Érdemes megnézni a pusztába épült templomot

Kerekegyháza város Bács-Kiskun vármegyében a Kecskeméti járásban található. Kecskeméttől kb. 17 kilométerre nyugatra van. Szomszédos települése Lajosmizse, Hetényegyháza, Ballószög, Fülöpháza, Szabadszállás, Kunbaracs stb. A település a főutaktól távol esik, csak mellékutakon közelíthető meg.

Eredete már az Árpád-házi királyok korában is ismert volt, lakott helység volt, 1323-ban oklevélben is említették a nevét. Régészek itt is kutakodtak és majdnem egy kör alakú templom maradványaira bukkantak, amit a XI-XIII. Században építettek és innen kapta a település a nevét.

A régészeti leletek azt mutatták, hogy több népcsoport is lakott ezen a területen: zsidók, avarok, bolgárok, szlávok, szarmaták.

A török hódoltság alatt a helység elnéptelenedett. 1702-ben I. Lipót a jászkun településekkel együtt ezt a helységet is eladta a Német Lovagrendnek. Majd Mária Terézia 1745-ben megváltotta és akkor a Jászkerekegyháza nevet vette fel. 1856-ban Balatoni Farkas János 1848-as honvédszázados vezetésével megkezdődött a község benépesítése. Az első telepesek a jászok, svábok, tótok, csehek, morvák és sziléziaiak voltak. 1900-től a település hivatalos neve Kerekegyháza község lett. 1901-ben a református gyülekezet Baksay Sándor püspök adományának segítségével templomot épít Kunpusztán. Az 1910-es népszámláláskor Kerekegyháza népessége már 4450 fő volt. A lakosság földművelésből élt, hisz a területet homokos, szikes földek jellemezték. Kezdetben erdőt telepítettek a futóhomokra, hogy felfogják a homokot. Majd később szőlőt, mert a szőlő szereti a puha, homokos talajt. De volt, aki bátor volt és gyümölcsösöket is telepített. 1913-ban megépült a római katolikusok temploma is, amely a Szent István nevet kapta. Ez volt az ország első vasbeton szerkezetre épült temploma, ipartörténeti műemlék lett belőle. 1915-1920 között építették meg a községházát és 1927-ben megépült az általános iskola épülete is.

A II. világháború előtt Kerekegyháza kimondottan agrárfalu volt, főleg zöldségtermelésből – paradicsom, sárgarépa, tarlózöldbab – és a gyümölcstermesztésből – alma, sárgabarack, szilva – éltek. A növénytermesztés mellett azonban elkezdett fejlődni az állattenyésztés is, elsősorban lovat és szarvasmarhát tartottak. A háború után a település társadalmi szerkezete és gazdasága is átalakult. Az ipara is elkezdett fejlődni (baromfi, tej, tojás, üdítő), valamint a fémtömegcikk gyártásba is belekezdtek. 1961-ben megépült a Katona József Művelődési Ház, ahol ismeretterjesztő foglalkozásokat és egyéb előadásokat tartottak és tartanak a mai napig.

Kerekegyháza önálló önkormányzattal rendelkezik és 2001 óta megkapta a városi rangot is.

Nevezetességei:

– Tanyamúzeum – bemutatják a környékre jellemző gazdálkodási eszközöket, a tanyasi élet jellemzőit,

– Kunpusztai Református Templom – 1901-ben épült a pusztában, eklektikus stílusú

– Római Katolikus Templom – 1913-ban szentelték fel, ipari műemlék

– I. és II. világháborús emlékművek

– Díszkút – 1994-ben avatták felbőszült

– Halász- és S. Nagy-tanya

– Vörösmarty Mihály szobra – 2000-ben avatták felbőszült

– Balázs Eszter: Lány galambbal szobra – 1980-ban készült

– Borbély Béláné magángyűjtemény – bútorok, porcelántárgyak, szőttesek

Buksika

Ajánlom

Tetszik

0

Szabálysértés bejelentése