BÁCS – KISKUN MEGYE, AKASZTÓ

AKASZTÓ

Akasztó gyermekkorom egyik kedvenc helye volt, hiszen itt lakott szeretett nagymamám, nagynéném, unokabátyám és unokanővérem is. Sajnos nagymamám azóta elhunyt, de a nagynéném még azóta is ott él.

Gyermekkoromban nagyon sok időt töltöttem ott, nagyanyám vidéki házában és főleg az udvaron, ahol rengeteg csiba, kacsa, meg hasonló szárnyasok és kedves kiskutyák, macskák voltak. Nagyanyámat nagyon szerettem mint mondtam, rengetegszer mesélt nekem régi történeteket, játszott velem, főzött nekem.

De hol is van Akasztó?

Akasztó község Bács-Kiskun megyében található, Kiskőrös vonzáskörzetében. A Duna–Tisza közén fekszik, Kiskőröstől kilenc- tíz kilométerre északnyugatra. Külterületi határrészeiből északon közel hat négyzetkilométernyi terület a Kiskunsági Nemzeti Park Felső-kiskunsági-tavak, nyugaton pedig csaknem kilenc négyzetkilométer a nemzeti park Miklapuszta nevű részterületéhez tartozik. Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 53-as főút, mely áthalad a központján; Csengőddel az 5306-os út köti össze. Legkönyebben, amennyiben a tömegközlekedést választjuk, Budapestről busszal közelíthető meg, Solt városát érintve, solti átszállással. Elérhető a szegedi busszal is, elég könnyen. Kiskunhalasi járatok többsége is érinti.

A helyi hagyomány szerint a község neve onnan ered, hogy a rossz utak miatt az átutazók a kerékakasztó sár miatt nem tudták útjukat folytatni, megakadtak. (Ez a sár ma is jellemző Akasztóra, de már betonútjai, aszfalt útjai vannak.) Más feltételezés szerint a falu egykori földesurának pallosjogáról kapta az Akasztó nevet, mely 1278-ban Akazthow formában és 1291-ben mint Okoztou szerepel oklevelekben.

A jelenlegi település ugyan az Árpád-korban keletkezett, de az Akasztóhoz tartozó Döbrögecpusztán római kori tárgyi emlékeket is találtak, így például az időszámításunk szerinti  91-ből származó Victoria-szobrot. Századokon át királyi birtok volt, de a török hódoltság idején szinte teljesen elpusztult. A szatmári békekötés után, 1719 körül népesült be újra, jórészt felvidéki szlovák telepesekkel, akik már a 18. század végére teljesen elmagyarosodtak. 1737-ben a Bosnyák család, 1770-ben a Batthyány család volt a falu földesura. A 19. században a Blaskovich, Bencze és báró Kaas családok voltak a fő birtokosok. A két világháború között gróf Milványi Cseszneky Mihálynak volt Akasztón jelentősebb szőlőbirtoka és malomipari vállalata.

És mit érdemes tudni róla?

Először is azt, hogy kedvelt horgászhely  a Kiskőrösi Főcsatorna (Kiskunsági Öntözőcsatorna)  miatt (ami meglehetősen közel esett nagyanyám házához. Nővérem és unkabátyám rengeteget fürödtek is benne, ezt nekem nem lehetett, hiszen én voltam a kicsi, a legkisebb. 🙂 Unokabátyám sokat horgászott is a csatornában, a csatorna partján rendkívüli módon szeretett időzni.)

