VITORLÁZÁS BALATONFÜREDEN

A hajózás üdítő élményének nincsenek életkori határai, így aki idén nyáron a Balaton felé veszi az irányt, az mindenképp pattanjon fel a BAHART egyik járatára. A Balatonfüred hajóállomás nem csak festői körpanorámával varázsolja emlékezetessé az üdülést, hiszen rengetegféle szórakozási és étkezési lehetőség is várja a a kikapcsolódni vágyókat. Pezsgős sétahajózás a naplementében, egy kis andalgás a kristálytiszta víz mellett vagy akár egy egész napos hajós kirándulás – a magyar tenger északi partján nehéz unatkozni. De a vitorlázást is bátran ajánlom minden kedves hazai vagy külföldi turista számára, akár gyermekkel, akár kettesben párjával, akár nagyobb családdal, baráti- munkatársi társasággal érkezik. Mi is voltunk szombaton vtorlázni, hála kapitányunknak maradandó élményben volt részünk. Egyszerűen fantasztikus, felemelő, de vigyázzon mindenki, mert nagyon hideg, szeles élményben volt részünk. J Hála kapitányunknak betekintést nyerhettünk a vitorlás vezetésébe is, bár a magam részéről inkább a melegebb belső teret választottam. Igencsak adrenalin dús élményben, extrém élményben volt részünk.

Természetesen van mód sétahajózásra is, de ezt mi most nem próbáltuk ki. A sétahajózás menetrendje

Előidényben – 2022. 05. 28. – 2021. 07. 01.Balatonfüredről indul
– Siófokra: 9:50, 11:10, 12:30, 14:30, 16:30, 19:10 (a 12:30-as csak 06.04 – 06.06 és 06.11-től)
– Tihanyba: 9:50, 12:00, 13:00, 15:40, 16:45
– Alsóörs: 16:45
– Balatonalmádi: 16:45
– Balatonföldvárra: 13:00, 15:40 (a 13:00-s csak 06.04 – 06.06 és 06.11-től)

Főidényben – 2022. 07. 02. – 2022. 08. 28.Balatonfüredről indul
– Tihanyba: 11:10, 11:20, 12:40, 14:40, 16:10, 18:10
– Siófokra: 10:20, 13:40, 16:40, 17:10, 18:40 (a 17:10-es csak péntek-szombat-vasárnap)
– Alsóörs: 17:10
– Balatonalmádi: 17:10
– Balatonföldvárra: 10:30, 13:25, 14:30, 14:05

Utóidényben – 2022. 08.29. – 2022. 09. 11.
Balatonfüredről indul
– Tihanyba: 9:50, 12:00, 13:00, 15:40, 16:45
– Siófokra: : 9:50, 11:10, 12:30, 14:30, 16:30, 19:10 (a 12:30-as és a 19:10-es csak szombaton és vasárnap)
– Balatonalmádiba: 16:45
– Alsóörsre: 16:45

Láttuk ugyan a sétahajót, szép, formás, megtermett hajó, mely több utast szállít egyszerre a kikötők között. Mi most nem próbáltuk ki, mi most vitorlázni voltunk. Mindenkinek ajánlom, hogy melegen, szél és vízálló ruhában menjen vitorlázni. A vitorláson valóban, igazán hideg van ilyenkor, szeptemberben már.

Mi tehát vitorlázni voltunk, és hála merőben bátor és kezdeményező kapitányunknak felejthetetlen élményben volt részünk. Hálás szívvel gondolok rá, amiért ilyen felejthetetlen élményben lehetett részünk. Bár a helyszínen nem köszöntem meg, hiszen még a szusz is belém fagyott, de így utólag KÖSZÖNJÜK SZÉPEN!!!!

Felejthetetlen élményben volt részünk, egyszerűen fantasztikus és felemelő, bár kissé hideg élményben. Betekintést nyerhettünk a hajózásba, a vitorlázás kultúrájába, a fizika elemi törvényeinek működésébe. Még egyszer hálás szívvel köszönjük e csodálatos élményt.

0

DANUBIUS HOTEL MARINA, BALATONFÜRED

Egy csodálatos, kellemesen felüdítő, ellazító és kikapcsoló hétvégét töltöttünk a Balatonnál párommal és munkatársaival, főnökeivel. Fantasztikus, csodálatos, kikapcsolódást ígér ez a kellemes és jól felszerelt hotel. A kiszolgálók udvariasak, kedvesek, előzékenyek,  a környékbeli programok pedig sokrétűek voltak.

A hotel szinte álomszerű kikapcsolódást nyújt, jól felszerelt és luxust idéző szobái, kellemes zuhanyzási lehetősége, kényelmes ágyai és töménytelen mennyiségű kiváló minőségű ételei, italai és kávéi szerintük az alap felszereltséghez tartozik. Én megmondom őszintén, hogy azt hittem, hogy álmodom. Csodálatos hétvége volt.

A szálloda ablakaiból a Tihanyi Bencés Apátságra és a Balatonra, a magyar tengerre nyílik kilátás, a mi szobánkból gyönyörű volt a panoráma. Egyszerűen a dombok, és a magyar tenger látványa megszépítette minden reggelünket. A praktikusan berendezett szobák saját fürdőszobával, légkondicionálással és műholdas tévével rendelkeznek, sok-sok különböző nyelvű csatornával. Az angol, magyar (anyaelvi), és német nyelven kívül egyéb idegen nyelven is vannak csatornák. Hűtőszekrény szintén biztosított, igény szerint mini bár is.

