KISÚJSZÁLLÁS - vélemény

Átlag: 5 (1 szavazat)

Kategória: Országok

Közzétéve 2023 január, 11 - 6:06

KISÚJSZÁLLÁS

Felhasználási tapasztalat:: párszor
Ár : 1500 Forint

KISÚJSZÁLLÁS

Kisújszállás egy közelünkben lévő, vagyis Jász-Nagykun-Szolnok megye területén a Karcagi járásban található kis város.

A név jelentése: a kis jelző a település viszonylag csekély kiterjedésével van kapcsolatban, az új ismételt vagy újabb megszállást jelez, míg a szállás szó a XIV.-XV. században a kunoknak és a jászoknak a magyarokénál kötetlenebb és más szerkezetű falvait jelöli. Kiújszállás kellemes, rendezett, csendes kis város Jász-Nagykun- Szolnok megyében.

A város közigazgatásilag a Karcagi járásba, tájegység és kultúrkör szempontjából a Nagykunsághoz tartozik. Szomszédai: északkelet felől Karcag, kelet felől Bucsa, délkelet felől Ecsegfalva, dél felől Túrkeve, délnyugat felől Kuncsorba, nyugat felől Örményes, északnyugat felől pedig Kenderes.

Közigazgatási határa pontszerűen érintkezik még nyugaton Fegyvernek délkeleti, északon pedig Kunhegyes ugyancsak délkeleti határszélével is.

Tehát egy kellemes, befogadó kis városról van szó, amelynek lakói nagyon kedvessek és barátságossak.

Megközelítése a város  a 4-es főút felőla legegyszerűbb autóval, személygépkocsival, motorkeékrpárral. Ez a legfontosabb közúti megközelítés szempontjából, útvonala Budapest-Szolnok és Nyíregyháza-Debrecen közötti területen található. A 4-es főút korábban végigvezetett a város belterületén is, ma azonban már északról elkerüli azt,

a városon átvezető régi nyomvonal jelenleg 4201-es útszámmal számozódik, négy számjegyű, alsóbbrendű útként. A környező települések közül Túrkevével és Mezőtúrral a 4202-es, Ecsegfalvával, Dévaványával és Körösladánnyal a 4205-ös, Örményessel pedig a 4207-es út köti össze.

Könnyen megközelíthető azonban vasúttal is, a hazai vasútvonalak közül a városon a MÁV 100-as számú (Budapest-)Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonala halad át, a 102-es számú Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonalnak pedig itt van a déli végpontja. Innen indult ki – tulajdonképpen az előbbi vonal folytatásaként

– a Kisújszállás–Dévaványa–Gyoma-vasútvonal, de az már évtizedekkel ezelőtt megszűnt, vágányait is elbontották. Kisújszállás vasútállomás a 100-as vonal mai állomásainak viszonylatában Fegyvernek-Örményes vasútállomás és Karcag vasútállomás között, a 102-esen Kenderes vasútállomás után található.

A vasútvonal, a vasútállomás a városközpont északi szélén helyezkedik el, közúti elérését a 4201-es útból kiágazó 34 303-as számú mellékút biztosítja. Az állomáson kívül kisújszállási területen helyezkedett még el a 100-as vonal Turgony megállóhelye, valamint a gyomai vonal Márialaka megállóhelye is, de ma már ezek egyike sem üzemel.

Tehát kisújszállás Debrecen-Nyíregyháza, és Budapest-Szolnok irányából i skönnyen megközelíthető vasúttal, személyvonattal is. (Az IC itt nem áll meg).

Történetére jellemző, hogy Kisújszállás a nagykun „szállások” egyike, ősi kun település. Területe négyezer, ötezer éve lakott hely. Régészeti ásatások szarmata edénytöredékeket tártak fel a város határában, melyek az első, második és harmadik századból származnak. Állandó települések a középkor óta vannak itt, huszonkettő Árpád-kori település helyét tárták fel

az utóbbi ötven évben. Ezen települések kisebb része téli szálláshely, tizenhét, tizennyolc település pedig egyidőben létező falu volt már a tizenegyedik század végén. A sűrű település hálózat az 1241-1242-es tatárjáráskor elpusztult, a mongol hordák az Árpád-kori templommal együtt megsemmisítették a falvakat. Az 1243-46 között újra, immár másodjára, betelepült kunok

– a mai lakosok ősei – ezekre a helyekre építették szállásaikat.

A törökök elleni háborút lezáró béka után, még abban az évben megjelenik Petz Jakab császári összeíró, aki Kisújszállás és a környező települések helyén csak pusztaságot, lakatlan helyeket talál. Ezért is döntött úgy I. Lipót, hogy a Nagykunságot, s azzal együtt a Jászságot és a Kiskunságot eladja a Német Lovagrendnek 500 000 ft-ért 1702. március 22-én.

A bujdosó lakosság az 1703-ban kitört szabadságharc idején Rákóczi fejedelem rakamazi birtokán letelepedhet, amit a fejedelem 1707. május 6-i levelében rendelt el.

