélétől származtatják a nevét, mégpedig a kondorsasról. A kondor szó jelentése egyébként göndör, fodros. 1403-ban már Kondorosegyháza néven ismerték. Ekkor a gyulai uradalomhoz tartozott. 1466-ban írásos emlékek szerint lakott volt, s a földesurak miatti viszály nyomán 15 idevalósi jobbágy sok kárt tett a szomszédos Kétsopronynak. 1498-ban szintén 17 idevalósi jobbágy vett részt gazdatisztjeik vezérlete alatt a donáttornyai erőszakoskodásban. 1526-ban már a legnagyobb falvak közé tartozott a gyulai uradalomban. 1590-ben a töröktől az egri vár számára szolgáló faluként váltották vissza. A későbbiekben teljesen elpusztult.

1740 körül az akkoriban fontos aradi út mentén felépült a máig nevezetes csárda épülete, vendégfogadó postaállomásaként. Épületéhez fűződik a puszták betyárjainak romantikája, Rózsa Sándor legendája.

A mai település 1875-ben épült újjá. Petőfi István kiscsákói gazdatiszt – Petőfi Sándor testvéröccse – javaslatára fogadták el a község első pecsétjét. Az volt az önálló község első pénztárnoka. Kondoros híres szülötteinek sorában jegyzik minden idők legnagyobb öttusázóját, Balczó Andrást és az Európai-hírű festőművészt, Csernus Tibort. A kondorosi határ természeti kincsei a védett növények: bókoló zsálya, vetővirág, nyúlánk madártej, pusztai meténg, a törpe mandula. A környék igen gazdag apróvadban, de nem ritka az őz sem. A betyárhagyományok ápolására teremtették meg 2001-ben a Kondorosi Betyárnapok mára országos hírűvé vált rendezvénysorozatát. 2013-ban városi címet kapott. A településen egy általános iskola működik 2 különböző helyen lévő épületben. Az alsós iskolában 1-4 osztályig járnak a diákok utána 5-8 osztályt pedig a felsős iskolában járják ki. Sportolási lehetőség a település füvesített sportpályáin, salakos teniszpályán és fedett sportcsarnokban labdarúgó-, kézilabda-, kosárlabda-, röplabda-csapatok, teniszezők részére.

Nevezetességei:

– Geistcsákó major – Battyhyány-Geist-kastély, kápolna, uradalmi cselédház

– Kondorosi Csárda

– Zsidó sírkert a Hilf és a Weisz család síremlékeivel

– Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébánia Katolikus Templom

– Szlovák – Magyar Táj és Alkotóház

– Világháborús emlékmű

– Kossuth szobor

– 1848-as emlékmű-

– Petőfi István sírköve

– Alapkő

– Millecentenáriumi díszkút

– Napsugár Vendéglő

– Ifjúsági Műhely

Érdemes ellátogatni Kondorosra és betérni a csárdába és megkóstolni a betyáros ételeket, melyet hegedűszó mellett fogyaszthatunk el. A Betyárnapok is igazi látványosság.

Itt található országunk túzokrezervátuma

Jellegzetes alföldi település Dévaványa, a Kőrös és a Berettyó által határolt síkságon fekszik. A település évezredek óta lakott, első írásos emlékei az 1330-as évekből való. Dévaványa legjelentősebb értéke a természeti környezet, határában terül el a „második Hortobágy”: hatalmas, gyógynövényekkel teli ősgyep, természetvédelmi terület.

Neve a szláv „Iván” keresztnév becézéséből Ványa, és a divánkozni (mai szóval tanácskozni) szóból ered. Az írásos emlékekben a település neve akkoriban Jana volt. 1334-ben Luxemburgi Zsigmond király Heves vármegyéhez csatolta. 1523-ban – egy II. Lajos király által kiállított bizonyságlevél – már mezővásárosként említi. 1528-ban kiadott Magyarországot ábrázoló térképen is megtaláljuk Wama névalakkal. 1621-től kezdődően vannak adatok a ványai nemességről. 1647-ben Heves és Külső-Szolnok vármegye adóösszeírásában a 67 nemesből 14 ványán lakott, akik az egész kettős vármegye legnépesebb együtt élő nemesi tömbjét alkották. 1659-ből fennmaradt pecsétjének körirata: DEVA VANIA PEOCETI. 1693-ban a tatár sereg kifosztotta a községet, lakóinak egy része a Borsod vármegyei Tiszabábolnára menekült. 1711. évi Heves vármegye összeírása a községet ismét „Oppidum Ványa”, azaz Ványa mezőváros címmel illeti. 1753-ban az elzálogosított határ megváltása következtében a ványaiak csupán házaikat és szőlőiket tarthatták meg, minden más javadalmuk visszaszállt az uraságokra. Ezzel mint taxás nemesek maguk is földesúri befolyás alá kerültek, s a határ további használatáért évente megújított szerződés értelmében bérleti fizetéssel tartoztak. Dévaványa hivatalosan csak 1774-ben kapott mezővárosi rangot, s azt 1872-ig meg is őrizte. Az 1793-tól a római katolikus egyház helyi közösségének megalakulásával megszűnt a református egyház kizárólagossága. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idejére néhány hétre Heves vármegye székhelye lett, ugyanis a menekülő vármegyei adminisztráció itt talált menedéket. 1854-ben 8165 lakosa volt. 1872-ben az addigi mezővárosi rangja megszűnt és nagyközséggé alakult. 1876-tól Dévaványát Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez csatolták. 2000-ben városi rangot kapott.

