Akasztón van a legjobb horgászhely

Akasztó Bács-Kiskun vármegyében a Kiskőrösi járásban található. A Duna–Tisza közén fekszik, Kiskőröstől úgy 9 kilométerre. Külterületének egy részén 6 négyzetkilométernyi területén fekszik a Kiskunsági Nemzeti Park Felső-kiskunsági – tavak a falutól északnyugatra. Nyugatra pedig 9 négyzetkilométernyi részen a nemzeti park Miklapusztai része.

Ha szeretnél ide ellátogatni akkor az 53-as főúton érheted el a falut. Vasúttal sajnos nem lehet megközelíteni csak a Budapest-Kunszentmiklós vonalon és Akasztótól 7 kilométerre van a megálló.

Tudtad honnan ered a helység neve? Nos a helyi szájhagyomány alapján a rossz utak miatt átutazók a kerékakasztó sár miatt nem tudták útjukat folytatni, megakadtak, innen eredeztetik a nevet. A másik feltételezés, hogy az egykori földesúr pallosjogáról kapta az Akasztó nevet.

A települést egészen az Árpád-kora vezethetjük vissza, hogy akkor keletkezett. Akasztóhoz tartozott egykor Döbrögecpuszta és ott római kori tárgyi emlékeket találtak, így például az i. sz. 91-ből származó Victoria-szobrot is itt lelték. Amúgy századokon át királyi birtok volt, de a török hódoltság idején teljesen elpusztult. A szatmári békekötés után 1719 körül népesült be újra felvidéki szlovák telepesekkel, akit itt ragadtak és teljesen elmagyarosodtak. 1737-ben a Bosnyák család, 1770-ben Batthyány család volt a falu földesura. A 19. században a Blaskovich, Bencze és báró Kass családok voltak a főbirtokosok. A két világháború között gróf Milványi Cseszneky Mihálynak volt a legjelentősebb szőlőbirtoka itt és malomipari vállalata.

Akasztó környéke természeti adottságai révén homokos és szikes talajok váltakozása. A lakosság a nehéz körülmények ellenére megszelídített a homokot és virágzó szőlőtermesztés alakult ki. Ennek köszönhetően a község infrastruktúrája tudott fejlődni. A mezőgazdasági termelés főgerince a szőlőtermesztés lett és 6900 hektár összterületen 800 hektáron folyik a termelés, melyből 700 hektáron folyamatos a termés. Az 1900-as években több borászati vállalkozás jött létre, mely megélhetést biztosított több családnak. Jelenleg is a borturizmus jelentős a községben. Állattartás szempontjából az igénytelenebb állatok jöhettek szóba, így a juhtenyésztésre fókuszáltak az itt élők jobban. De az utóbbi időben az ősi szarvasmarha tenyésztés is előtérbe került, ugyanis Akasztó határában lévő szikes puszta alkalmas a legeltetésre.

Sajnos itt is megfigyelhető az emberi közreműködés a tájalakítás révén és a szárazföldi vizes élőhelyek drasztikusan lecsökkentek. Akasztón több szikes tó található. Nagyon fontos, hogy vigyázzunk ezekre a szikes tavakra, hisz az átvonuló, pihenő és fészkelőhelyei a ludaknak, a récéknek, és egyéb vízimadár-fajoknak is. A Kiskunsági Öntözőcsatorna országosan kedvelt horgászvíz, mely igazi látnivalót jelent a csendet, a vizet és a szabadság érzését maradéktalanul kedvelni természetkedvelőknek.

Több nevezetesség is látható Akasztón.

Római katolikus templom

A világháborús hősök emlékműve

Döbrögpusztai római kori régészeti feltárás

Stadler Stadion

Buksika

Ajánlom

Tetszik

+1

Szabálysértés bejelentése