A pancsolásra vágyók a Danubius Hotel Marina vízi parkját is felkereshetik. Felár ellenében a Balaton hűsítő vize és a kalandpark játékait kipróbálni vágyóknak karúszót és mentőmellényt is kínálnak. De a Danubius Hotel Marinában saját fedett medence is található. A gyerekek a biztonságos lagúnában pancsolhatnak, vagy a játszótéren szórakozhatnak. A helyszíni gyerekklubban mini csúszdákkal, vízi várral, állatfigurás szökőkutakkal és víz akadálypályákkal ellátott extra nagy élménymedence és szórakoztató személyzet várja a legkisebbeket. Igaz megmondom őszintén, hogy a legkisebbek sem fognak unatkozni rossz idő, esős időjárás esetén sem, köszönhetően a különböző játékokkal felszerelt játékteremnek, melynek egy része a szabadban található. Igaz párom már nem gyermek (59 éves), de a kosárlabda dobáló játékkal, a kosarazással ő is szívesen játszott.

A svédasztalos étterem all inclusive szolgáltatásait a szállásdíj tartalmazza. A gyermekek részére külön gyermek-svédasztalt szolgálnak fel. A szállodában kávézó, strandétterem és klub is működik. Sok fajta étel, a legegészségesebb ételekig megtalálható kínálatában. Annyit eszik az ember lánya – fia amennyit csak szeretne. Mondanom sem kell, mi jól betömtük magunkat, megtömtük a hasunkat. 😀

Egyszerűen tényleg csak ajánlani tudom mindenkinek, minden kedves hazai és külföldi turistának, kirándulónak, vagy akár cégeknek, szabadidő kluboknak ezt a hotelt, a Danubius Hotel Marinat.

Amennyiben az ember éhes maradna, akkor is gondoskodnak ellátásáról, egy szinte éjjel-nappal nyitva tartó részben mely a hotel része, és ahol mindenféle finomságot, például palacsintát, halat, lángost vehetünk magunkhoz.

Egyszerűen álomszép hétvége volt, köszönöm a lehetőséget, illetve a kiszolgáló, felszolgáló személyzet illetve a recepciósok munkáját is.

0

Finom, puncsos mézes recept!

Még a látványa is vonzóvá teszi az embert ennek a süteménynek az elkészítésére.

Sokan viccelődnek azzal, hogy ami puncs, az egyben pancs.Pedig ez egyáltalán nem így van.Én és családom tagjai mindannyian szeretjük a puncsos fagyit,különösen a régi hagyományosat mazsolával, és más puncsos dolgokat, mint a puncsos süteményeket.

Utána néztem és tudom,hogy a PUNCS szó francia eredetű, és rummal, vagy rumaromával történő ízesítést jelent.

Rengeteg finomságot készíthetünk el ezzel a módszerrel,de választhatjuk azt a megoldást,hogy ha elkészítjük puncsízű pudingporral a krémet.A végeredmény mindkét esetben mennyei lessz!

Én a pudingporral történő készítést szoktam választani.

Az általam ajánlott finomság receptjét most közzé teszem véleményemben!

Elkészítési idő kb. 90 perc.

Nézzük a hozzávalókat!

TÉSZTÁHOZ:

40 dkg liszt,- 0,5 evőkanál szódabikarbóna,-3 dkg kakaópor,-10 dkg méz,- 2 tojás,-5 dkg vaj,15dkg porcukor.

KRÉMHEZ:

3 csomag puncsos pudingpor,.-2 csomag vaniliás cukos,- 9 dl tej,-25 dkg margarin,-20 dkg porcukor.

TETEJÉRE:

20 dkg fehér csokoládé, néhány csepp piros ételfesték, és 4 kocka étcsokoládé.

ELKÉSZÍTÉSE A KÖVETKEZŐ!

A sütőt 180 fokra előmelegítjük, egy tepsit pedig sütőpapírral kibélelünk.

A tésztához a lisztet összeforgatjuk a szódabikarbónával, a kakaóporral, és 1 csipet sóval.

A mézet, a tojásokat, a vajat és a porcukrot lassú tűzön felolvasztjuk és simára keverjük.

Kis ideig hűlni hagyjuk, majd a lisztes keverékhez adjukés jól összedolgozzuk.

Következő lépés,hogy  a tésztát 3 egyenlő részre osztjuk, majd minden tésztadarabot az előkészített tepsi méretéhez nyújtjuk.

Egyenként a tepsibe fektetjük, és az előmelegített sütőbe tesszük, és 5 perc alatt megsütjük.Amikor kész, a tésztalapokat kivesszük, és hagyjuk kihűlni.

Harmadik lépés, amikor a krémhez a pudingporokat összeforgatjuk, a vaniliás cukorral, és simára keverjük a tejjel.

Feltesszük melegedni, és folyamatos keverés mellett sűrű krémmé főzzük.

Amikor ezzel is készen leszünk, levesszük a tűzről,és hagyjuk kihűlni.

A margarint habosra keverjük a porcukorral, és a már kihűlt pudinghoz adjuk és jól összedolgozzuk.

Negyedig fázis, amikor az egyik tésztalapot a tepsibe fektetjük, és elsimítjuk rajta a krém felét.Ezután lefedjük a másik tésztalappal, amit szintén megkenünk a maradék krémmel.Erre tesszük az utolsó tésztalapot.

A tetejére a fehér csokoládét gőz fölött felolvasztjuk, és elkeverjük az ételfestékkel.

Az étcsokoládét is felolvasztjuk,és simára keverjük.

