Ebben az országban tiltott a karácsonyi, a születésnapi és újévi mulatság

Tádzsikisztán számos látványos hegységének köszönhetően az egyik legjobb hely, ahol gyalogos túrákat élvezhetjük. Évente kb. 4 ezer turista jön el erre a vidékre megnézni a csodás látnivalókat. A területnek számos történelmi selyemútja van és különböző kulturális emlékkel rendelkezik a hinduizmusról, az iszlámról, a kereszténységről és a buddhizmusról. Ebben az országban nagy a bürokrácia, ide a legnehezebb vízumot kérni és ez valójában távol tartja a látogatókat.

Igaz nem rendelkezik tengerparttal ez a Közép-Ázsiában lévő ország, de a hegyei és természeti kincsei lebilincselőek. Magyarországnál például másfélszer nagyobb ország. A Szovjetunió egyik legdélebben fekvő utódállama, mely 1991-ben lett független. Sajnos elmondható, hogy a legszegényebb utódállam. Ország több mint 90%-a hegy. A lakosság zöme muszlim. Területét a Zeravsán-Aláj és a Pamír hegyvidékei és az általuk közrezárt medencék uralják. Az ország 7%-a ezer méter alatti, több mint fele 3 ezer méter magasság felett fekszik, csupán észak-nyugaton és dél-nyugaton fordulnak elő kisebb síkságok. Legmagasabb pontja az Iszmolli Szomoni-csúcs, amelynek magassága 7495 méter. A Pamírban található Fedcsenko-gleccser Ázsia leghosszabbja 71 kilométeres hosszával. A hegyi folyók a Vash, Zaravsán gleccserekből kapják és Közép-Ázsia lefolyástalan vidékeire szállítják vizüket. Éghajlata mérsékelt övi kontinentális. A nagy magasság miatt gyakori a kemény hideg. A csapadék mindenütt kevés, de a zárt völgyekben félsivatagi körülmények uralkodnak. Ettől függetlenül növényvilága változatos. A Pamír Nemzeti Park, amely magában foglalja a Pamír-hegység jelentős részét és itt található a harmadik legmagasabb hegység is a Himalája és a Karakorum-hegység után. Az UNESCO által elismert természeti világörökségi helyszín a Pamír. Az országot két tartomány alkotja. A népesség zöme a folyóvölgyekben él. 2022-ben közel 10 millióan éltek ebben az országban.

Tádzsikisztán legnépesebb etnikai csoportja a tádzsik, a másikok az üzbégek, oroszok és a kirgizek. Az ország alkotmánya szerint a hivatalos nyelv a tádzsik. Az orosz nyelv az etnikai csoportok közti érintkezés nyelve.

Tádzsikisztán egy szegény, hegyvidéki ország, amelynek a gazdasága a bányászat, a fémfeldolgozás, a mezőgazdaság. Itt a legalacsonyabb az 1 főre jutó GDP. Az 1991-1997-es polgárháború is sokat rontott ezen. Élelmiszerének mintegy 70%-át importálja. A munkalehetőségek is igen korlátozottak, ezért a tádzsikok külföldön keresnek megélhetést. Gyapotot termelnek az öntözött területeken. Az ország területének kevesebb, mint 7%-a szántóföld. Fő termesztett növényeik: gabona, gyümölcs, szőlő, zöldség és a gyapot. Elsősorban szarvasmarhát, juhot és kecskét tartanak. Az iparára jellemző a selyem- és pamutipar, az alumínium- és cementgyártás, a növényi olaj előállítása. Földje viszont ásványi kincsekben gazdag. Van kősó, higany, vízenergiában is gazdag, de szénhidrogénekben szegény. De azért akad itt némi ezüst, arany, urán és volfrám is.

Sokat exportálnak alumíniumot, villamos energiát, gyapotot, gyümölcsöket, növényi olajat és textíliákat. Felvevő piacuk Törökország, Svájc, Üzbegisztán, Kazahsztán, Kína. Importra szorulnak kőolajtermékekben, gépek és berendezésekben, élelmiszerekben. Beszállítanak Kínából, Oroszországból, Kazahsztánból, Üzbegisztánból.

Nagyon figyeljünk oda, hogyha ellátogatunk ebbe az országba, hogy tilos nyilvánosan ünnepelni a születésnapokat. 2013 óta még az újévi mulatságok is tiltottak, 2015 óta még karácsonyt sem lehet megünnepelni az iskolákban.

Buksika

Ajánlom

Tetszik

0

Szabálysértés bejelentése