Látogasd meg mindenképpen a Bivaly-rezervátumot!

Mórahalom Csongrád – Csanád vármegyében található a Mórahalmi járás központja. Szegedtől mintegy 20 kilométerre nyugatra fekszik, közvetlenül a déli szerbiai országhatár mellett. Szomszédos települések észak felől Zákányszék, Kelet felől Domaszék, délkelet felől Röszke, nyugat felől Ásotthalom, északnyugat felől pedig Ruzsa. Közigazgatási területe 8314 hektár.

1729-ben nevezték el a települést először nem hivatalosan Mórahalmának majd 1892-ben Szeged-Alsóközpont néven lett a sűrűn lakott tanyavilág központja. Ekkor emelték az első középületeket is. Területe Királyhalom Mórahalom, Nagyszéksós nevű korábbi kapitányságok egy részéből alakult meg. 1950-ben lett Mórahalom önálló község és 1970-től pedig a nagyközségi rangot kapta meg. A közigazgatás átszervezését követően 1984-től pedig városi jogú nagyközség lett, több település körzetközpontja. 1989. március 1-jén városi rangot kapott. A település 1992-ben ünnepelte alapításának 100. évfordulóját. A várost biztonságos kerékpár út köti össze a környező településekkel, de bicikliúton egészen Bajáig eljuthatunk. A városban meghatározó a mezőgazdasági termelés, magángazdálkodás keretében. Mórahalom város és a Homokháti Kistérség gazdasági és földrajzi adottságait figyelembe véve határozta el a városi önkormányzat az ipari park létesítését, amely államilag elismert ipari park címet 1997-ben kapta meg. 2000-re befejeződött az a teljes infrastruktúra kiépítése.

A Homokháti Térségi Agrár-Ipari Tudományos és Technológiai Park 2019-ben már 100 hektáros területen működik. Az ipari park környékén a vásártér szomszédságában épült munkásszálló is, hogy a vidéki munkaerőnek szállást biztosítsanak.

Nagyon érdekes a tanyavilág iskolázottsága hogyan alakult az 1800-as években. Az 1848-as szabadságharc előtt a szegedi tanyákon sehol sem volt iskola. Ez nagyon szomorúan érintette az itt lakókat, ezért többen összefogtak főként a módosabbak és zugiskolákat tartottak fenn. Télvíz idejére felfogadtak egy írástudó embert, aki megtanította a gyerekeket írni, olvasni és számolni. Istállókban, színekben folyt a tanítás. Az oktatók többnyire obsitos katonák voltak, ezért obsitosainkat abc-vadászoknak hívták. Kutasi Ödön egykori alsótanyai irodasori tanító kéziratos munkájában vándortanítóknak nevezi az első tanyai tanerőket. Kiszolgált katonákról és vándorló szegény diákokról írt kéziratában. Bérüket legtöbbször természetben kapták. Kutasi Ödön írásából maradt fenn az is, hogy a mai Mórahalom területén a Nagyszéksós 170. számú tanyát bérelték ki először a szülők iskolának. Ez egy nádfedelű kis ház volt, később pedig Farkas Csamangó Antal tanyája állt ezen a helyen. 1852-ben dr. Tóth János kegyesrendi tanárt nevezték ki igazgatónak a környékre, hogy új fordulatot hozzon a tanyai népoktatás belső életébe. Havonta tartott a tanítóknak értekezletet, hogy közelebb hozza őket egymáshoz. Tóth János szervezte meg Magyarországon az első hat tanyai iskolát. A mai Mórahalom területén négyet. Az első a királyhalmi iskola volt 1853-ban nyitották meg. Második volt a mórahalmi iskola, harmadik a nagyszéksósi iskola, negyedik pedig a csipaki iskola. Mára már csak a mórahalmi iskola maradt meg és mellé lett még az egyházi iskola.

Mórahalom turisztikai jelentősége tulajdonképpen egyre nagyobb, főbb látogatottsága a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdőnek van. 4 -féle minősített gyógyvize van. A gyógyvíz nőgyógyászati megbetegedések, kopásos és gyulladásos ízületi betegségek, gerincbetegségek, valamint izumreuma kezelésére szolgál. A fürdő mellett van a város legnagyobb parkja, itt a város történelmi sorsfordulóinak emlékeit őrző szobrok, emlékművek kaptak helyet. 4 csillagos szállón szállhatunk meg. A város külterületén található a Nagyszéksós-tó, ahol bivalyrezervátum működik. Tudvalevő, hogy Magyarországon a 16. század óta tenyésztenek bivalyokat.

Buksika

Ajánlom

Tetszik

0

Szabálysértés bejelentése