Utolsó lépésben, a sütemény tetejére simítjuk a fehér  csokoládét, majd az étcsokoládéból vékony csíkokat húzunk rá.

Ezeket akár fogpiszkálóval is elhúzhatjuk.

Az egészet hűtőbe tesszük, egy teljes éjszakára majd másnap felszeleteljük és tálalhatjuk.

Higgyék el megéri a munkát, mert isteni finom!

+1

DUNAÚJVÁROS

A Közép-Dunántúl régióban, Fejér megye délkeleti részén, a Duna jobb partján fekszik. Híres főiskolájáról, vagyis ma már egyeteméről, melyben számtalan neves oktató tanít, és mely eléggé nívós oktatást nyújt. Itt végzett nővérem is, akire  a mai napig büszke vagyok ezért is).. A Dunaújvárosi járás, Dunaújváros városa, a megye második legnépesebb, leglakotabb települése Székesfehérvár után. Magyarország egyik legmagasabb jövedelmű települése, jelentős gazdasági, kulturális és sportközpont, valamint egyetemváros. Az ókorban a területén feküdt a rómaiak Intercisa nevű fontos katonatelepülése. Pentelét, az újkortól jelentős mezővárost az 1950-es évektől fejlesztették iparvárossá. Építészete európai jelentőségű értéket képvisel. Dunaújváros a Mezőföld keleti szélén található, a Duna jobb partján, Budapesttől 67 kilométerre, Fejér, Bács-Kiskun és Tolna megye hármashatárának közelében. A város három nagyobb részre tagolódik. Északon a patakok szabdalta mélyebben fekvő részen helyezkedik el Dunaújváros óvárosa, az ún. Pentele városrész, mely az egykori Dunapentele évszázadok óta beépített belterületi részét jelenti. Az Óvárostól délre épült fel az 1950-es években – Dunapentele közigazgatási területén – a magasan az Óváros fölé emelkedő Pentelei-fennsíkon az ún. Újváros („az első szocialista város”), amely azonban sohasem különült el Dunapentelétől, mindvégig egy közigazgatási egységet képeztek. A várostól délre épült a Dunai Vasmű, melyet jelentős véderdők választanak el a várostól. A város a tengerszinttől 116 méter feletti magasságban fekszik, keleten a Duna mintegy 10 kilométeres szakaszon határolja, nyugatról pedig szelíd dombvidék övezi.

A feltárt leletek is bizonyítják, már az őskorban is lakott volt ez a terület. Az első jelentős település, amely mintegy hét évszázadon át virágzott, a bronzkorban alakult ki. Intercisa néven ismert a római korban, amelyből hatalmas tárgyi leletanyag maradt fenn, amelyek arról árulkodnak, hogy az itt létesült római katonai tábor a hozzá kapcsolódó polgárvárossal jelentős szerepet játszott a Római Birodalom Pannonia provinciabeli keleti határának, limesének a barbár támadások elleni védelmében. A honfoglaló magyarok a 10. század elején telepedtek meg a térségben. A későbbi korból származó ásatások tárták fel a Dunaújváros elődjének tekinthető, már az Árpád-korban is létező, máig fennálló Pentelét, amely egy középkori görög szentről, Szent Pantaleonról, pontosabban az egykori Duna-szigeti (a mai Szalki-sziget elődje) Szent Pantaleon-apátság védőszentje után kapta a nevét.

Dunaújváros lakónépessége 2011. január 1-jén 48 484 fő volt, ami Fejér megye össznépességének 11,4%-át tette ki. A város Fejér megye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 920,5 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 18%, a 60 éven felülieké 25% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1079 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 72, a nőknél 78,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.[8] A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 4%-a, mintegy 2155 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük cigány, német és orosz nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 20. század második felétől Dunaújváros lakossága viharos gyorsasággal növekedett, egészen 1980-ig. Népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan – az 1960-as években felgyorsult a szocializmus évei alatt. A legtöbben 1980-ban éltek a városban, 60 736-an, azóta egészen napjainkig csökken a város népessége.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló dunaújvárosiak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus.

Dunaújvárosban található a Dunaújvárosi Egyetem. Az iskola a belvárosban található, az autóbusz-állomás közelében. Folyamatos felújítás és fejlesztés alatt áll. Eddig több mint 10 milliárd forintból épült át az épületegyüttes, létrehozva ezzel egy vadonatúj kampuszt. Az iskolát neves hazai és nemzetközi cégek támogatják. Nagyon büszke vagyok nővéremre, aki itt végzett még abban az időben, amikor nem egyetem, hanem főiskola volt, informatikus-közgazdász szakon. Közgazdasági oktatásuk, nívós, a mai egyetemek között is kiemelkedő.

0

DUNAFÖLDVÁR

Egyik közel eső hely régi lakóhelyemhez és melleleg kedvenc gyermekkori fürdőm helye is Dunaföldvár.  A város az ország közepén, a Mezőföld keleti szélén található, a Duna jobb partján, Budapesttől délre mintegy 90 kilométer távolságra.Fontos közúti csomópont. Végighalad rajta észak-déli irányban a 6-os főút, amelyből itt ágazik ki Kaposvár-Nagykanizsa felé a 61-es főút és itt torkollik bele Kecskemét felől az 52-es főút; a Beszédes József híd itt köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. Néhány fontosabb alsóbbrendű út is érinti a város területét, Solt és Dunaföldvár között is vezet ilyen út, de ilyen például a 6228-as út, mely Mezőfalván és Sárosdon át Seregélyesig vezet, tehát székesfehérvár felé is biztosított a közlekedés. Vonattal a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonalon volt elérhető a város, de 2009-ben a vonal Mezőfalva és Paks közötti szakaszán megszűnt a személyszállítás. Korábban Solttal is összekötötte egy vasútvonal (Dunaföldvár–Solt-vasútvonal), ennek azonban már a vágányait is felszedték, helyükön 2015-ben kerékpárút létesült. A kis BZ vonatok jártak itt, a kis piros egy vagonos BZ vonatok, Dunaföldvár és Solt között, viszont Soltról autóbusszal a mai napig könnyen megközelíthető helységről, városról van szó, mely már Tolna megyéhez tartozik (Solt még Bács-Kiskun megye része.)