Dévaványán működött a legnagyobb múlttal rendelkező zsidó hitközség. Az első zsidók 1700-as évek végén telepedtek le a községben. 1850-ben a zsidó hitközség központja is volt. 1866-ban pedig megépült a zsidó iskola. A zsidó családok a kisebb kereskedések mellett létrehoztak nagyobb kereskedést is. Volt köztük gabonakereskedő, fatelepes. Híres rabbijai voltak Maisner Juda és Fischer Czvi. 1910 például 269 tagja volt a hitközségnek. Sajnos az 1938-as zsidótörvények nem kímélték őket, kereskedéseiket bezárták, házukat eladásra kényszerítették, a második világháború idején pedig a dévaványai zsidóság szinte teljesen elpusztult.

A város látnivalói: a református és a katolikus templom, amelyek a város főterén állnak. Itt található a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény 2000 óta. A tájvédelmi körzetben él a legnagyobb túzokállomány. Szép látványosság a Vágóhíd épülete, Jéggyár, víztorony, szőnyegszövő, a régi malom épülete, világháborús emlékmű, Túréri-tó, Strandfürdő, Ifjúsági tábor, Túzokrezervátum. Lógató Horgásztó.

Itt található az S.O.S. Gyermekfalu

Battonya a Dél-Alföldön van, Békés vármegyében. Az Alföld és a megye délkeleti részén, a Száraz-ér mellett, a román határ közvetlen közelében található, Határátkelőhely Tornyán át Romániába, a határ kb. 6 kilométerre van. Szomszédos települések észak felől Kunágota, Magyardombegyház, Kisdombegyház, északkelet felől Dombegyház, nyugat felől Mezőhegyes, északnyugat felől pedig Mezőkovácsháza.

A kőkor óta lakott hely, ennek bizonyítékaként a régészek feltárták a neolit telepeket, illetve a nagy kiterjedésű bronzkori temetőt. Első írásos említése 1340-ből származik, Bothaanyaegyháza néven. Az 1437-ben feljegyzett első birtokosa szekcsői Herczeg Rafael, boszniai választott püspök volt. A század közepén már a Lackffyak birtoka volt, majd a temesi főispáné, Harapkói Bothos Andrásé lett. Már a Lackffyak korában Alsó-, Középső- és Felső-Battonyára oszlott a népes helység.

Hunyadi Mátyás, aki addig a lippai vár fenntartására fordította a falu jövedelmeit, 1463. februárjában édesanyja, Szilágyi Erzsébet udvartartására ajándékozta, hat más birtokkal együtt. 1563-ban, a török fenyegető közelségében már csak 87 adózó jobbágy élt itt, akik mind magyarok voltak. Sajnos 1529-től a település a török portyázásoknak volt kitéve, 1566-ban Gyula vára elesett, így Battonya is török kézre került. A török és a magyar által egyaránt sarcolt, adóztatott falu pusztulása 1596-ban következett be, amikor a Báthory Zsigmond politikai fordulatán felbőszült III. Mehmed szultán a Máramaros környékéről mozgósított tatár csapatok dúlásának engedte át a vidéket. A kiürült falut a délről menekülő délszláv telepesek foglalták el, de 1693-ban őket is elsöpörte a császári csapatok elől visszavonuló, Csanád vármegye szabad rablására engedett török-tatár sereg. A hódoltság után Battonya a Kincstár birtokába került, s 1720-ban mindössze 24 adófizető jobbágyot számláltak. 20 szerb család, 2 román és 2 magyar. A szerbek valószínűleg a császári seregekkel érkeztek és Heissler Donát császári tábornok telepítette le őket a szinte kipusztult Csanád, Arad és Zaránd vármegyékbe. Ez időben Csanád vármegye, amely ekkor Battonya, Makó, Földeák és Tornya településekből állt mindössze 2500 főt számlált.

