Kiskőrös

Kiskőrös Kalocsa közelében található város, gyakran jártam itt akkor, amikor még Kalocsán laktam. Több híres ember nevéhez is kötődik ez a település, de leginkább Petőfi Sándor költőéhez, hiszen ő itt született 1823-ban, és itt töltötte gyermekéveit is.

Többek között kiskőröshöz kötődik

Ligeti Károly nevéhez is, aki 1890-ben Kiskőrösön született, és aki magyar újságíró, költő, kommunista forradalmár volt.

Kiskőrös neve kötődik Tóth Lajos (1856-1926) orvos-író, államtitkár személyéhez is,  aki 1856. június 11-én született Kiskősön, 1879-ben avatták orvossá, 1884-ben Pest megyei főorvos lett. A Vallás- és Közoktatási Minisztériumban az egyetemi főosztály vezetője volt. 1904-ben miniszteri osztálytanácsossá nevezték ki, majd államtitkár lett. Érdemeiért a debreceni és szegedi egyetem valamint a budapesti egyetem tiszteltbeli doktorrá avatta.

Itt született 1933-ban Dömök Gábor bemondó is.

Itt született 1946-ban Éltes Kond színművész, festőművész

Itt született 1949-ben Soproni Ági színésznő

Itt született 1969-ben Patai Zsuzsanna grafikus és festőművész

Itt született 1970-ben Kunhegyesi Ferenc táncos, grafikus- és festőművész

és sorolhatnám még a hírességeket vége-hossza nem volna.

Kiskőröst közúton az 53as főútról lehet megközelíteni, de megközelíthető akár még vasúton is. A várost ugyanis három vasútvonal is érinti.

A régészeti kutatások szerint szarmaták és avarok lakták hosszabb ideig ezt a tájat. A magyarok megtelepedéséről szintén csak régészeti leletek alapján lehet következtetni, ugyanis a település a török hódoltság, a török uralkodásának ideje alatt  teljesen elnéptelenedett. Az új Kiskőrös alapjait a török idők után visszatért felsővattai Wattay földesúri család alapította meg, alakította ki. 1718-ban Nyitra, Nógrád, Hont vármegyékből evangélikus szlovákokat telepítettek be. 1784-ben II. József mezővárosi rangra emelte. Népessége kezdetben állattenyésztéssel, illetve a homoki adottságoknak megfelelő mezőgazdasági ágakkal foglalkozott. Kiskőrös a település nagy szülötte, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmával, 1972. december 30-án lépett a magyar városok sorába

A huszadik század elejére Kiskőrösnek csaknem 13 ezer lakosa volt, gazdasági és pénzintézeti, kulturális létesítményei, egyesületei a környéken fontos szerepet töltöttek be. Ekkor már közel 4 ezer hold szőlővel és gyümölcsössel rendelkezett a lakosság, a jövedelem legnagyobb részét ez adta.

2001-ben a város lakosságának 95%-a magyar, 3%-a szlovák, 1%-a német, 1%-a roma nemzetiségűnek vallotta magát. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 2,8% romának, 1,4% németnek, 0,4% románnak, 7,8% szlováknak mondta magát

A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,8%, református 3,7%, evangélikus 39,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 8,5%

Kiskőrös nevezetességei:

Petőfi Sándorszülőháza és emlékmúzeuma amely az első irodalmi emlékház Magyarországon, amelyet Jókai Mór avatott fel 1880-ban (2011-ben az „Év Múzeuma” címmel tüntették kiEvangélikus templom (építve 1793-94-ben).[19]
Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum
Szlovák tájház
Veteránautó-kiállítás
Termál- és strandfürdő, kemping
Szücsi erdő(1990-től a Kiskőrösi turjános természetvédelmi terület része)

Aki Kiskőrösön jár, átutazik, vagy itt lakik, azon személyeknek ezen nevezetességeket látnia érdemes, különösen Petőfi szülői házát. Én már többször jártam ebben a Múzeumban, és mindig felemelő, kulturális igényeimet kielégítő élményben volt részem. De érdemes meglátogatni Kiskőrös fürdőjét is, amely gyógyításra, gyógyulásra is alkalmas.  A veterán autó kiállítás mindig remek élményt nyújt, de a Szücsi erdőben is kellemesen lehet sétálni, kikapcsolódni.

Bátran ajánlom Kiskőröst akár turisztikai célpontként is,

akár egy vagy több napos kirándulás esetén is!!!

Kollár Alíz Margit

Ajánlom

Tetszik

+2

Szabálysértés bejelentése