Földvár nevét ismereteink szerint először 1199-ben említi oklevél Monasterium de Felduar formában, ahol 1131-ben II. (Vak) Béla király Szent Péter tiszteletére apátságot alapított. Szulejmán szultán a mohácsi csata (1526) után Földváron fogadta Buda város tanácsát, hogy tőlük a város kulcsait átvegye. A török uralom idején Jur Hisszarit volt a település neve.

A város híres Csonka-tornyának keletkezéséről szintén hiányoznak a megbízható adatok. Korábban a IV. Béla király idején emelt lakótornyok egyikének vélték, de a régészeti kutatás azt mutatta, hogy az 1530-as évekből vagy csak kissé korábbról való. Miután a törökök elfoglalták a vidéket, erődítményt, sáncokat építettek itt, amihez a monostor és díszes templomának faragott köveit is felhasználták, és a vár körül település alakult ki. Így látta ezt Evlija Cselebi török utazó is, akinek 1663-ban készült leírását ismerjük. A török kiűzése után az elnéptelenedett vidéken betelepítés kezdődött, nagyobb számban szerbek (rácok) és német telepesek, később tótok is érkeztek. Földvár fontos dunai átkelőhely volt és mezővárosnak számított. Ezt a jogállását megerősítette I. Lipót király 1703. évi rendelete, melyben évi három országos vásár tartására jogosította fel a települést. A dunai átkelőhely birtoklásáért a Rákóczi-szabadságharc idején kemény harcokat vívtak. A várat a kurucok 1704 januárjában elfoglalták, a császáriak nyolc hónappal később visszaszerezték; 1705 őszén Vak Bottyán csapatai ismét elfoglalták, és ezúttal a kuruc sereg sokáig birtokolta, végül azonban a vár elesett. A harcok következményeként a település egy időre újból elnéptelenedett. 1713-ban a vidék földesura, Mednyánszky Ferenc László földvári apát – bár apátság már nem volt, de az apát cím megmaradt – ún. szerződést (contractus) adott ki, amely a szabad bíróválasztás mellett többek között a szabad költözködést is biztosítja, és mentesít a földesúrnak egyébként járó robot alól.[7] Ezek a kiváltságok vonzották a betelepülőket és hozzájárultak Dunaföldvár gazdasági fejlődéséhez, a céhes kézműipar kialakulásához.

A huszadik században a századfordulóra kialakult a városközpont a közhivatalokkal, néhány pénzintézettel; több utcában emeletes házak sorakoztak. 1904-ben felépült az új, tekintélyt parancsoló városháza (községháza), a régi emeletesre való átépítésével. 1906-ban megvalósult a helyi és helyközi telefonhálózat bekötése, a következő évben a főtéren elkészült az artézi kút (100 évvel később is helyén áll). A városiasodás jelei egyértelműen megmutatkoztak. A helység házainak több mint 90%-a azonban még mindig vályogból vagy sárból készült (az alap is), a tetők 76%-a zsúp- vagy nádfedeles volt.  A 20. század elején két jelentősebb ipari létesítmény működött a községben: az 1884-ben épített Reitter-féle gőzmalom és az 1911-ben alapított kendergyár. Nagyobb iparvállalat mintegy fél évszázadon át nem is alakult. A lakosság továbbra is főként kézműipari és mezőgazdasági tevékenységből (gabonatermesztés, kert- és szőlőművelés, állattenyésztés), illetve árui piaci értékesítéséből, valamint fuvarozásból és kereskedelemből élt. Dunaföldváron két helyen működött vízimalom, az egyik Felső-révnél, a másik Alsó-révnél. Az előző században a 40-et is elérte a vízimalmok száma. Az 1944-ben megrongálódott utolsó vízimalom Paksnál akadt meg, tulajdonosa Bukovits Ferenc volt.

