HÓVIRÁG

Gyermekkoromban családi program volt a hóvirág szedése, a tél végét a tavasz kezdetét jelző virág nagyon sok örömet jelentett (és a mai napig is jelent) nekünk. Gyűjtöttük gyermekként, és édesanyánk is velünk tartott. A fiúk általában a lányoknak adták, amit gyűjtöttek, a lányok pedig édesanyánknak, illetve édesanyjuknak. Kellemes vasárnap délutáni, vagy egész napos program volt. A mai gyermekek ebből sajnos már kimaradnak, mert 2005. óta már védett virágról van szó, természetvédelmi értéket képvisel, nem lehet a szabadban gyűjteni, de kertemben megtalálható belőle egy-két darab pompás hóvirág.

A hóvirág az amarilliszfélék növénynemzetségébe tartozó virág, talán a legismertebb közülük. A Pireneusoktól, Közép- és Dél Európán át a Kaszpi-tóig, illetve Közel-Keletig terjed élőhelye. Magyarországon a Hóvirágnak négy faja található meg, a kertekben ültetett pompás hóvirág (amilyen nekem is van, és nevéhez méltóan valóban pompás. A pompás hóvirág található meg a legtöbb kertben. Dél-Ukrajnában, Kis-Ázsiában és a Balkánon őshonos. . Novemberben kihajt, s olykor már december végén virágozni kezd.), Szintén a kertekben ültetett a redőslevelű hóvirág, mely Dél-Ukrajnából és Dobrudzsából származik. Február végén – március elején nyílik. A kertjeinkben megtalálható még a levantei hóvirág is. A levantei hóvirág a Földközi-tenger keleti partvidékén, Libanon, Szíria és Törökország délkeleti hegyvidékein él. Megjelenésében hasonlít a pompás hóvirágéhoz, de levelei mindig élénkzöldek, sosem szürkések. Kevésbé ismert faj, botanikus kertekben csak ritkán látható. Magyarországon az Alcsúti Arborétumban él egy kisebb állománya, innét széthordva látható néhány kertben is.

A hóvirág egy nemes, gyönyörű virág, melyet bátor szívvel ajánlok minden kertbe ültetni, hiszen kertünk éke, dísze lehet. Nekem sajnos már csak egy-két darabom van, melyet nagy becsben tartok, és nevelgetek. A piacokon még ma is lehet kapni hóvirág hagymákat.

Hazánkban megtalálható az őshonos kikeleti hóvirág is, mely vadon él, és ma már természetvédelmi értéket képvisel. A kikeleti hóvirág élőhelye az üde, lombos erdők, mediterrán és havasi cserjések, fenyvesek. Leginkább a nyirkos erdők tápanyagban gazdag, humuszos vályogtalajokon él, kimondottan szereti a lombos-, elegyes-, szurdok- és ligeterdőket. Virágzásnak ideje február- március között van, a legkorábban virágzó növények közé tartozik.

Földalatti raktározó szervük egy hagyma ebből hajt ki két hosszúkás levél, és ebből nő ki a virágzó szár is. A virág jellegzetessége a három nagy, hófehér külső lepellevél (a köznyelvben „szirom”), és az ugyancsak három kisméretű, belső lepellevél, amelyek zöld foltokat vagy rajzolatokat viselnek. Mivel Magyarországon, hazánkban ez az egyetlen hóvirágfaj őshonos, ezért egyszerűen hóvirágnak is nevezik. Magyarországon 2017-ben az év vadvirágának választották.

A kikeleti hóvirág 2005 augusztusában, az uniós jogszabályváltozásoknak köszönhetően lett az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfaj Magyarországon is, Természetvédelmi értéke 10 000 Ft, egyetlen szál letépését is pénzbírsággal büntetik.

Kollár Alíz Margit

Ajánlom

Tetszik

+1

Szabálysértés bejelentése