JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE, SZAJOL

SZAJOL

Egyik kedves kis felnőtt kori településem Szajol község amely Jász-Nagykun-Szolnok megyében a  Szolnoki járásában fekvő település. Szajol az Alföld közepén, Budapesttől száztíz kilométerre, Szolnoktól mintegy tíz kilométerre keletre fekszik, a Tisza és egy hajdani morotvája közé beékelve. A települést a 4-es számú főút szeli ketté. Északon a Holt-Tisza part határolja az ófalut, míg délen egészen a vasútvonalig érnek az újtelep lakott területei. Növényvilágára jellemzőek a tölgy-kőris-szíl ligeterdők, a kőris-mézgásér láperdők, bokorfüzesek, fűzligetek. Állatvilágában kis- és nagyvadak egyaránt élnek. Úgymint mezei nyúl, őzike (egy héttel ezelőtt láttam a vonatból egyet, csak mint egy szobor, meseszép látvány volt.) Pockok, rágcsálók is találhatóak, de gazdag madárvilága is.  A Tisza folyó hullámterének jellegzetes madarai a vörös vércse, a kis kócsag és a partifecske. A horgászok kedvenc táborozóhelye az ófalu tőszomszédságában kanyargó mintegy nyolc kilométer hosszú Holt-Tisza ág.

Megközelítése közúton a 4-es főúton. Vonattal elérhető a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-, a Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza- és a

Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalon. (A három vasútvonal Szolnok és Szajol között közös pályán halad.)

Történetére, kialakulására jellemző, hogy a Tisza és egy hajdani morotvája közé beékelve fekszik Szajol község. Szajol már az őskorban a Körös kultúra

időszakában lakott hely volt. A Felső-földön cölöpszerkezetes patics falú házat tártak fel. Szajol neve először 1261-ben fordult elő egy IV. Béla által kiadott

oklevélben Zoyli alakban. 1332-ben Sael, Sayl, Zayla alakokban fordult elő az oklevelekben. A zayoli nemesekről tesz említést IV. Béla királynak az 1339-ben

átírt oklevele is. A község nevét Zayli, majd Szayl, Zayla írásmódokkal láthatjuk az oklevelekben. Neve feltehetően török eredetű, jelentése „előkelő”.

Szajol a szolnoki várispánsághoz tartozott. A település, mint nemesi közösség mereven elzárta az utat a nagyobb számú idegen letelepedők előtt.

Birtokosai 1339-től a Szajoli, Simonfi, Kompolti, Országh családok voltak. A török hódoltság alatt a népesség erősen megfogyatkozott, 1576-ban

tizenhárom tizedfizető lakosa volt. A hódoltság idején Szajol a szolnoki szandzsák népes faluja. A település török időben is megmaradt katolikus hiten.

Hegedüs Gergely és testvérei a címeres nemes levelet I. Lipót királytól nyerték. 1784-1787 között megtartott első magyarországi népszámláláson négyszázötvennégy fő élt a településen, a nemesek száma nyolcvankilenc fő. Nemesi családjai a Fejér, Hegedűs, Lajkó és Török családok. Az 1827-es összeírás szerint már a lakosok  száma hétszázhuszonhét római katolikus, nyolc protestáns, és huszonkilenc izraelita. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcokban Szajol fő feladata a forradalmi seregek elszállásolása volt. 1872. augusztus 4-én kelt és szeptember 19-én jóváhagyott szabályrendelet értelmében Szajol nagyközséggé alakult.

1903-ban a községben az egész falu egyöntetűen összecsapott a csendőrséggel, az elszegényedett kisnemesek, a parasztok és a pályamunkások is. A falu urasága akarta a község legelőt megcsorbítani. Az elégedetlenkedőket a csendőrség súlyosan bántalmazta, egyeseket közülük bebörtönöztek, a pályamunkások közül pedig többeket elbocsátották a spontán földfoglalás miatt. Az első világháborúban négyszázkilencven lakos vett részt, közülük negyvenen a hadszíntereken haltak meg.

A második világháborúban a Szolnok ellen irányuló valamennyi támadás Szajolt is érintette, hiszen annak szinte elővárosa. 1944. október 20-án foglalták el a szovjet csapatok, a harcok azonban nem értek véget, mert a német alakulatok, nevezetesen a 4. SS páncélgránátos hadosztály október 23-24-re a vezseny-szajoli hídfőbe vonult vissza, amit csak a 7. gárdahadsereg október 24-i betörése számolt fel. A lakosság száma az 1944. januári 2957 főről ugyanezen év decemberére 2404 főre csökkent.

Az 1848 után épített vasútvonalak Szajol-Szolnoknál találkoztak, így Szajol tulajdonképpen Szolnok „élő csomópontjává” vált, ezután nagyszámú vasutas réteg alakult ki.

Az első Katolikus Olvasókör 1900-ban jött létre. A Vasutasok Köre 1928-ban alakult meg. 1994. december 2-án vasúti szerencsétlenség történt a településen. Egy váltóállítási hiba következtében 31 ember vesztette életét, 51 megsérült.

Szajolban sok nemesi ember, neves személy és híresség született. Köztük Fejér Mihály – Szendrő és Eger várvédője, Fejér Miklós – Földművelésügyi államtitkár, Dr. Fejér Miklós – Kormányzói kabinetiroda államtitkára, Horthy Miklós tanácsosa, állam és jogtudományok doktora (Cambridge), tiszteletbeli lovag, főispán Fejér János – Egri kanonok, író, Fejér Aladár – Magyar királyi kincstári főtanácsos, Fejér Elemér – Pénzügyminiszteri helyettes államtitkár,  valamint itt volt  Lippich Gusztáv vármegyei főispán egykori kúriája is. Lippich Gusztáv és István sírja a szajoli temetőben található. Valamint itt született 1929-ben Romány Pál földművelésügyi miniszter is.

Történelmi nevezetességben, eseményekben gazdag,

Több híres ember szülővárosa.

Tehát nemcsak természeti értékei miatt

De történelmi nevezetessége miatt is

MEGÉRI LEGALÁBB EGYSZER ELLÁTOGATNI SZAJOLRA! 

Kollár Alíz Margit

Ajánlom

Tetszik

0

Szabálysértés bejelentése