1950-től elkezdték a városházának díszeitől történő megfosztását. Durva kőporos vakolattal látták el, több vakolattagozatot levéstek, a címer helyére vörös csillag, a saroklámpa helyére hangszóró került.[10] Az 1952-ben megnyílt Magyar László Gimnázium a feloszlatott ferences rend államosított rendházának épületében kapott helyet. 1949 novemberében határozat született az országos jelentőségű nagyberuházás, a Sztálin Vasmű, későbbi nevén Dunai Vasmű létesítéséről a közeli Dunapentelén. Sztálinváros (ma Dunaújváros) építkezéseire és a vasműbe földváriak százai jártak át dolgozni. Dunaföldváron a kendergyár mellett pozdorjalemez-gyár, néhány kisipari termelő szövetkezet és a helyi ellátást biztosító élelmiszeripari vállalat alakult. Később újabb üzemek létesültek (Oxigén- és Dissousgáz Vállalat, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár (BHG) helyi részlege, faipari-, gumiipari szövetkezet). A már korábban létrehozott mezőgazdasági szövetkezet mellé az 1960-as erőltetett kampány eredményeként további három alakult. 1969-től zajlott a vízhálózat kialakítása, az egymillió literes víztározó építése. Kenyérgyár létesült, 1969-ben megnyílt az áruház. 1970-ben befejeződött a villamosítás, ugyanebben az évben a település nagyközségi címet kapott,[11] 1989. március 1-jén pedig várossá nyilvánították. A rendszerváltás egyik első jeleként kiürítették az itteni szovjet laktanyát, leszerelték a föld–levegő rakétabázist, 1990. április 22. és május 14. között a szovjet csapatok elhagyták Dunaföldvárt. A felújított épületekben több száz fiatal család lelt otthonra. Szintén a város határában volt a Magyar Néphadsereg 104. Honi Légvédelmi Rakétaezred 3. Honi Légvédelmi Tüzér/Rakétaosztálya is Dunaújváros, illetve Paks oltalmazására. A gőzmalom 1918-tól részvénytársaságként működött, majd 1949-ben államosították, a rendszerváltás után privatizálták. A város északi határában fekvő kendergyár azonban a privatizáció során nem talált gazdára, 1991-ben bezárt, azóta állapota jelentősen leromlott. 1998-ban teljesen felújították a városházát. Helyreállítottak az 1950-ben levésett homlokzati díszeket, a cementes helyett terranova lábazatot kapott az épület, 2000-ben helyreállították az udvari szárnyakat, 2004-ben pedig az épület kis tornyára új óralap került fel. A Duna-híd nagyjavítása során a rajta átvezető Dunaföldvár-Solt vasútvonalat 2000-ben végleg felszámolták. Az 1979 óta már csak teherforgalmi célokat szolgáló pályát felszedték, az úttest a hídon aszfaltburkolatot kapott, a régi pályatest további részének helyén a városközpontot elkerülő utat alakítottak ki. A Pusztaszabolcs-Dunaújváros-Paks vasútvonalon a közlekedés megszűnt, a Paksi Atomerőmű ellátása miatt esetenként forgalmat bonyolít.

A mai belváros néhány belső utcájából a 19. század második felére kiszorult a parasztság, a belvárosban így kisvárosias, az utcára merőleges szárnnyal rendelkező házak épültek. Többségüket eredetileg tükörablakok, kettős hódfarkú cserépfedés, falazott tégla kerítés és kémények, vakolatdíszek jellemezték. A későbbi felújítások során ezek az épületek sokat veszítettek rangjukból, a fedést gyakran cserélték más formájú cserépre vagy palára. Jellemző a belvárosi polgári házakra a padlástér szellőzésének a térdfalba vájt lyukakkal való biztosítása, amelyekbe több helyen (például Petőfi utca 6., Kossuth Lajos utca 5.) kerámiafigurákat tettek.

A külsőbb területeken csak a kockaházak megjelenésével indult bomlásnak a fésűs, falusias utcakép, amelynek nyomait a belvárosban (pl. Sóház utca) láthatjuk. A parasztházakra jellemzőek voltak a tükörablakok (általában kettő a homlokzaton), a hódfarkú cserép-, bádog- vagy nádfedés, az utcavonalon álló nyári konyha vagy sütőház, az ácsolt kapuk és az udvarban álló mezőgazdasági melléképületek (pl. csűr).

Nevezetességei a Csonka torony, melyben fürdőzéseim során sokszor megfordultam gyermekkoromban, a vármúzeum és várudvar, melyben egy állásinterjúm során jártam. De kifejezetten szépek templomai is, mind a Református, mind a római Katolikus Temploma. Kiemelkedő szépségű Szent Ilona temploma, melyet a helyiek Öreg templomnak neveznek. Ezen felül a lösz hegy tetején található egy kápolna is, melyet ha  a helyszínen járunk mindenképpen érdemes megtekinteni.  Ezenfelül, ha nyáron kikapcsolódásra, kis lazításra vágyunk, látogassunk el a strand és gyógyfürdőbe is, ahol különböző wellness szolgáltatásokban lehet részünk. Gyermekkorom kiemelkedő jelentőségű helyszíne volt, sok szép emlékem kötődik ide.

0

MAGYARORSZÁG – VERŐCE

Egy régi kedves ismerősöm, barátnő, hívott meg Verőcére, korábbi nevén Nógrádverőcére bennünket párommal, élettársammal, kedvesemmel. Úgy gondolom, hogy Verőce annyira gyönyörű hely, hogy érdemes kicsit jobban bemutatnom. Nem túl nehezen megközelíthető, sőt elég könnyen elérhető helyről van szó, mely  a Duna bal partján, Vác és Szob között helyezkedik el. Közúton a legegyszerűbben a 12-es főúton lehet eljutni Verőcére, de Szendehely és Rétság irányából megközelíthető a település a 12 101-es úton is. Magyarkút településrészt a 12 102-es, Aranyoskutat pedig a 12 119-es út szolgálja ki. Kerékpárral elkerülhető a közúti forgalom a Váctól kiépített kerékpárúton. Elérhető Verőce vasúton és vízi úton is. A községen két vasútvonal is áthalad, a 70-es számú Budapest–Szob-vasútvonal és a 75-ös számú Vác–Balassagyarmat-vasútvonal. Előbbinek egy állomása, utóbbinak három megállóhelye van a településen: Verőce vasútállomás a központban, a szobi vonalon, Fenyveshegy megállóhely [korábban Verőce-Fenyves], Magyarkút-Verőce megállóhely és Magyarkút megállóhely pedig a balassagyarmati vonalon. Verőce vasútállomás közúti megközelítését a 12-es főútból kiágazó 12 305-ös út, Magyarkút-Verőce megállóhelyét pedig a 12 101-esből kiágazó 12 304-es út biztosítja.