Természeti adottságait tekintve a homok és szikes talajok váltakozása jellemzi a termőföldet. A lakosság a Homokhátság nehéz körülményei ellenére is megtalálta boldogulását. A megszelídített homokon virágzó szőlőtermesztés alakult ki (kedvenc csemegém azóta is  a szőlő, hiszen volt részem a kapálástól kezdve, a szüreti kádban való taposáson keresztül, a szüreti mulatságig, mindenben, ami a szőlővel kapcsolatos. természetesen nagyon szerettem a szőlőt már akkor is, és ez a gyerekkoromat még jobban megédesítette.), melynek köszönhetően a környező településekkel együtt az utóbbi évtizedekben dinamikusan fejlődött. Ennek köszönhető a község fejlett infrastruktúrája. A mezőgazdasági termelés fő gerincét képező szőlőtermesztés a hatezer-kilencszáz hektár összterületből nyolcszáz hektáron folyik, melyből hétszáz hektár a termő, a többi termőre váró ültetvény. Az 1990-es évektől létrejött borászati vállalkozások megélhetési lehetőséget biztosítanak a település számos lakosának. Több pincészet a kialakuló borturizmus fogadására is kiválóan alkalmas. Az állattartást jellemzően a juhtenyésztés képviseli, de az utóbbi években újra előtérbe került az ősi hagyományos szarvasmarha fajták tenyésztése is, ugyanis a település határának jelentős részét képező szikes puszták legeltetésre alkalmasak. Az ember nagyszabású tájátalakító tevékenységének negatív következménye napjainkban, hogy a szárazföldi vizes élőhelyek kiterjedése drasztikusan csökkent. Akasztón a vizes élőhelyek jellemző típusát a szikes tavak képezik. Ezek az élőhelyek nemzetközi jelentőségű vonuló, pihenő és fészkelőhelyei a lúdnak, a récének és egyéb vízimadár-fajoknak is. A Kiskunsági Öntözőcsatorna országosan kedvelt horgászvíz, mely igazi látnivalót jelent a csendet, a vizet és a szabadság érzését maradéktalanul élvezni akaró természetkedvelő turistáknak. Az elmúlt években jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik a táj értékeit fontosnak tartva Akasztót választják kikapcsolódásuk színhelyéül.

A település fejlett infrastruktúrájával, teljes közművesítettségével minden alapvető szolgáltatást biztosít. Évek alatt nőtte ki magát a több száz hektáros halastórendszer, melynek egy része 2004 óta turisztikai célokat szolgál. Rendelkezik ez a halastó rendszer saját stranddal, illetve szállodával is, ahol reális áron meg lehet szállni, és reggelit, ebédet igénybe venni. Külön éttermi résszel is rendelkezik, ahova az átutazó vendégeket is szeretettel, kedvességgel várják.

A településhez az alábbi külterületek tartoznak, melyeknek összlakossága 2001-ben ötvenhat fő volt, Döbrögecpuszta és Kígyóshíd.

Sportéletére, a sportolási lehetőségekre jellemző, hogy 1922-ben alapították az Akasztói FC-t,  amely a Bács-Kiskun megyei labdarúgó első osztály tagja. Ifjúsági csapattal és utánpótlás-csapatokkal is rendelkezik.

Rövid életű volt ezzel szemben Stadler József vállalkozó egykori labdarúgócsapata, a Stadler FC, amely 1994 és 1998 között az NB I-ben szerepelt. (Stadler úr jóvoltából a községbe stadion is épült.)

Akasztó község nevezetességei az 1744-ben épült Római katolikus templom, a két világháború áldozatainak a templom előtti téren álló hősi emlékműve, a Döbrögecpusztán 1965-ben előkerült római kori régészeti lelet (Viktória bronzszobra amely ma a Nemzeti Múzeumban található),  a Stadler Stadion (Stadler József vállalkozó megbízásából épült), az Akasztói Horgászpark és Halászcsárda (erről a turisztikai helyről tettem említést a korábbiakban), az Akasztó határában lévő komplexumban működő Halászcsárda magyaros ízekkel és bőséges adagokkal várja a vendégeket, turistákat, átutazókat. Ugyanitt, tehát az Akasztói halászcsárda területén van lehetőség horgászára, szálloda igénybevételére, étterem igénybevételére illetve strand igénybevételére, használatára is.

Érdemes ellátogatni minden turistának, horgásznak ebbe a kis községbe

Hiszen nagyszerű élményben lehet része! 

Kollár Alíz Margit

Ajánlom

Tetszik

+1

Szabálysértés bejelentése