Vályi András anno leírta, hogy „Battonya magyar, rátz és oláh falu Csanád vármegyében, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Tornyához közel, melynek filiája, mivel határja magasan fekszik, piatzozása Aradon és Szegeden, mellyektől távol fekszik, termékenysége középszerű, második osztálybéli.”

1839-ban Battonya mezőváros lett, de ez a rang 1871 után puszta címmé vált, majd 1886-tól az egész országban megszűnt. Ezek után Battonya rangja 1950-ig nagyközség volt. A világosi fegyverletétel után a XIX. század második felére a település Csanád vármegye második legnépesebb városa volt. Az 1800-as évek utolsó harmadában a mezőváros nagy fejlődésnek indult: 1870-ben gőzmalom épült, 1872-ben telekkönyvi hivatal kezdte meg működését, 1875-ben téglagyár létesült. 1882-ben megépült a vasút, majd 1884-ben szikvízgyár jött létre, 1885-ben takarékpénztár, 1886-ban pedig dohánybeváltó létesült. Szintén az 1880-as, 1890-es években jött létre az első temetkezési vállalkozás, a tűzoltó-egylet, a vöröskeresztes egylet. Ekkor létesült a távírda, a nyomda és egy faiskola is. Szintén ekkor jött létre a kisdedóvó és a felső leányiskola is. 1896-ban megépült a nagy méretű, kétoldali karzatos klasszikus stílusú zsinagóga és rabbiház. Ezzel a két épülettel létrejött az izraelita hitközség központja. 1930-ban 12 718 lakosából 9784 magyar, 1591 szerb, 1155 román, 116 szlovák és 61 német. Az első világháború után a trianoni békediktátum következtében Battonyából a térség gazdasági és közigazgatási központjából egy elsorvasztásra kárhoztatott határszéli település lett. A település reménytelennek ítélt sorsát mutatja az is, hogy a két világháború között a lakosok tömegesen költöztek el a községből. A rendszerváltás előtt a hivatalos álláspont szerint a német hadsereget üldöző szovjet Vörös hadsereg csapatai itt lépték át először az országunk határát 1944. szeptember 23-án. Valójában az oroszok itt voltak augusztus 26-án az Ojtozi-szorosban. 1950 előtt a Battonyai járás székhelye volt, de a megyerendezéskor, a megyék jelenlegi kialakításakor került Békés megyéhez, és ugyanabban az évben csatolták a Mezőkovácsházi járáshoz. 1989-ben nyilvánították városnak. Van buszállomása és vasútállomása is.

2018-ban adták át a gyógynövény-feldolgozó üzemet. Az üzemben magyar kutatók által megalkotott, világszabadalmi bejelentéssel védett eljárás során öt növényfaj magjaiból (len, kender, máriatövis, fűszerkömény, citrom) az eddigieknél koncentráltabb formában nyerik ki a hatóanyagokat és készítenek belőlük kivonatokat, étrend-kiegészítőket és krémeket.

Nevezetességei, látnivalói: Római katolikus templom, Földmunkásmozgalmi emlékmű, Petőfi Sándor mellszobra, I. és II. világháborús emlékművek, Szabadság-emlékmű, Szerb ortodox templom, Kőkereszt, Román ortodox templom, Román ortodox parókia, Görögkatolikus templom, Városháza, József Attila szobra, Mikes Kelemen mellszobra, Kaszinó, Református templom Evangélikus templom, Molnár C. Pál emlékház és mellszobra, XI. századi templomrom, zsidó temető, Római katolikus temetőkápolna, SOS gyermekfalu, Hermann Gmeiner mellszobra, Battonyai Termál Strandfürdő.

Levendula, rozmaring, citromfű, menta, zsálya , stb. – Gyógynövények, amelyek a rovarokat elriasztják!

Szúnyogriasztó kerti növények

Némelyik színes virág és az intenzív illatú fűszer- és gyógynövények elűzik a vérszívó rovarokat. E növénykék illatáradata ránk, – emberekre pozitívan, nyugtatóan hatnak. A legelső lépés, amit a szúnyogok távol tartása érdekében tehetünk, az hogy a megfelelő növényeket ültetjük a kertünkbe. Ilyen növények többek között a levendula, a bazsalikom, a menta, citromfű, – de a gyomnövényként ismert vaddohány virágját sem szeretik a rovarok, – mint a legyek és a szúnyogok. Ez utóbbit miután a véletlen nyitva felejtett ajtón beszálló rovarok borzasztóan bosszantottak, – és Chemotox sem volt otthon, bevittem a lakás középső helyiségébe – az étkezőbe egy csokorra való vaddohány virágot a kertből. Csodák csodájára egy órán belül az ajtó felé szállingóztak a kábult legyek és csak az ajtót kellett újra kinyitnom, hogy megszabaduljak tőlük. Érdekességképp megemlítem, hogy ez a virágzat a sajátosan édeskés illatával és kinézetével akár dísznövény is lehet a kertben. (Nálam véletlenszerűen nőtt ki a kertben, – valószínűleg madarak csőréből pottyanhatott ki és kelt életre).

