Őshonos védett faj

Csillagos nárcisz

A csillagos vagy más néven keskenylevelű nárcisz hegyi kaszálórétek, kiszáradó láprétek, üde erdei tisztások faja. Jégkori maradványnövényünk, vagyis a jégkorszakok utáni melegebb periódusokban a Kárpátokban, Alpokban és a Balkán-hegységben talált menedéket és maradt fenn ez a hidegkedvelő faj. Védettsége indokolt, mert csak ezeken az élőhelyeken fordul elő. Európában végveszélyben lévő fajként tartják számon.

Bár a romániai növényhatározók sok nárcisz fajt említenek, ezek többsége kerti dísznövény, az élénksárga virágtakarójú csupros nárcisszal (Narcissus pseudonarcissus) és az illatos fehér nárcisszal (N. poëticus) az élen. Ezek a fajok nem őshonosak, ezért nyugodtan le lehet őket szedni és gond nélkül árusíthatók. A probléma az, hogy egyetlen őshonos és védett nárciszfajunkat – a csillagos nárciszt (N. stellaris*) – szintén gyakran ültetik kertekbe, és nagyon hasonlít a termesztett fajokra.

Az őshonos fajt néhány biztos alaktani bélyeg megfigyelésével fel lehet ismerni, de szinte lehetetlen megállapítani, hogy honnan származik (kertből vagy természetes élőhelyről).

A csillagos nárciszt leginkább a fehér nárcisszal lehet könnyen összetéveszteni. A levél hosszára és szélességére, valamint a virágtakaró lepelleveleire kell figyelnünk (lásd ábrák).

Ha a levél jelentősen rövidebb, mint a tőkocsány (azaz a levéltelen, virágban végződő szár) és keskenyebb 6 mm-nél, akkor a védett fajjal van dolgunk. A fehér nárcisz levelei jóval hosszabbak és vastagabbak. A védett fajunk virágtakarójának lepellevelei keskeny elliptikusak és egymást alig fedik át, míg a fehér nárcisz lepellevelei kerekdedek, oválisak és egymást részben átfedik, a virágnak egy sokkal teltebb képet adva.

Romániában még sok helyen megtalálható (Máramaros, Erdély, Bánság, Olténia, Munténia területein), de az alkalmas élőhelyek mérete folyamatosan csökken az ember átalakító tevékenységének vagy éppen a hagyományos gazdálkodás felhagyásának következtében. Az ember gyűjtő- és haszonszerző szenvedélye ebben az esetben is csak fokozza a problémát.

A Berni egyezmény – a vadon élő európai növény- és állatfajok, valamint élőhelyeik védelmére létrehozott nemzetközi megállapodás (1979) – alapján a csillagos nárcisz védett fajnak számít, gyűjtése, árusítása tilos. Románia is aláírta az egyezményt és ezzel vállalta, hogy megteremti a faj védelméhez szükséges jogszabályi és hatósági hátteret. Ennek ellenére, az utolsó tíz év egymást váltó hazai törvényei és kormányrendeletei, melyek a természeti értékek megvédésére vonatkoznak, nem említik a fajt.

Pozitív lépés, hogy a csillagos nárcisz megvédése érdekében több természetvédelmi területet jelöltek ki Brassó, Szeben, Temes, Máramaros és Hunyad megyékben. Ezek megfelelő kezelése, a gyűjtés betiltása segíthet megőrizni a fajt.

Magyarországon Bács-Kiskun megyében több helyen fellelhető a csillagnárcisz, főleg régi házak kertjeiben. Mivel gumós növényről van szó, egy tövön 7-9 szál is megjelenik általában húsvét táján. A gumók, ha megfelelő talajban vannak, maguktól szaporodnak, amiket nem árt időnként szétültetni. Ez a virág igen szereti az árnyékos helyeket, főleg fák alatt érzi jól magát, innen is a hideg tűrése.

Most, hogy közeleg a húsvét sem tanácsos ilyen virágot vásárolni, hiszen a csillag nárcisz őshonos magyar növényünk, mely természetvédelem alatt áll. Békés ünnepeket!

