Kiribatit a globális felmelegedés veszélyezteti

1765-ben brit tengerészek kötöttek ki a partjainál, majd 1788-ban a Gilbert-szigetek nevet kapta. A 19. században bálnavadászati központként működött. 1892-ben a Lagúna-szigetekkel együtt brit protektorátussá vált. 1915-1975 között brit gyarmat volt, majd 1979-ben függetlenné vált. A Kiribati Köztársaság az Egyenlítő mentén terül el és 33 korallszigetből áll (ebből 21 lakott, egyikük neve Kiritimati vagyis Karácsony-szigetek), félúton Hawaii és Ausztrália között. A szigetcsoport korábbi neve Gilbert-szigetek volt. Nagy-Brittaniától való elszakadása után 1979-ben teljes függetlenséget nyert el és felvették a Kiribati nevet. Ugyanekkor az Amerikai Egyesült Államok a szigetcsoport egy részét (Phoenix és Line-szigetek) érintő területi követeléséről lemondott és barátsági szerződést kötött a két állam.

A ma Kiribatinak nevezett térséget óceániai nyelveken beszélő mikronéziaiak népesítették be i. e. 3000 – i. sz. 1300 között. Ez egy elszigetelt vidék, a helyi kultúra polinéziai és melanéziai vonásait Tonga és Fidzsi felől érkező behatolók honosították meg. Házasságok révén elmosódtak a kulturális különbségek és előrehaladt a kultúra egységesedése.

A 19. század elején nyugati bálnavadászok, kereskedelmi hajók és rabszolga-kereskedők látogatták a szigeteket, behozták a betegségeket és a tűzfegyvereket. Az első brit misszionárius 1837-ben érkezett. 1892-ben a Gilbert-szigetek a helyiek egyetértésével brit védnökség lett a közeli Ellice-szigettel együtt. A Gilbert és Ellice-szigetek 1916-ban lettek koronagyarmatok. Kirimatit 1919-ben csatolták hozzá.

A II. világháború őket sem kerülte el, mert a Japánok a Gilbert-szigetcsoport egy részét megszállták. Tarawán vívták az amerikai tengerészgyalogosok történetük legvéresebb csatáját.

Sajnos a szigetcsoportot is fenyegeti a globális felmelegedés és az ezzel járó tengerszinti-emelkedés. Kiribati az első ország lehet, amely eltűnik a Földről.

Kiribati Köztársaság északnyugati-délkeleti irányban sorakozó szigeteket lesüllyedt vulkáni kúpok tetején kialakult korallképződmények, amelyek egy-egy központi lagúnából és a körülötte gyűrű alakban elrendeződött kisebb-nagyobb korallszigetekből állnak. Négy nagyobb csoportra sorolható a Köztársaság területe: Banaba, Gilbert-szigetek, Phoenix-szigetek, Line (Sor)-szigetek. A Banana egyedülálló sziget Nauru és a Gilbert-szigetek között. A Gilbert-szigetek 16 atollból Fidzsitől északra mintegy 1500 km-re található. Phoenix-szigetek 8 atollból és korallszigetből, a Gilbert-szigetektől délkeletre 100 km-re terül el. A Line-szigetek 8 atollból és egy zátonyból van, a Gilbert-szigetektől keletre 3300 km-re terül el.

A szigetcsoport éghajlata trópusi óceáni éghajlatú. A szigetek termőtalaja igen vékony és sérülékeny. Az atollok alacsonyak, legtöbbje csak mintegy 2 méterre emelkedik ki a tengerből, így az itt élőket erősen fenyegeti a globális felmelegedés egyik következménye a folyamatos tengerszint emelkedés. 1999-ben két szigetecske már a tengerben elmerült, azóta a többi szigetek is egyre jobban fenyegetve vannak a vízszint emelkedésétől. Kiribatiban nincs szárazföldi védett terület. Ugyanakkor itt van a világ legnagyobb tengeri természetvédelmi területe: a Phoenix-szigetek körüli egész óceánt tengeri természetvédelmi területté nyilvánították.

A szigetcsoportokon gondot jelent a túlnépesedés. 1988-ban a fő sziget 4700 lakóját áttelepítették a kevésbé népes szigetekre.

Régebben bányásztak foszfátot, de sajnos ez a kincs mára már kimerült. Ma elsősorban halászattal, idegenforgalommal foglalkoznak. Külföldi segélyekre is rászorul az ország, rendkívül nagy a munkanélküliség, sokan mennek külföldre dolgozni és hazautalják a pénzt az otthonmaradó családjuknak. Jelentős a kézműipara, banánt, kókuszt, kenyér-gyümölcsöt termelnek.

Ajánlom mindenkinek, aki megteheti látogasson el a Kiribati-köztársaság szigeteire, nagyon szép a táj, az óceán és búvárkodni is fantasztikus élmény.

Buksika

Ajánlom

Tetszik

0

Szabálysértés bejelentése