E nagyszerű növények szúnyogriasztó hatását nem csak a kertben élvezhetjük, hanem a növényekből virágkompozíciókat is állíthatunk össze és bevihetjük a lakásba is. A siker nem marad el: a szúnyogok messze el fogják kerülni a számukra kiállhatatlan szagú csokrokat. Ízelítőül:

Levendula

A levendula a virágaiban található illóolajoknak köszönheti erős, aromás illatát. Nem véletlenül az egyik legnépszerűbb aromaterápiás növényünk. Friss, üde, gyógynövényes illatának belélegzése nyugtatólag hat az emberre, míg a szúnyogok egyenesen irtóznak tőle! Állítsunk pár csokor levendulát átlátszó üvegvázákba. Ha esetleg nincs vázánk, poharak, illetve befőttes üvegek is tökéletesen megfelelnek a célra. Festői látványt nyújt a vázákban elrendezett fogazott levendula vagy a csipkézett lombjával is díszítő tűlevelű levendula.

Bazsalikom

A mediterrán hangulatot árasztó bazsalikom nem csupán a szúnyogokat, de a legyeket is távol tartja. Nem árt ezért tartanunk belőle pár cseréppel a teraszon. Nem hiányozhat egyetlen fűszerkertből sem, ahol is a napos fekvést és az enyhén nyirkos talajt kedveli.

Menta

A mentának, köztük a borsmentának nem csupán természetes szúnyogriasztóként vehetjük hasznát. Finom teát is főzhetünk a fiatal, zsenge leveleiből, illetve felhasználhatjuk minden olyan étel elkészítéséhez, amelynek receptje mentás ízt ír elő.

Citromfű:

A citromfű amellett, hogy kellemes ízű teát tudunk készíteni belőle, szintén rovar űző!!!

Citronella:

A hosszúkás levelű növényből nyert olaj és kivonat olyan hatékony, hogy számos szúnyogriasztó készítményben is megtaláljuk.

Zsálya

Nem csak az ételek ízesítőjeként használható, de ha pár levélkét bedobunk az esti tábortűzbe, akkor szúnyogmentesen élvezhetjük a sütögetést, beszélgetést is.

Rozmaring:

Hasonlatosan erős aromájú gyógy-és fűszernövény, mint a zsálya. A szúnyogok kerülik!!!

Illatozó muskátli

Az illatozó muskátlinak számos egzotikus illatú változata ismert. Ha szétmorzsoljuk pár levelét az ujjaink között, máris élvezhetjük a felszabaduló csodás citrom-, csokoládé-, mandula-, almavirág- vagy éppen rózsaillatot. A citrus-féle aromák is utálatosak a szúnyogok számára.

Bársonyvirág

A jellemzően narancssárga vagy citromsárga virágaival díszítő bársonyvirág legkedveltebb egynyári növényeink egyike. Erős, átható illata számos kártevőt elrettent, ezért gyakran ültetjük védősorfalként a konyhakerti növényeink közelébe. Vágott virágként válasszunk neki egy kisebb méretű, alacsony vázát. Csupaszítsuk le a levelektől a szára vízbe érő végét. Ezzel megelőzhetjük, hogy a növény gyors rothadásnak induljon, illetve a víz a vázában zavarossá, opálossá váljon.

Jó ezekben a növényekben még az is, hogy nem feltétlenül szabadföldiek, tehát cserepekben is nevelhetőek a lakásban. Igaz, a gyógynövények és fűfélék jobban szeretik ha tudnak terülni, hiszen gyökérhajtásról szaporodnak.

(A képen vaddohány látható.)

Eperfa levél tea a vércukorszint optimalizáslására

Biztos sokan emlékeznek erre a csodálatos növényre, ami sajnos mára szinte mindenhonnan eltűnt,-régen a vidéki sétáimkor azonban lépten-nyomon beleakadtam. Ez a fa az édes ízű termésével ugyan lenyűgözte a gyerekeket, annál kevésbé örültek a szülők, mikor egy-egy ilyen eperfa-túra után mindenünk lilás színben pompázott, az arcunk, a tenyerünk, a ruhánk szinte kimoshatatlanul átszíneződött. E kis bosszúság ellenére szemet hunytak szüleink az efféle ártatlan dolgaink felett, hiszen ők jól tudták a „régi öregektől”, hogy az eperfa termése a színezéken felül számtalan vitamint tartalmaz.

