Jázmin – a növény, amit gyakran összetévesztenek a jezsámennel

A jázmin (Jasminum) növénynemzetség tagjai az olajfafélék családjába tartoznak. A jázminok meglehetősen sokfélék lehetnek, leginkább felálló vagy csavaródó szárú kúszónövények, cserjék tartoznak ide. A jázmin nemzetség tagjainak szárnyalt vagy egyszerű levelei vannak, a virágok csúcsálló kettős bogot vagy összetett fürtöt alkotnak. Jellemzően nappal nyílnak, de léteznek éjszaka nyíló fajok is. A jázminok már az ókorban is ismeretesek voltak, használták őket krémekhez és illatszerekhez is. Európa déli területein, már az ókori Rómában és Görögországban is termesztették őket, de Egyiptomban is ismeretes volt ez a növény. Manapság a jázminok meglehetősen elterjedtek, különböző fajait sok országban termesztik leginkább az illatszerpiac számára, de dísznövényként is meglehetősen népszerű. A legelterjedtebb fajai hazánkban a sokvirágú jázmin, az arab vagy indonéz jázmin a kínai jázmin, rózsaszínvirágú illatos jázmin a téli jázmin és a törpe jázmin.

A jázmin növénynemzetségnek közel 400 különböző faja van, melyek gondozása eltérhet egymástól. Egyes fajok jól bírják szabad földben, mint a törpe jázmin vagy a téli jázmin, de létezik olyan faj is, mely inkább szobanövényként vagy dézsás növényként tartható, mint a sokvirágú jázmin. A legtöbb fajnak laza, jó vízáteresztésű talajra van szüksége. A sokvirágú jázmin esetében érdekes a páraigény, ez a faj leginkább szobanövényként tartható. Páraigényes növény, így a leveleit érdemes vízzel permetezni.

A talaj típusára a jázminok kevésbé érzékenyek, a legtöbb faj az általános kerti talajban is szépen megél. Általános tápanyag – és vízigénye van. A jázmin fajok a napos, meleg és félárnyékos helyeket kedvelik. Bár fényigényes növények, a tűző napot sok faj nem tolerálja jól, így olyan helyet érdemes keresni a számára, amely védve van a tűző naptól. Ha szaporítani szeretnénk a jázminokat, azt leginkább bujtással és dugványozással tehetjük meg. Metszést nem minden jázmin faj igényel, de például a téli jázmint és a kínai jázmint érdemes metszeni, mert anélkül nem mutat szépen. A metszés a virágzás utáni időszakban érdemes. A téli jázmin kifejezetten jól bírja a fagyokat, de a legtöbb jázmin faj, különösen azok amelyeket dézsás növényként tartanak, teleltetést igényelnek. A hideg idő beköszöntével érdemes a dézsás növényt világos, hűvös helyre vinni, majd a tavaszi fagyok elmúltával kerülhet ki ismét a szabadba.A virágzási idő fajonként eltérő lehet. A téli jázmin virágai például már lombfakadás előtt, februárban kinyílnak, míg a sokvirágú jázmin kora nyáron virágzik. A kínai jázmin az őshazájában tavasztól nyárig hozza a virágait, hazánkban azonban csak nyáron nyílik. A legtöbb jázminfaj ellenálló a betegségekkel szemben.

A jázmint gyakran összetévesztik a jezsámennel, ami szintén egy rendkívül kellemes illatú növény, de mégis jó pár dologban különbözik e két növény egymástól.

Bondár Dinda

Ajánlom

Tetszik

+1

Szabálysértés bejelentése