MAGYARORSZÁG – VERŐCE

Egy régi kedves ismerősöm, barátnő, hívott meg Verőcére, korábbi nevén Nógrádverőcére bennünket párommal, élettársammal, kedvesemmel. Úgy gondolom, hogy Verőce annyira gyönyörű hely, hogy érdemes kicsit jobban bemutatnom. Nem túl nehezen megközelíthető, sőt elég könnyen elérhető helyről van szó, mely  a Duna bal partján, Vác és Szob között helyezkedik el. Közúton a legegyszerűbben a 12-es főúton lehet eljutni Verőcére, de Szendehely és Rétság irányából megközelíthető a település a 12 101-es úton is. Magyarkút településrészt a 12 102-es, Aranyoskutat pedig a 12 119-es út szolgálja ki. Kerékpárral elkerülhető a közúti forgalom a Váctól kiépített kerékpárúton. Elérhető Verőce vasúton és vízi úton is. A községen két vasútvonal is áthalad, a 70-es számú Budapest–Szob-vasútvonal és a 75-ös számú Vác–Balassagyarmat-vasútvonal. Előbbinek egy állomása, utóbbinak három megállóhelye van a településen: Verőce vasútállomás a központban, a szobi vonalon, Fenyveshegy megállóhely [korábban Verőce-Fenyves], Magyarkút-Verőce megállóhely és Magyarkút megállóhely pedig a balassagyarmati vonalon. Verőce vasútállomás közúti megközelítését a 12-es főútból kiágazó 12 305-ös út, Magyarkút-Verőce megállóhelyét pedig a 12 101-esből kiágazó 12 304-es út biztosítja.

Történetéről sokmindent érdemes tudni, de amit én kiemelnék az a következő:

Területén az őskorból és a római korból származó leletek kerültek elő. A település szélén, a Dunaparton még ma is állnak egy római őrtorony maradványai, Valentianus császár korából.

Az 1950-es megyerendezéssel került Nógrád vármegye Nógrádi járásából került az akkor még Nógrádverőce Pest megyébe. 1965-ben változtatták Nógrádverőcéről Verőcére a település nevét. 1974. december 31-én Verőcemaros néven egyesítették Kismarossal. 1990. január 1-jén alakult újra önálló községgé.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 3,4% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,2%, református 10,2%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 14,5% (23,1% nem nyilatkozott).

Nevezetességei pedig (a teljesség igénye nélkül) a következőek:

·         Helytörténeti Múzeum – 2014-ben nyílt meg a település fennállásának 770. évfordulóján. A Verőcei Helytörténeti Kör szervezésében, az Árpád út 21. szám alatt, az Edvi Illés Aladár villában (a Könyvtár épülete) kapott helyet. Kiállítási anyaga a település 19–20. századi hagyományait, használati tárgyait, kultúráját mutatja be, de a település híres szülötteiről, és a hosszabb-rövidebb ideig itt élt híres emberekről, a község régi életéről is találhatók itt leírások, emlékek.

·         Hét vezér haranglábak . A millennium befejeztével 2001. őszén Verőce község képviseletében, gr. Bethlen Farkas fogadta be a tornyokat, a Duna bal partján állnak és Tolcsvay Béla által szerzett zenei hangokkal kísérik az idő múlását. A harangokat Gombos Miklós, arangykoszorús harangöntő mester készítette.

·          Kárpát-Haza Temploma – 2010.06.04-én került átadásra, a búzaszem formájú hófehér istenhajlék, melyet kalákában, közadakozásból építettek a Verőce melletti Lózsi-völgyben, azzal a céllal, hogy a Kárpát-medencében élők összetartozását kifejezze.

·         Barokk stílusú katolikus temploma – 1719-ben épült.

·         Római kori hídfőállás, castellum (őrtorony) romja

·         Duna-parti támfal – Ybl Miklós egyedülálló tervei alapján

·         Rádiómúzeum – a rádiózás kezdetétől a rendszerváltásig gyártott több mint 120 öreg, detektoros és elektroncsöves rádiót, orsós magnetofont, gramofont, lemezjátszót, valamint mérőműszert mutat be, köztük több érdekes, egyedi darabot is. A gyűjtemény Perneky Sándor magángyűjteménye.[14][15] Jelenleg a helyiség remélt felújításáig nem látogatható.

·         Wass Albert Emlékház – 2013. május 31-én került sor, Gróf Czegei Wass Albert Emlékházának felavatására a verőce melletti Lózsi-völgyben, mely az író személyes tárgyainak, székelyföldi kerámiáknak és különleges, személyes vonatkozású fotók sorozatának ad otthont.

Mindenképpen érdemes megnézni ezeket a nevezetességeket, amikor verőcén járunk, de mondom, ez a teljesség igénye nélküli felsorolás, mert még rengeteg szép látnivalót, rengeteg csodás épületet tartogat Verőce.  Aki Pest megyében vag ybudapesten él, mindenképpen látogasson el verőcére, legalább egyszer, nem fogj amegbánni, annyira gyönyörű helyről van szó.

Kellemes kikapcsolódást, kultúrában gazdag feltöltődést kívánok

Minden Verőcére látogató turistának, kirándulónak!

Kollár Alíz Margit

Ajánlom

Tetszik

+2

Szabálysértés bejelentése