Egyszáz meg egy kiskutya

A Száz meg egy kiskutya gyermekkorom egyik legkedveltebb mesefilmje volt. Nagyon szerettem, egymás után akár többször is meg tudtam nézni, ezért bátran ajánlom a mai gyermekek, fiatalok számára is. Igazi kis Walt Disney mesefilm volt, ami ugye egyenértékű a minőséggel.

Száz meg egy kiskutya (eredeti angol címén The Hundred and One Dalmatians)Dodie Smith angol írónő 1956-ban kiadott meseregénye. A történetben egy fiatal, arisztokrata hölgy dalmata kölykök szőrméjéből kíván bundát készíteni.

Ő Szörnyella de Frász, akitől még az emberei is félnek. A megvásárolt vagy elrabolt kölyköket egy félreeső birtokon gyűjti, de két felnőtt kutya, több más állat segítségével, kiszabadítja és hazajuttatja őket. Ez a két felnőtt kutya néhány kölyök szülője is, ezért igazán megható meséről van szó. A történet világszintű ismertségét a Walt Disney által készített 1961-es 101 kiskutya egész estés rajzfilm alapozta meg, mely a regényből merítette cselekményét. A következő évtizedekben több animációs és élőszereplős film, tévésorozat, videó játék, musical készült az 1961-es rajzfilm alapján. Maga a könyv azonban jószerével feledésbe merült, sajnos, pedig nem ezt a sorsot érdemelte volna.

Dodie Smith (1896–1990) a valóságban is több dalmatát tartott, amelyek közül a legidősebbet Pongónak nevezte. A regény cselekményéhez egy barátja megjegyzése adta az ihletet, aki viccesen kijelentette, hogy a kutyákból remek szőrmekabátot lehetne készíteni.

A Száz meg egy kiskutya 1956-ban jelent meg. A könyvet Janet és Anne Grahame-Johnstone illusztrálta, és a Heinemann adta ki. Magyarul legelőször 1995-ben jelent meg a Ciceró kiadónál Bokor Klára és Szentmiklósi Tamás fordításában.

A könyv és  a film is arról szól, hogy van egy házaspár, Mr. és Mrs. Dearly, akik London határában laknak, a szakácsnőjükkel együtt. Mr. Dearly tehetséges közgazdász, aki magas pénzjutalmat kapott az angol kormánynak tett szolgálataiért, így megengedhették maguknak az előkelő életet. Két dalmata kutyájuk neve Pongó és Kisasszony (Missis). Szintén a körúton lakik Szörny Ella (Cruella de Vil), Mrs. Dearly egykori iskolatársa, aki a szőrmék, bundák megszállottja, és az a célja, hogy kutya, pontosabban dalmata kölykök bundájából készít magának szőrme kabátot. Kisasszony 15 kölyöknek ad életet, és Dearlyék egy pótmamát is szereznek a dalmata Perdita személyében, hogy az összes kölyöknek jusson táplálék. Szörny Ella meg szeretné vásárolni az egész almot, de ajtót mutatnak neki. Néhány hónap múlva, december közepén a kölyköket elrabolják. Mivel a rablókat a rendőrség sem tudja felkutatni, Pongó és Kisasszony a kutyáktól kérnek segítséget az Alkonyi Ugatás hálózatán keresztül. Vagyis úgy, hogy  akutyák egymás után ugatják a híreket 😀 Van haddelhadd, mert minden kutya ugat, és felverik egész Londont, illetve Londontól kezdve, Londonból kiindulva szinte az összes országot, egészen Sulfolkig. Itt egy kiöregedett kutyus, akinek már rossz a hallása adja tudtukra, és indítja a visszafelé vezető hírcsatornát, hogy ő tud a kölykök hollétéről. A segélykérés egész Angliát bejárja, és másnap megtudják, hogy a kiskutyákat Sulfolk megyében tartják fogva Szörny Ella Pokoltanya (Hell Hall) nevű birtokán. Mivel ezt képtelenek közölni az emberekkel, Pongó és Kisasszony elszöknek gazdáiktól és egymaguk indulnak el, hogy megmentsék a kölyköket. És ezzel kezdődik maga a történet, ami arról szól, hogy hogyan juttatja Pongó és Kisasszony a kölyköket biztonságba, vissza Londoni otthonukba, de nem csak a saját kölykeiket, hanem még 99 et. Természetesen Dearlyék először ledöbbenek a rengeteg kiskutyán, de utána vásárolnak maguknak egy tanyát, ahol elfér az összes kutyus. Nem hagynak cserben egyetlen kutyust sem.

Erről szól ez az igazán megható történet, vagyis a Száz meg egy kiskutya.

Kollár Alíz Margit

Ajánlom

Tetszik

+1

Szabálysértés bejelentése