Az eperfának, – melyet a Dunántúlon szederfának neveznek – Magyarországon két fajtája terjedt el: a fehér eper (Morus alba) és a fekete eper (Morus nigra).

Nyersen is fogyasztható, de a leszedett gyümölcsöt azonnal el kell fogyasztani, vagy néhány órán belül fel kell használni, mivel sérülékeny gyümölcs, hamar elveszíti a friss zamatát. A fehér eper csak a lehullása előtt közvetlenül élvezhető. Éretlenül kesernyés, megérve viszont mézédes. A fekete epernek magasabb a savtartalma, kevésbé éretten is fogyasztható, -ekkor üdítően savanykás, megérve pikánsan édeskés, jellegzetesen erdei gyümölcs ízű, a szederhez hasonlatos. Befőttként, vagy mély hűtve tárolható, gyümölcslevek, mártás, lekvár, szörp, turmix, jégkrém készíthető mindkét változatból. A fehér eperfa termése pálinka és aszalványkészítésre, a fekete eperfáé gyümölcsborkészítésre is alkalmas. Mindkét változatot kedvelik egyes madarak is. Hosszan termő, az első és utolsó érett termés lehullása között akár másfél hónap is eltelhet.

Míg mi leggyakrabban a vadon termő eperfa gyümölcsét esszük, addig ennek a növények a levele volt az, amelynek már vagy 5000 éves kultusza van. Kínában a selyemkészítés során jöttek rá arra, hogy a z eperfa levele nem csak a hernyók táplálását szolgálhatja, hanem a levélből készített főzetekkel bizonyos mértékben orvosolható a cukorbetegség és segít a magas vérnyomás gyógyításában is. Az ókori indiai védikus szövegek szintén ajánlják az eperfa levélből készített teát, többek között a megfázás kezelésére. A római költő, Horatius szerint az eperfa gyümölcse és annak fogyasztása maga a hosszú élet titka. Az eperfalevél nagyon sok értékes tápanyagot tartalmaz, így nagyon sok egészségügyi előnnyel rendelkezik. Az eperfalevél összesen 18 aminosavat tartalmaz, de vannak benne vitaminok és olyan ásványi anyagok, mint kálium, kalcium, nátrium, magnézium és vas is.

Patikákban és Bio-boltokban is kapható manapság fehér-eper levél tea, melyet elsősorban cukorbetegség ellen ajánlanak. Ára ezer forint körül mozog, – de lehet kapni kapszula formájában is, – igaz az jóval drágább.

Eperlekvár fekete eperből: Mivel fáról, tisztán szedhető az eper egy-két nappal az esők után, nem szükséges megmosni, elég szűrőn vizet folyatni rá, mivel a mosástól sok plusz vizet venne fel. Botmixerrel pépesítjük, majd átpasszírozzuk, de igazából csak a kis száracskák (kocsányok) jönnek ki, a mag marad. Citromot belefacsarunk és a héját is belereszelhetjük. Részben a jobb íz miatt, részben, hogy szebb színe legyen, mert hiába sötétlila, ez is elkezd barnulni citrom nélkül. Egészen sűrű lesz a pép, amit főzéssel még sűrítünk, majd édesítjük, vaníliával fűszerezzük. A cukor hozzáadása után újraforraljuk és egy kevés zselésítőt is adunk hozzá, -de csak keveset, úgy nem zselé lesz, csak sűrű lekvár. A lekvárt még forrón üvegekbe töltjük majd száraz dunsztba tesszük. Jó étvágyat!

Zöld dió – a júniusban eltehető gyógyító csemege

Mindenki hallott már a dió áldásos hatásairól, de a zöld dióról már vélhetően jóval kevesebben. Pedig a kettő ugyanaz, csak az előbbit ősszel gyűjtik be, az utóbbit pedig júniusban. A zöld dió a diófa éretlen termése, amit általában tavasz végén, június elején szokás begyűjteni, a néphagyomány szerint egészen pontosan Szent Iván napja előtt. Állagát általában úgy ellenőrzik, hogy késsel szelik fel: ha könnyen csúszik a kés a dióban, akkor alkalmas a felhasználásra. A zöld dióból számos exkluzív finomság készül.