Történetéről sokmindent érdemes tudni, de amit én kiemelnék az a következő:

Területén az őskorból és a római korból származó leletek kerültek elő. A település szélén, a Dunaparton még ma is állnak egy római őrtorony maradványai, Valentianus császár korából.

Az 1950-es megyerendezéssel került Nógrád vármegye Nógrádi járásából került az akkor még Nógrádverőce Pest megyébe. 1965-ben változtatták Nógrádverőcéről Verőcére a település nevét. 1974. december 31-én Verőcemaros néven egyesítették Kismarossal. 1990. január 1-jén alakult újra önálló községgé.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 3,4% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,2%, református 10,2%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 14,5% (23,1% nem nyilatkozott).

 

Nevezetességei pedig (a teljesség igénye nélkül) a következőek:

·         Helytörténeti Múzeum – 2014-ben nyílt meg a település fennállásának 770. évfordulóján. A Verőcei Helytörténeti Kör szervezésében, az Árpád út 21. szám alatt, az Edvi Illés Aladár villában (a Könyvtár épülete) kapott helyet. Kiállítási anyaga a település 19–20. századi hagyományait, használati tárgyait, kultúráját mutatja be, de a település híres szülötteiről, és a hosszabb-rövidebb ideig itt élt híres emberekről, a község régi életéről is találhatók itt leírások, emlékek.

·         Hét vezér haranglábak . A millennium befejeztével 2001. őszén Verőce község képviseletében, gr. Bethlen Farkas fogadta be a tornyokat, a Duna bal partján állnak és Tolcsvay Béla által szerzett zenei hangokkal kísérik az idő múlását. A harangokat Gombos Miklós, arangykoszorús harangöntő mester készítette.

·          Kárpát-Haza Temploma – 2010.06.04-én került átadásra, a búzaszem formájú hófehér istenhajlék, melyet kalákában, közadakozásból építettek a Verőce melletti Lózsi-völgyben, azzal a céllal, hogy a Kárpát-medencében élők összetartozását kifejezze.

·         Barokk stílusú katolikus temploma – 1719-ben épült.

·         Római kori hídfőállás, castellum (őrtorony) romja

·         Duna-parti támfal – Ybl Miklós egyedülálló tervei alapján

·         Rádiómúzeum – a rádiózás kezdetétől a rendszerváltásig gyártott több mint 120 öreg, detektoros és elektroncsöves rádiót, orsós magnetofont, gramofont, lemezjátszót, valamint mérőműszert mutat be, köztük több érdekes, egyedi darabot is. A gyűjtemény Perneky Sándor magángyűjteménye.[14][15] Jelenleg a helyiség remélt felújításáig nem látogatható.

·         Wass Albert Emlékház – 2013. május 31-én került sor, Gróf Czegei Wass Albert Emlékházának felavatására a verőce melletti Lózsi-völgyben, mely az író személyes tárgyainak, székelyföldi kerámiáknak és különleges, személyes vonatkozású fotók sorozatának ad otthont.

Mindenképpen érdemes megnézni ezeket a nevezetességeket, amikor verőcén járunk, de mondom, ez a teljesség igénye nélküli felsorolás, mert még rengeteg szép látnivalót, rengeteg csodás épületet tartogat Verőce.  Aki Pest megyében vag ybudapesten él, mindenképpen látogasson el verőcére, legalább egyszer, nem fogj amegbánni, annyira gyönyörű helyről van szó.

Kellemes kikapcsolódást, kultúrában gazdag feltöltődést kívánok

Minden Verőcére látogató turistának, kirándulónak!

+1

Zanussi hűtőszekrény

Antonio Zanussi, egy kovácsmester fia a Zanussi cég, a Zanussi gyár, a Zanussi márkanév és az általa kínált minőségi termékeke alapítója. 1916-ban kezdett el lakossági kemencék és kályhák építésével foglalkozni. 1920 – ban elkészült első nagy technikai újítása, a sztenderd fatüzelésű tűzhely, aminek öntöttvas a főzőfelülete. Mivel nagy sikere volt, így a gyárat Antonio Zanussi 1946-os halála után két fia, Lino és Guido Zanussi továbbvitte a gyárat és a cég vezetését is átvették. A vállalkozás az 1950-es évekre átlépte a háromszáz fős alkalmazotti létszámot, tehát meglehetősen nagy létszámmal dolgoztak az akkori cégekhez képest. 1951-ben megjelent első gáztűzhelyük, mely szintén nagy sikert hozott. 1954-ben Porcia városában új gyárat hoztak létre, megkezdték terjeszkedésüket. 1958-ban legyártották az első mosógépüket, amely hű volt addigi termékeikhez mind sikerben, mind minőségben. 1959-ben piacra léptek szupermarket hűtőszekrényükkel, ami automata leolvasztással és két külön szabályozható rekesszel rendelkezett. Az 1960-as években egy újabb piacra is belépett a gyártó. Megkezdték a saját márkás televíziók gyártását. Erre az időszakra már az olasz háztartási gép piac 25%-át, az egész európai piacnak pedig a 10%-át tudhatták magukénak.

