AKÁCFA, A FEHÉR AKÁC

Hogy hányszor, de hányszor ettük meg gyerekkorunkban ennek a fának, a fehér akácnak „mézédes gyümölcsét”? Rengetegszer. láttuk, hogy virágzik, lekaptuk a fáról a virágot és ettük a (szó szerint) nektárt. J Kedvenc fáim közé tartozik az akácfa, más néven a fehér akác. (Télen is ez a fa adja  a kályhában a legkellemesebb meleget. A kandalló előtt ülve lehet romantikázni igazán hűvös, hideg téli estéken, egy-egy akácfa hasáb melege mellett, de én azért a természetben, élőben jobban szeretem.).

A fehér akác  a pillangósvirágúak családjának bükkönyformák alcsaládjába tartozó fa. A harmadkorban Európa bennszülött növénye volt, még a Kárpátok medencéjében is. A nagy geológiai átalakulások következtében azonban sok más növénnyel egyetemben eltűnt földrészünkről, és ismeretlen maradt a 17. századig, amíg Jean Robin, XIII. Lajos udvari kertésze visszahozta Észak-Amerikából. Az Egyesült Államok délkeleti részein őshonos fafaj, amelyet idővel szerte a világon meghonosítottak, így megtalálható Európában, Ázsiában és Afrikában is, Új-Zélandon is. Szívós fafaj, amely számos élőhelyi sajátosságot tolerál, ezért olyan helyekre is betelepítették, ahol más fafaj nem maradna életben. Magyarországon elsősorban az alföldi homok megkötésére használták, valamint fáját az építőipar, (nagyon jó építőanyagként, kiváló lehetőségeket takar) a mezőgazdaság hasznosítja, valamint tüzelőnek használják. Kellemes meleget ad, nagyon jó hőérzetet sugároz, akár cserépkályhában, akár más jellegű kályhában használják téli tüzelőnek. Május végén, június elején nyíló virágai kiváló alapanyagot biztosítanak a méhek számára. Faállománya sok helyen a helyi erdők helyét átveszi, ezért a védett területeken a szakemberek az akác irtásával védekeznek ellene.

Magyarországon elsőnek az Erdődy család pozsonyi birtokán ültettek akácot a 18. század első évtizedében, majd 1710-ben Bábolnán a Szapáryak kertjében – az ő fájuk máig él.

1789 körül Tessedik Sámuel fedezte fel, hogy az akác alkalmas az alföldi sós, futóhomokos, szikes talaj újrafásítására, gazdaságba való bevonására. Az ő nyomán kezdődött meg az Alföld hatékony fásítása. Azelőtt Mária Terézia magyar királynő rendelete nyomán az arra teljesen alkalmatlan fűzfát ültették az Alföldön.

Nagy termetű fa (12–20 m, ritkán 25–35 m). Törzse térgörbe, zömök, állományban jól feltisztul; mérgező kérge szürkésbarna, hálózatosan repedezett. Zárt facsoportban törzse nyúlánk, hengeres, koronája fordított kúp formájú. A fehér akácnak három növekedési típusát különböztethetjük meg. A Pinnata-típus, melyet árbocakác néven is szoktak nevezni nyúlánk törzsű, mely a fa lombkoronájának szintjén belül is nyomon követhető. Erdészeti szempontból ezen típus a legjelentősebb. Ezt a típust főleg gyökérdugványról szaporítják, mivel magot nem, vagy csak keveset hoz. A Palmata-típus törzsét a koronában már nem, vagy csak nehézkesen lehet felismerni. A Spreading-típus alacsony fa, törzset alig növeszt.

Az akác a magyar szépirodalom kedvelt témája. Sajó Sándor Az akácfa című versét szentelte e fafajnak, József Attila Akácokhoz című mozgalmi versét építi az akác metaforára, emellett Tompa Mihály Szenteleky Kornél, Füzesi Magda, Pődör György, Fehér Ferenc, Pásztor Piroska, Erdélyi József is írt verset a fáról. Petőfi Sándor a Ti ákácfák e kertben című versbe foglalta. Váci Mihály 1966-ban megjelent verseskötetének az Akác a forgószélben címet adta. Kelemen Kristóf és Pálinkás Bence György dokumentum színházi előadást mutatott be Magyar akác címen.

Ugyanakkor közkedvelet az akácfa a művészettörténetben, festészetben is. Több mű, illetve műalkotás készült az akácfáról, a fehér akácról, megjelenik a népművészetekben is. Kiemelkedő motívum a fehér akác, az akácfa  a népművészeti festészetben.

Virága, nektárja ehető és egészséges!

Kollár Alíz Margit

Ajánlom

Tetszik

+2

Szabálysértés bejelentése