A zöld dió héja magas C-vitamin tartalommal bír, valamint tanninban, avagy csersavban is gazdag. Utóbbi, összehúzó hatásának hála, enyhíti a hasmenés és torokgyulladás tüneteit, illetve remek fertőtlenítő is. A csersavnak köszönhető egyébként fanyar, kesernyés íze. Vastartalma kimagasló, amiről már eleink is tudtak: vérszegénységre, illetve levertség ellen ajánlották.

A zöld dió gyógyhatásai:

A fiatal zöld dió C vitamin tartalma és vastartalma is jelentős, ezek jelenléte igen fontos a téli meghűléses időszakokban. Torokgyulladás esetén a duzzadt nyálkahártyák gyógyítására valamint hurutoldóként használhatjuk. Nagyszerű fertőtlenítő, remek vértisztító, – a népgyógyászat szerint vérszegénységre is ajánlható.

Zöld dió a gasztronómiában:

A zöld dió akkor jó, amikor az alsó ágról könnyedén le tudjuk csippenteni a fáról. Mielőtt nekiállunk egy teljes üvegre valót leszedni, 1-2 szemet vágjunk félbe, hogy biztosan puha e a belseje, mert csak addig használható!

Zöld dió befőtt

Hozzávalók: 1 kg lehetőleg egyforma nagyságú zöld dió 2 evőkanál 100%-os ételecet kb. 1,5 l víz, 1kg cukor 8-10 db szegfűszeg fél-fél narancs és citrom héja 0,5 dl rum.

Jól mossunk meg 1 kg zöld diót, majd szurkáljuk körbe, és szórjuk lábasba. Annyi vizet öntsünk rá, amennyi éppen ellepi, és 10-14 napig ebben áztassuk, egészen addig, míg a dió megfeketedik. Ezalatt naponta kétszer cseréljük rajta a vizet! Ezután a diót kb. 1 liter – ecettel ízesített vízben (2 evőkanál ételecet másfél liter vízben), a forrástól számított kb. 10 percig főzzük puhára.

1 kg cukorból és 4 dl vízből sűrű szirupot főzünk, habját eltávolítjuk, majd adjunk hozzá 10 szegfűszeget és fél narancs és fél citrom lereszelt héját. Szűrjük le a diókat, és dobáljuk a szirupba. Folytonos keverés mellett főzzük 5 percig, majd 1 napon át hagyjuk állni. Ezt a műveletet, (főzés, állás) még kétszer ismételjük meg. A harmadik napon a diót szedjük ki, és rakjuk át széles szájú üvegekbe. Az átszűrt szirupot forrósítsuk meg, ízesítsük fél dl rummal, majd az egészet öntsük a diókra, úgy, hogy ellepje, és az üveget zárjuk le.

Zöld dió szirupban

A zöld diót több helyen megszurkáljuk, és naponta váltott hideg vízben 7-10 napig áztatjuk, ezalatt elveszíti keserű ízét. Kivesszük a vízből, minden dióba beleszúrunk egy szegfűszeget. Egy kg dióra 60 dkg cukrot és 3 dl vizet számítva sűrű szirupot főzünk. Belerakjuk a diókat, egy darabka fahéjat, vékonyan levágott citrom és narancshéjat, vaníliarudat és rövid ideig forraljuk. Fedő alatt hagyjuk egy napig állni, ekkor a diót üvegekbe tesszük és a levet méz sűrűségűre elfőzzük, ráöntjük a dióra. Kihűlés után az üvegeket lekötözzük és 10 percig gőzöljük.

Aki szereti az ínyencségeket, annak érdemes kipróbálnia a feldolgozott zöld diót például húsokkal tálalva. Angliában előszeretettel fogyasztják így.

Magyarország legjelentősebb kőolaj és földgáztermelő helye

Algyő a Tisza jobb partján fekszik Szeged és Hódmezővásárhely között. Fontos tiszai átkelőhely. 1870 óta vasúti hidja van ás 1974 óta közúti híd is segíti az átkelést.