1968-ban, egy tragikus repülőgép balesetben életét veszítette Lino Zanussi, a cég legendás vezetője és legközelebbi munkatársai. Ezt követően a piac kedvezőtlen hatásai és más körülmények következtében jelentős anyagi problémái adódtak a Zanussi cégcsoportnak. Ez az 1984-es AB Electrolux által történő felvásárlással oldódott meg.

Röviden ennyit a Zanussi gyárról. Mivel termékeik igazán minőségiek és hosszú távon is működőképesek, ezért párom és én beszereztünk egy Zanussi ZXAN13FW0 Egyajtós hűtőszekrényt másodkézből.

A hűtőszekrény jellemzői a következőek:

Űrtartalma százharminckettő liter, statikus technológiával rendelkezik, mi fehér színben vettük meg, de legjobb tudomásom szerint létezik szürke színben is. Zajszintje harmincnyolc dBA, szélessége ötvenhat és fél centiméter,  Magassága nyolcvanöt-kilencven centiméter, Mélysége ötvenhét centiméter, Automatikus leolvasztással rendelkezik  a hűtőtérben, F-es minősítésű energia osztállyal rendelkezik, egyajtós hűtőszekrényről van szó. Éves energia fogyasztása pedig száztizennyolc kilowatt/óra. Kettő teljes szélességű hűtő polccal rendelkezik, valamint üvegpolc szegéllyel, zöldségtároló fiók is van benne. Hat darab tojásnak van benne hely, vagyis hat darab tojásnak van benne tojástartó. Súlya pedig üresen huszonnyolc és fél kilogramm. A mi választásunk azért esett erre a hűtőszekrényre, mert könnyen elfér a transporterben, mini kisbuszunkban is. Nekünk elsősorban rendezvényezéshez kell, és az első próba útján kitűnően szerepelt, remélem a későbbiekben is be fog válni. Csak ajánlani tudom, kicsi, szerény hűtőszekrényről van szó, mely kevés helyet foglal.

0

ABBI GLINES- FALLEN TOO FAR- BELÉD ESVE című könyv

ABBI GLINES – FALLEN TOO FAR – BELÉD ESVE

 (ROSMARY BEACH 1.)

Egy izgalmas regényről van szó, melyet szívesen olvastam el. A két világ, a kőgazdag világ és a szegény ember sorsa közötti különbséget mutatja be ez a könyv, egy szerelmes pár történetén keresztül. Csak ajánlani tudom. 

Egy ​kő gazdag srác. Egy kemény lány egy alabamai farmról. Mostohatestvérek más világokból. Egy vad, őrjítő és ellenállhatatlanul fülledt nyár Rosemary Beachen.

Az utolsó dolog, amire Blaire Wynn vágyik, az az, hogy odaköltözzön apja új családjához a floridai Rosemary Beachre. De nincs választása. Miután anyja hosszú betegeskedés után elhunyt, és csak egy jó adagnyi adósságot hagyott maga után, Blairnek esélye sem volt, hogy megtartsa alabamai kis farmházukat.

Ahogyan leépült kis teherautójával, egy pisztollyal az ülése alatt behajt a pénztől bűzlő üdülővárosba, tudja, hogy sosem fog tudni beilleszkedni. Azzal indít a jelenet, hogy Balery bemegy a buliba, ahol rengeteg új sport autó áll. Ő eddig a terepjárókhoz, a sáros kerekű terepjárókhoz szokott, és mivel ő is azzal érkezik, hát a háttérben áll meg. Alig van pénze, azon gondolkodik, hol és mit tudna dolgozni, és hogy hogyan fog autójában aludni, mert Rush első pillantásra nem akarja befogadni. Szerencsére később megszánj aa szerencsétlen és kiszolgáltatott, ugyanakkor vagány és talpra esett lányt, akinek ráadásul még a terepjárójából is a legkellemetlenebb pillanatban fogy ki a benzin… Még csalódottabbá válik, amikor új otthonához érve megtudja, hogy az apja Párizsba utazott, otthagyva őt még sosem látott mostohatestvérével, Rush Finlay-vel. Rush – aki egy rossz hírű rock sztár fia – cinikus, leereszkedő és sosem kérne bocsánatot semmiért; éppen olyan elkényeztetett, mint amennyire észbontó, és egy pillanat alatt teljesen megbolondítja Blairt. Hát még amikor meglátja, milyen izmok rejtőznek a ruhái alatt…

Ahogyan telik a nyár, Blair idővel olyan oldalát is megismeri Rushnak, amire sosem számított volna, a köztük lévő kémiát pedig már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azonban Rush olyan titkot őrizget, ami Blair egész világát tönkreteheti. Vajon rájön a lány, még mielőtt túlzottan beleesik?

Izgalmas, érdekes olvasmány, ami nem egy kalandos kis szerelemről szól, hanem kőkeményen a két világ különbségéről, és Rush titkairól. De valyon mi i s az a titok?

 

Csak javasolni tudom mindenkinek ezt a könyvet, aki szeretne egy új világba csöppenni, aki szeretne egy izgalmas regényt olvasni!

0

Zdenek Miller a kisvakond nadrágja mesekönyv

Zdenek Miler

 

A Kisvakond nadrágja

 

Egyik kedvenc mesefigurám, mely igazán a szívemhez nőtt, Zdenek Miler Kisvakondja volt. Egyszerűen fergetegesen humoros, érzelmes kis mese, megkapó történetekkel, melyet minden gyermeknek látnia kell. Ajánlom a mai gyermekeknek is, de akár felnőtteknek is, ha nosztalgiázni, nevetni szeretnének.