Az újratelepülésre vonatkozó szabadalomlevelet 1717. augusztus 17-én küldi el jóváhagyásra Orczy főkapitány Nyssába a Német Lovagrend nagymesterének, amelyben a betelepülő parasztoknak kétévi adómentességet biztosítanak. Ezt követően nagyon gyorsan nő a lakosság száma. 1720-ban, az első összeíráskor, mintegy 300 lélek élt a faluban, ami 25 éven belül

a nyolszorosára nőtt, amit sem az 1724-es Nagy Tűzvész, sem az 1739-es pestis járvány nem tudott lefékezni. A 18. század végére viszont már annyi lakosa volt, hogy innen népesítettek be négy délvidéki települést a ma Szerbiához tartozó Bácskában: Bácsfeketehegy, Bácskossuthfalva, Pacsér és Piros magyar lakossága Kisújszállásról származik.

A kirajzó kisújszállásiak nem mindannyian együtt és egyszerre hagyták el a falut, hanem csoportokba rendeződve és más-más időben. Az első csoport 1786. április 12-én hagyta el a falut.

A Nagykunság gazdasági fellendülését, a függetlenség visszaszerzését az 1745 májusában Mária Terézia redemptio (megváltás) oklevele hozta meg. Mária terézia egyébként is sokat tett Magyarországért, a magyarokért, így a kunokért és Kisújszállás városáér tis.

Kisújszállás, mint a hat Nagykun város (Karcag,Kunhegyes, Kunmadaras, Kunszentmárton, Túrkeve) egyike, 1745-től élvezi a privilégiumok királytól szentesített előnyeit, úgymint: maga választja főbíráját, tanácsát, tisztségviselőit, valamint önálló gazdálkodási szerv.

1806-ban I. Ferenc királytól a település mezővárosi rangot kapott, vásártartási joggal. Fejlődésnek indult a kereskedelem. Sorra alakultak a kézművescéhek, beindult az iparosodás is. Gaál Sándor kisbundái európai hírnevet szereztek. E mesterség folytatója, ma élő utóda a Takács dinasztia, Takács család.

Európai értékeink közé sorolható a sajátos mintákkal, kézi hímzéssel készült szűr, amelyeket a pásztoremberek, juhászok viseltek.

Az 1848-as forradalom és szabadságharcban jelentős szerepet vállalt a település. Illéssy János nagykunkapitány Kossuth kormánybiztosa, a Debrecenben ülésező országgyűlés tagja volt. A forradalom 12 pontját 1848. március 20-án a Kisújszálláson tartott népgyűléskor a Nagykunság népe is elfogadta,

kiegészítve azt saját kívánalmaikkal, a korábbi jászkun kerületek vezetőinek eltávolítása, az országgyűlési követek visszahívása, a kerületek központjának Kisújszállásra való áthelyezése, a hármas kerületek szétválasztását és önállóságának kimondását. Kossuth Lajos javaslatára az országgyűlés megszavazta a kettőszáz-ezer fős hadsereg és

ötvenezer újonc, kiskatona kiállítását, melyet a város a ráeső kvóta szerint teljesít, sőt, még több újoncot, kis katonát, fiatal fiút is küld. A kisújszállási újoncokat abba a kettőezer-ötszáz fős nemzetőr csapatba sorolták be, amely Verbász közelében lévő táborba ment harcolni a szerbek ellen.

A toborzás 1848-ban több alkalommal történik, a kisújszállási katonák aztán harcolnak Franz von Schlick tábornok serege ellen is Szikszónál. Hősiessek, fáradhatatlanok a Kisújszállási kiskatonák, újoncok. Igazi nemes lelkülettel megáldott katonákról, harcosokról, fiatal fiúkról volt szó.

1848-ban más esemény is történt a városban: engedélyezték a zsidók letelepedését, majd az 1867. évi XVII. törvénycikkely mondja ki a zsidók emancipációját.

1857-ben épült meg a Szolnok-Karcag között a vasút, (amely ma is nagy sikernek örvend, nem csak akkoriban. Több százan használják közlekedésre a két város között), amely az országos közlekedésbe kapcsolta be a fejlődő várost.

Igazgatását 1872-ig választott kapitány irányította, ez időponttól, viszont rendezett tanácsú lett, lakosainak száma: 10 000 fő.

A millennium idején alakult ki a város mai arculata, a népi építészet jellemző nádtetős paraszti és gazdaházai, tanyái mellett a barokk, klasszicizált épületegyüttesekkel.

A város a nagykun azonossági tudat és a népi hagyományok megőrzése érdekében részt vesz a Nagykunsági Együttműködési Társulásban, melynek hét további tagja van: Berekfürdő, Karcag, Kunmadaras, Kunhegyes, Kunszentmárton, Mesterszállás, Túrkeve.

Igazi, nemes, nagy történelemmel rendelkező városról van tehát szó, Jász-Nagykun-Szolnok megye szívében.

+Erősségek

TÖRTÉNELMI, MEGHATÁROZÓ

-Hátrányok

NINCS

Kollár Alíz Margit

Ajánlom

0

Szabálysértés bejelentése

Minden hozzászólás

Értesítés a
0 Legyél az első, aki hozzászól
Inline Feedbacks
View all comments