Érdekessége, hogy már a honfoglaláskor is lakott terület volt, de nem magyarok lakták, hanem bolgár-szláv keveréknek a tagjai, akik a Tisza melletti halászóhelyek miatt telepedtek itt le és lettek állandó lakosai. Első birtokai a területnek a vezérlő fejedelmi törzs tagjai voltak. A helybéli halásznépek jóban voltak a magyarokkal, közösen használták a halban gazdag Tiszát és mellékágait. A királyság első századában kialakult rendszer szerint a halászfalu a csongrádi királyi várnak lehetett alárendelve. Az itt lakók termésük bizonyos hányadát beszolgáltatták adóban. A jelenlévő népesség a XI. században már teljesen magyarnak tekinthető. A királyi birtok kezeléséből 1138-ban vált ki, mikor a Szent Margit vértanúról elnevezett dömösi prépostság nyerte királyi adományban II. Béla Királytól. Az adománylevélben Villa Geu néven szerepel. Ez a név régi magyar személynévből származik, Győ gyöke azonos a Géza szótövével. Az Al előtag a 16. században jelent meg a Tisza folyása szerint feljebb lévő Felgyő községtől való megkülönböztetésül. Lakosai halászok voltak, de idővel kezdtek megismerkedni az őstermeléssel. A dömösi prépostság a XIII. század elejéig volt a birtokosa Győ falunak. Későbben királyi emberek megosztott birtoka lett, majd 1348-ban Győi Péter a tulajdonos. Ennek a családnak volt kizárólagos tulajdona, mert más név nem merült fel az írásokban. 1411-ben „Gew” falu Gew-i Sebestyén és Gerard királyi emberek birtoka. 1439-ben Albert király a Győl, vagy mint egyes oklevelekben írják a Győaljai családot megerősítette a falu birtoklásában. 1514-ben kitört a parasztforradalom és a keresztescsapatok végig vonultak és garázdálkodtak a faluban. A lázadás még viharzott más megyék területén, mikor Imreffy Mihály Nagyvátyi Porkoláb Mártonnal kötött cserét Győ-re nézve annak baranyai birtokaként. Az egyességet a király is jóváhagyta s oklevéllel megerősítette. 1516-ban a budai káptalan szabályos módon be is iktatta Porkoláb Mártont a falu birtokába, akinek leszármazottjai birtokaik központjáról Mágocsynak nevezték magukat. 1526-ban a törökök előrenyomulása érzékenyen érintette a falut is, de ezek a kisebb megrázkódtatások aránylag védett fekvése folytán elsimultak, míg 1542-ben a törökök uralma alá került. A helybeli lakosság magyar volt, a helyi földesúr parancsára áttértek a protestáns vallásra. A törököket nem igazán érdekelte a lakosság vallási hovatartozása, de a szegedi ferencesek folyamatosan járták az elpártolt falvakat, volt eset, hogy a földesúr tudta nélkül a falu lakossága újra katolikus lett. 1552-től 1959-ig Mágócsy Gáspár Gyula volt a kormányzó és ő sarcolta a falvakat az adókért. Gyula várát 1566-ban elkezdték ostromolni és meghalt Mágócsy Gáspár és az örökösök nem igazán foglalkoztak a falvaikkal. 1612-ben Báthory Gábor adta fiának tovább. 1621-ben Bethlen Gábor birtokfosztásáról szóló oklevélben Győ falu is meg van említve, amelyet a többi birtokokkal és falvakkal együtt Ruszkai Komis Zsigmond pénzen vásárolt meg. A lakosság a törökök és a felszabadító harcok elől, hogy ne keljen katonának menni a nádasokba és a vízjárta tájakra húzódtak el. 1715-ben Győ már kincstári falu lett. Lakossága igen megfogyott, különösen az áradások elől menekültek el. Ekkor 42 jobbágy, 5 zsellér és 6 egyéb jogi helyzetű háztartás élt a faluban. 1733 végéig kamarai birtokként tartották nyilván, református vallású magyarokat telepítettek be és gróf Erdődy György kamarai elnök tulajdona lett. Az adománylevél felsorolásában csak Mindszent és Algyő szerepelnek, mint lakott helyiségek, tartozékai mind puszták. Később a Mindszent-Algyői uradalom nevet kapta meg. 1754-ben katolikusokat telepítettek be és a ferencesek látták el a hívek gondozását saját templom nem volt. Erdődynek óriási adósságai voltak ezért elzálogosította a pusztáit. Az egész gróf Batthyányi Strattmann Lajosé lett, de a zálogjegyek visszavásárlása után újra a régi grófé lett a birtok. 1767-ben kiváltságlevelet adományozott Mária Terézia királynő és az algyői révnél vámot szedtek az uradalomnak. 1803-től Pallavicini Károlyé. 1889-es árvíz során szinte teljesen elpusztult Szeged és Algyő. 1973-ban közigazgatásilag Szegedhez csatolták, 1997-ben újra önálló lett. A Tisza bal partján terül el a Nagyfai Országos Büntetés-Végrehajtási Intézet (rabgazdaság).

Algyőnek a történelme igen változatos és sokrétű ebből kifolyólag sok-sok nevezetessége maradt fenn az utókorra, amit érdemes megtekinteni. Arról nem is beszélve, hogy a kőolaj-kutak látványa is csodás.