Csillagos nárcisz

A csillagos vagy más néven keskenylevelű nárcisz hegyi kaszálórétek, kiszáradó láprétek, üde erdei tisztások faja. Jégkori maradványnövényünk, vagyis a jégkorszakok utáni melegebb periódusokban a Kárpátokban, Alpokban és a Balkán-hegységben talált menedéket és maradt fenn ez a hidegkedvelő faj. Védettsége indokolt, mert csak ezeken az élőhelyeken fordul elő. Európában végveszélyben lévő fajként tartják számon.

Bár a romániai növényhatározók sok nárcisz fajt említenek, ezek többsége kerti dísznövény, az élénksárga virágtakarójú csupros nárcisszal (Narcissus pseudonarcissus) és az illatos fehér nárcisszal (N. poëticus) az élen. Ezek a fajok nem őshonosak, ezért nyugodtan le lehet őket szedni és gond nélkül árusíthatók. A probléma az, hogy egyetlen őshonos és védett nárciszfajunkat – a csillagos nárciszt (N. stellaris*) – szintén gyakran ültetik kertekbe, és nagyon hasonlít a termesztett fajokra.

Az őshonos fajt néhány biztos alaktani bélyeg megfigyelésével fel lehet ismerni, de szinte lehetetlen megállapítani, hogy honnan származik (kertből vagy természetes élőhelyről).

A csillagos nárciszt leginkább a fehér nárcisszal lehet könnyen összetéveszteni. A levél hosszára és szélességére, valamint a virágtakaró lepelleveleire kell figyelnünk (lásd ábrák).

Ha a levél jelentősen rövidebb, mint a tőkocsány (azaz a levéltelen, virágban végződő szár) és keskenyebb 6 mm-nél, akkor a védett fajjal van dolgunk. A fehér nárcisz levelei jóval hosszabbak és vastagabbak. A védett fajunk virágtakarójának lepellevelei keskeny elliptikusak és egymást alig fedik át, míg a fehér nárcisz lepellevelei kerekdedek, oválisak és egymást részben átfedik, a virágnak egy sokkal teltebb képet adva.

Romániában még sok helyen megtalálható (Máramaros, Erdély, Bánság, Olténia, Munténia területein), de az alkalmas élőhelyek mérete folyamatosan csökken az ember átalakító tevékenységének vagy éppen a hagyományos gazdálkodás felhagyásának következtében. Az ember gyűjtő- és haszonszerző szenvedélye ebben az esetben is csak fokozza a problémát.

A Berni egyezmény – a vadon élő európai növény- és állatfajok, valamint élőhelyeik védelmére létrehozott nemzetközi megállapodás (1979) – alapján a csillagos nárcisz védett fajnak számít, gyűjtése, árusítása tilos. Románia is aláírta az egyezményt és ezzel vállalta, hogy megteremti a faj védelméhez szükséges jogszabályi és hatósági hátteret. Ennek ellenére, az utolsó tíz év egymást váltó hazai törvényei és kormányrendeletei, melyek a természeti értékek megvédésére vonatkoznak, nem említik a fajt.

Pozitív lépés, hogy a csillagos nárcisz megvédése érdekében több természetvédelmi területet jelöltek ki Brassó, Szeben, Temes, Máramaros és Hunyad megyékben. Ezek megfelelő kezelése, a gyűjtés betiltása segíthet megőrizni a fajt.

Magyarországon Bács-Kiskun megyében több helyen fellelhető a csillagnárcisz, főleg régi házak kertjeiben. Mivel gumós növényről van szó, egy tövön 7-9 szál is megjelenik általában húsvét táján. A gumók, ha megfelelő talajban vannak, maguktól szaporodnak, amiket nem árt időnként szétültetni. Ez a virág igen szereti az árnyékos helyeket, főleg fák alatt érzi jól magát, innen is a hideg tűrése.

Most, hogy közeleg a húsvét sem tanácsos ilyen virágot vásárolni, hiszen a csillag nárcisz őshonos magyar növényünk, mely természetvédelem alatt áll. Békés ünnepeket!

Bondár Dinda

Ajánlom

Tetszik

+2

Szabálysértés bejelentése