AGGTELEKI NEMZETI PARK

Az Aggteleki Nemzeti Parkot 1985-ben hozták létre az Aggteleki Tájvédelmi Körzetből. Területén több védett növény és állatfaj is előfordul, de ez volt az első olyan nemzeti park Magyarországon, ami kifejezetten geológiai értékek védelmére hoztak létre, mégpedig elsősorban a vidék felszíni karsztjelenségeinek és a cseppkőbarlangok védelmének érdekében. Itt található az Aggteleki cseppkőbarlang, mai nevén Baradla-barlang is. Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország negyedikként létrehozott nemzeti parkja.

Az Aggteleki Nemzeti park húszezer-egyszázhetven hektár területen helyezkedik el, alacsony-hegységi dombságnak számít ez a terület, csak néhány része éri el a középhegységnyi magasságot. Az Aggteleki-karszt és a Gömör-Tornai karszt területén helyezkedik el az Aggteleki Nemzeti Park. Terüleéhez tartozik az Aggteleki-hegység egy része, A Putnoki-dombság, az Alsó-hegy és a Szalonnai-hegység, valamint a Bódva völgy, és a Rudabányai-hegység is.

A karsztvidék kőzeteinek tulajdonságai nehezen behatárolhatóvá teszik az egyes vízgyűjtőterületeket. Az egyes karsztforrások vízhozama is erősen ingadozó a csapadékmennyiségtől függően. A mészköves talajon zömmel kis területű és mélységű állóvizek jöttek létre. Ezek két csoportba oszthatók, a töbörtavak és dolinatavak, mint például a Vörös-tó. A másik csoport az eltömődött víznyelőkben kialakuló állóvizek, mint például az Aggteleki-tó. Csapadékos időben időszakos tavak is létrejöhetnek. A nemzeti park területén mesterséges tavak is vannak: ilyen a népszerű tengerszem-tó vagy a Ménes-völgyi halastó és a Rakaca-víztározó.

Az Aggteleki-karszton kilencven kisebb-nagyobb karsztforrás fakad. A nemzeti park legnagyobb hozamú vízfolyása, a Jósvafő közelében eredő Jósva patak, melyet a legnagyobb karsztforrások táplálnak, illetve több kis ér és csermely mellett belefolyik a Ménes patak is. A Jósva a Boldvába folyik.

Az aggteleki Nemzeti Park rendkívül gazdag erdőkben, barlangokban és felszíni karszt jelenségekben is. Növény és állatvilága kiemelkedő.

Az Aggteleki-karsztnak önálló növényvilága van a Panon és a Kárpáti növényvilág határán. Viszonylag kis területen rendkívül változatos növények találhatóak. Kiemelkedő fajtagazdagság jellemzi. Ez a változatos térszínnek köszönhető: a karsztfennsíkok, a déli lejtők, a barlangok, a mély szurdokvölgyek és a szélsőséges mikroklímájú töbörlyukak mind-mind másfajta életteret biztosítanak a különféle igényű növényeknek és állatoknak.

Az élőhelyek és a növények sokfélesége magával vonta az itt élő állatfajok változatosságát. Az Aggteleki Nemzeti Park területén négyszáztizenhárom védett és fokozottan védett állatfaj él.  Az erdők nagyvadállománya is gazdag, él benne gímszarvas, vaddisznó, de farkas és hiúz is. Fontos a nagyszámú ürgeállomány, amely  a ragadozó madarak, mint például az egerészölyvek és parlagi sasok eleségéül szolgál.

A hüllők közül kiemelném a pannon gyíkot (fokozottan védett faj), és a kétéltűek közül a foltos szalamandrát (szintén fokozottan védett faj), melyek képviselői szintén élnek az Aggteleki Nemzeti parkban.

Az Aggteleki Nemzeti Park tanösvényei a Baradla-tanösvény, a Tohonya-Kuriszlán tanösvény, az Alsó-hegyi Zsombolyos Tanösvény, a Szádvár-tanösvény, a Borz tanösvény, A Fürkész tanösvény és végül de nem utolsó sorban a Bódva-völgyi tanösvény.

Ezek mentén több információs táblát és bemutatóhelyet alakítottak ki.

Aki kellemes túrázásra, sportolásra, vagy akár egy tartalmas nap

 eltöltésére vágyik egyedül vagy családjával tudom ajánlani figyelmébe

az aggteleki Nemzeti Parkot!

Kellemes kikapcsolódást kívánok!

Kollár Alíz Margit

Ajánlom

Tetszik

0

Szabálysértés bejelentése