Feltétlenül nézd meg a 10. századból származó honfoglalás kori temetőt, a 14. századi római katolikus templomot, kőolaj és földgázmezőjeit, a faluházat és könyvtárat, a tájházat, az alkotóházat a Jura Ipari Parkot, a Borbála Fürdőt, amely 3 csillagos gyógyfürdő. Itt található az Ezerjófű Gyógynövénykert, a Hullámtéri tanösvény és erdei kirándulóhely és kilátó.

Árpád fejedelem táborozott itt s róla kapta nevét

Árpádhalom egy nagyon régi település, még az Árpád-korra vezethető vissza. Községi rangja van és Csongrád-Csanád vármegyében található, a Szentesi járásban. A hagyomány úgy tartja, hogy a falu határában található földhalmok között vert tábort Árpád fejedelem vezéreivel, amikor Pusztaszer felé tartottak. Ezen halmok közül a legnagyobbik volt a fejedelemé, ez lett Árpádhalma. Egy-két évig táborozott itt Árpád fejedelem. Az 1950-es évekig Nagymágocshoz tartozott. Birtokosai a területnek a Károlyi és a Berchtold család voltak. 1956-ban alakult önálló községgé. A falut 1906 és 1972 között vasútvonal kötötte össze a szomszédos Fábiánsebestyénnel, valamint kisvasúti vonal vezetett Nagymágocsra is. Az 1970-es évektől az 1990-es rendszerváltásig Nagymágoccsal közös tanácsa volt. 1990 októberétől az ország többi községéhez hasonlóan helyi önkormányzata lett. A lakosok nagyobb része mezőgazdaságból él. 1950 óta 6 termelőszövetkezet működött, ezek aztán később egyesültek majd végül maradt az Árpád Tsz. 1910-től elemi népiskola működött a tanyaközpontban, ez később nyolc majd 4 osztályos általános iskola lett. 0994-től ismét nyolcosztályos, 2008-tól a fábiánsebestyéni Arany János ÁMK-val társulásban működnek. Az alsótagozatosok helyben, a felsősök Fábiánsebestyénre utaznak.

A község nevezetességei közé tartozik a Károlyi-Berchtold kastély. Gróf Károlyi Alajos lánya, Károlyi Ferdinanda (házassága után Gróf Berchtold Lipótné) 1897-1898 folyamán klasszicizáló, eklektikus stílusú kastélyt építettet a faluban. Eredetileg 22 szobából, fürdőszobákból és egyéb mellékhelyiségekből álló kastély a háborúkat szinte minden károsodás nélkül átvészelte. 1947-ben államosították. Előbb árvaházként hasznosították, később állami általános iskola és tanulóotthon lett. Az épület ma művelődési ház, iskola és könyvtár. Mellette áll Árpád fejedelem szobra, Fromann Richárd 1996-ban készült alkotása. A kastély közelében található az 1920-21-ben épült kápolna, építtetője szintén gróf Berchtold Lipótné volt. A vidéken ritkaságnak számító favázas technikával épült római katolikus kápolna tervezője ismeretlen. A magyaros, nép szecessziós stílusú egyházi épület Hanauer Árpád István váci megyés püspök szentelte fel 1921-ben Jézus Szent Szíve tiszteletére. A falutól keletre, a Justhmajor felé vezető úton található a település állítólagos névadójául szolgáló kunhalom. A tetején Makovecz Imre 1989-ben életfát állított, itt tartják a falu megemlékezéseit a nemzeti ünnepeken.

Érdekességként elmondható, hogy az 1900-as évek elejétől a faluban élt Székács Elemér növénynemesítő, aki az 1055-ös búza fajtát nemesítette ki. A kastély dolgozott a magyar növénynemesítés úttörője is. A település címerében azóta is megtalálható a búzakalász motívum.

További nevezetesség az Ybl Miklós által tervezett magtár. Ez a legteljesebb a major és magtár épületei közül.

Ilyés Gyula a kunhalmokat katedrálisoknak nevezte írásában. Az Alföldnek sajátságos tájképi elemei voltak, egykori vízjárta síkság piramisai. Úgy tartják, hogy a kunhalmok többségét a honfoglalás előtt itt élő népek temetkezési és őrhelyéül hozták létre, s a későbbi időkben ezek lettek a határhalmok. A levéltári dokumentumok, a kéziratos térképek és a katonai felmérések azt tanúsítják, hogy egykor mintegy negyvenezer kunhalom állhatott az Alföldön. A kunhalmok elsősorban tájképi, régészeti és növénytani értékként fontosak számunkra. Emellett azonban számos halomhoz történelmi események, legendák, hiedelmek, irodalmi emlékek és egyéb néprajzi kuriózumok fűződnek.