APOSTAG (BÁCS-KISKUN MEGYE)

Gyermek és fiatal felnőtt koromban rengeteget jártam Apostagon. Először édesapámmal vadászni, majd kamasz koromban barátimmal a Duna partra, végül fiatal felnőtt koromban dolgozni is voltam ott, a koszorúgyárban. Az volt életem talán első munkahelye.

Apostag község a A Duna bal partján, Budapesttől délre hetvenhat, a Dunaföldvári Beszédes József hídtól északra tizenkettő-tizenhárom kilométerre, a  Kisalföldön található, Bács-Kiskun megyében, a Kunszentmiklósi járásban. A szomszédos települések, észak felől Dunavecse, délkelet felől Solt, dél felől pedig Dunaegyháza. További szomszéd faluk, városok pedig nyugat felől Baracs és Kisapostag, északnyugat felől pedig Dunaújváros. Baracs, Kisapostag és Dunaújváros a folyó, A Duna  túlsó partján fekszik. Közlekedése busszal és autóval is könnyű, könnyen megközelíthető. Rendszeresen járnak buszok Dunaújvárosba és Budapestre is Apostag községből. A települést vonattal a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonalon lehetett megközelíteni, amin szintén rengeteget utaztam akkoriban, unokatestvéreimhez, Kunszentmiklósra. Ez, tehát a vonattal történő közlekedés, vagyis a személyszállítás 2007. március 4.-én megszűnt.

A település közigazgatási területén áthalad a Budapestet Bajával összekötő 51-es főút, amin nagyon sokszor megfordultam, jártam idősebb koromban mind autóval, mind motorkerékpárral. Így tehát Apostag az ország távolabbi részei felől is könnyen megközelíthető. Lakott területe azonban a főúttól távolabb esik, beljebb található, a szomszédos Dunavecséhez hasonlóan. Lakott területeit csak a  régi nyomvonalon  húzódó 513-as főút mentén érhetjük el. A központját pedig az 51 143-as számú mellékút használatával, igénybe vételével érhetjük el. Déli szomszédjával, Dunaegyházával az 5105-ös út köti össze.

Nevét feltehetően régi, 1805-ig álló görög feliratos,

tizenkét karéjú templomáról kapta, amelyben a

falfestmények Jézus tanítványait, a tizenkét apostolt

ábrázolták.

A település elég korán, már a vaskorban is lakott hely volt; erről tanúskodnak a település területén végzett ásatások során előkerült  leletek. Első fennmaradt okleveles említése 1217-ből való.

1283. július 1-jén IV. László király itt adott ki egy oklevelet.

1318-ban a kalocsai érsek és tartományi püspökei az apostagi templomban határozták meg, hogy milyen magatartást tanúsítsanak a Károly Róbert által összehívott rákosmezei országgyűlésen.

Az egykor határában álló avar kori Várhátat az 1892-es gáterősítéskor hordták el a védőtöltés építése miatt.

A talált edénytörmelékek arra utalnak, hogy a mai Apostag belterülete már jóval a magyar honfoglalás előtt lakott volt. Napjainkban a településen, községben  évente rendeznek nemzetközi enduró motoros bajnokságot, mozgáskorlátozottak fotó- és diafilm-kiállítását, Nagy Lajos-emléknapokat, ezen felül pedig itt rendezik meg az Országos Keresztény Könnyűzenei Fesztivált is, közismert nevén a LADIK Fesztivált.

• A község híres szülötte Nagy Lajos Kossuth-díjas író. A község melletti Tabántelek nevű pusztán született 1883. február 5-én. 1889-ig, hatéves koráig nevelkedett itt, tanyasi béres szüleinél. Gyermekkoráról A lázadó ember című kötetében írt.
• Itt született Vida János költő.
• Apostagi gyökerekkel rendelkezik Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA korábbi elnöke.
• Apostagon született 1921-ben Soós Jóska, akit Belgiumban magyar sámánként ismernek.
• 1906-ban itt látta meg a napvilágot Sebők Imre képregény rajzoló.

Apostag külterületei közé tartozik a Duna part (ahol nagyon sokszor játszottunk, fürödtünk napoztunk akkoriban), az Erdődűlő, a Hegyekköze, a Kovacsosdűlő és a Nagykút is.

Aki természet járni, kirándulni szeretne, vagy

Felfedezni Bács-Kiskun megye szépségeit

Annak javaslom Apostag meglátogatását!

Kollár Alíz Margit

Ajánlom

Tetszik

+2

Szabálysértés bejelentése