 

Zdeněk Miler cseh rajzfilmkészítő és illusztrátor, legjobban a Kisvakond (eredeti nyelven Krtek vagy Krteček) kalandjairól szóló filmek és könyvek szerzőjeként vált ismertté.

Miler nagyjából hetven filmet készített, ezek közül ötvenben a főszereplő a leghíresebb alkotása, egy kicsi vakond. Az ötlet 1956-ból származott, amikor felkérést kaptak egy gyerekeknek szóló oktatófilm elkészítésére. A felkínált forgatókönyvvel nem volt elégedett, és az erős Walt Disney filmes befolyás alapján elkezdett egy állatfigurát keresni a történet főhősének. Később azt mesélte, hogy a vakond figurája egy vakondtúrásra lépésnek volt köszönhető egy sétája során. Az első film, melyben a Kisvakond szerepelt „A Kisvakond nadrágja” („Jak krtek ke kalhotkám přišel”) címet kapta, és a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Oroszlánt nyert.

Kezdetben a Kisvakond beszélt, azonban Miler azt szerette volna, ha a filmjeit a gyerekek minden országban meg tudják érteni, és lányával, aki a hangokat kölcsönözte, kialakított egy érzelmeket és érzékelést sugalló, nem szövegszerű hangokból álló módszert. A lánya egyben az első közönsége is volt: ő volt, aki először láthatta a filmeket, és Zdenek Miler így tudta felmérni, hogy a mesék üzenetei milyen hatást váltanak ki a gyerekekben.

A kis vakond már a kezdetektől hatalmas sikert ért el Csehszlovákiában, Kelet-Európában és Németországban, napjainkra több mint nyolcvan országban vetítik filmjeit a gyerekek nagy örömére. Később ezek a filmek megjelentek könyv formátumban is.

Zdenek Miller könyvei leginkább a Móra könyvkiadó gondozásában jelentek meg, így a Kisvakond nadrágja című könve is. 2005ös kiadása tíz oldalas, kemény kötésű kiadás.

Ez a könyv a legkisebb gyerekekhez szól, színes lapozóról van szó, melyet minden (szinte minden) gyermek örömmel fogad.

A Kisvakond nadrágja című mesében a Kisvakond szeretne egy olyan nadrágot, melynek zsebébe minden belefér, amit csak talált: a golyó is, a szög is, a gomb és a tükör is. Láttatok már ilyet? Kisvakondunk ilyet keres éppen. Vajon sikerül neki ilyen nadrágot találnia?

0

Magyarország, Miskolc!

Magyarországon a Bükkhegység lábánál található Miskolc város.Kevesen tudják azonban, mennyi szépséget rejt ez a város és környéke.A megye kulturális központja is, ahol található többek között a  DÉRYNÉ SZÍNHÁZ!

Erről a színházról szeretnék most rövid történelmi áttakintést adni olvasóimnak!

Az épületet Déryné és a Széchényi utca sarkán találjuk.Alapköveit már 1819-ben rakták le.Hazánk legrégibb kőszínháza.

Építési költsége az akkori vármegye által kibocsájtott gyüjtűlevelek alapjángyűlt összegekből került ki.

Lásd az egykori épület fotóját!

Ebben az időben a színház elnyeréséért versenyeztek a sziniigazgatók, mert a színtársulat tagjainak megélhetése a miskolci közönség támogatásával mindig kellően biztosítva volt.

A színészet ekkor aranykorát élte, egészen 1843-ig, amikor a város területén pusztító nagy tűzvész áldozatául esett a színház épülete is.

1857-ben újra felépült, a régi színház biztosítási árából, az összegyült önkéntes adományokból, az erre a célra rendezett különböző előadások bevételeiből, és a kibocsátott kölcsönrészletlapok eladásából.

Belső átalakítási munkálatokat 1925-ben végeztek rajta.Kibővítésére is hamarosan sor került.

Érdekes homlokzatának árkádos kiképzése, Miskolc város egyik jellegzetessége.

Érdemes felkeresni!

Belső tere ma!Legmodernebb belső kialakítása van!Régi stílus multját megtartotta!

Gyakran látogatok el, ebben a színházba, számomra nagy élményt nyújt minden előadás.

Javasolom mindazok számára, akik ebben a szép városban vagy környékén laknak, avagy éppen Miskolcon üdülnek, ott tartózkodnak.

A színház igazgatói[]

A Miskolci Nemzeti Színháznak története során – az elődszínházzal együtt – több mint nyolcvan direktora volt.

1797–1856[]

Sorszám Név Mikor Sorszám Név Mikor Sorszám Név Mikor Sorszám Név Mikor Sorszám Név Mikor
1. Philipp Berndt 1797 2. Kótsi János 1801–1803 3. Kreutzmayer Ferenc 1814 4–5.  és
Murányi Zsigmond
1815–1821 6. Éder György 1823
7. 1825–1828 8. 1829 9. 1829 10. Láng Ádám 1830 11. 1833
12. Újfalussy Sándor 1833 Éder György
(másodszor)
1833–1834 Újfalussy Sándor és
Pergő Celesztin
(mindketten másodszor)
1835–1836 Komlóssy Ferenc
(másodszor)
1836 13. 1836
Balla Károly
(másodszor)
1841–1843 14. Kőrössy Ferenc 1846 15. Várady Pál 1846 16–17. Somogyi Sándor és
Várossy József
1847–1848 18. Hidasi Elek 1852
19. Kőszegi Endre 1853 20. 1854 21. 1856

Jelenleg már nem Déryné hanem Miskolci Nemzeti Színház a neve!

+1