KALOCSAI ÉRSEKI PALOTA

A kalocsai érseki központ, érseki hivatal és érseki templom a mai kalocsai Szentháromság téren húzódott. Barokk stílusban épült A mai kalocsai Érseki Palotát Batthyány József építette fel, 1775-ben Oswald Gáspár tervei alapján. Később a terveket módosították, majd 1780-ban Franz Anton Hillebrandt által készített tervek alapján építették fel az Érseki Palota főhomlokzatát és a keleti szárnyat a nagyváradi püspöki kastély stílusának mintájára. A keleti szárnyban került kialakításra magánkönyvtára is, amelyet később egyesítve az egykori érseki könyvtárral, létrejött a Kalocsai Érseki Könyvtár. A palota kápolnáját, egy kis termét és a dísztermét 1783-1784 körül festették ki, aminek freskói a folyamatos beázásoknak köszönhetően megsérültek, így 1868-ban a maradék freskókat is leverték. A Kalocsai Érseki Palota díszterében található az a zongora, amelyen Liszt Ferenc több hangversenyt is adott.

A Kalocsai Érseki Palota és az Érsekség kialakítása, létrehozása Kalocsán Asztrik Érsek nevéhez kötődik. Az Árpádok egyik szállásterülete volt az érseki központ, ahol ma is az érsek lakik és folytatja vallásos tevékenységét.

Az Egyházszervezés idején érseki központ lett. Első érseke Asztrik volt, aki azonnal elkezdte érseki központtá fejleszteni a várost. Asztrik számára Székesfehérvár és Esztergom szolgált például, ugyanis ezek a városok európai szinten is elismertek voltak szépségükről.

Miután Asztrik kiválasztotta Kalocsa legmagasabb és legjobban védhető pontját nekiláttak az építkezésnek. Először az érseki rezidencia épült fel. Itt lakik és folytatja áldásos tevékenységét a mai kalocsai érsek is, Bábel Balázs Érsek úr.

A kalocsai főszékesegyház is a mai kalocsai Szentháromság téren található. (De erről majd egy későbbi cikkemben írok.) Miután minden fontos épület kész volt elkezdték a város többi részét is építeni, ezek után elkezdtek betelepülni az emberek Kalocsa városába.

A város népessége egyre jobban nőtt, ma már körülbelül tizenötezer-tizenhatezer lakosa van Kalocsának. Magyarországi városok között már az akkori időben is nagynak számított.

Abban az időben, vagyis Asztrik Érsek idejében tartozott Kalocsához egy vár is, de Kalocsa megközelíthetősége nem volt éppen a legjobb. Utak ugyan voltak, de a Duna ártere eléggé mocsarassá tette a környezetet.  A várat a tatárjárás, a tatár hadak dúló tevékenysége után az ország egyik legnagyobb, legerősebben felépített várává fejlesztették, erősítették. Azonban a török időkben a törökök leégették, megsemmisítették a várat. 1602-ben császári és magyar nádori csapatok rabolták ki és égették fel a várost. Az erődítményt, vagyis a várat végleg az 1686-ban kivonuló törökök pusztították el.

Mindenképpen érdemes megnézni a Kalocsai Főszékesegyházat, amennyiben Kalocsán járunk, esetlegesen ott élünk, még ha nem vagyunk vallásosak akkor is. Maradandó, megragadó élményben lesz részünk, pozitív értelemben véve.

Valóban érezhetjük Isten jelenlétét Kalocsa városában.

Kollár Alíz Margit

Ajánlom

Tetszik

0

Szabálysértés bejelentése