Óceániai legszebb állama

A Marshall-szigetek Óceániában elhelyezkedő állam. Mikronézia szigetvilágában Hawaii és Ausztrália között van félúton. Két szigetcsoport: a Ratak- és Ralik-szigetlánc és több kis korallpad alkotja. Az állam neve J. Marshall angol hajóskapitány nevét viseli, aki 1788-ban végzett kutatásokat a területen. Az Egyesült Államokhoz 1947 és 1990 között tartozó társult állam, 1991-ben nyerte el teljes függetlenségét. Legismertebb atolljai a Bikini- és Eniwetok-atoll, amelyek az amerikaiak atomfegyver kísérleteiről váltak híressé. Az ország gazdasága nagyban függ az USA által használt katonai támaszpontokért cserébe nyújtott segélyektől. A lakosság főként földműveléssel és halászattal foglalkozik.

Az éghajlat meleg és párás, az esős évszak májustól novemberig tart. A szigetek időnként tájfuntól szenvednek. A csendes-óceáni tájfunok gyakran a Marshall-szigetek táján alakulnak ki és felerősödnek, miközben nyugat felé haladnak: a Mariana-szigetek és a Fülöp-szigetek felé.

A történelem szerint már Krisztus előtt a 2. évezredben lakott volt ez a terület. Az első európai a spanyol Alonso de Salazar volt, aki 1526.ban fedezte fel a szigeteket. A szigetcsoport nevét az 1788-ban itt járt John William Marshall brit kapitány emlékére kapta. 1885-ben német gyarmat lett. 1914-ben Japán szállta meg a szigeteket és katonai támaszpontokat létesített itt. 1944. január 31-én a Kwajalein-atollról kiindulva az amerikaiak elfoglalták a szigeteket. 1947. július 18-án megalapították a Csendes-óceáni Gyámsági Területet, és az Amerikai Egyesült Államok közigazgatása alá rendelte az ENSZ. 1973-ban a szigetcsoport kilépett a Mikronéziát alkotó szigetek szövetségéből. 1979. május 1-én az USA elismerte a Marshall-szigetek alkotmányát és kormányát, Amata Kabuát elnökké választották. Ez azóta az ország nemzeti ünnepe. 1986. október 21-én az USA hivatalosan is államává fogadta, függetlenedve a gyámsági területtől. 1990-ben az ENSZ megszüntette a gyámságot és elismerte független államként és 1991-ben fel is vette tagjai sorába.

Az ország hivatalos nyelve az angol és a Marshall-szigeteki nyelv. A lakosság a hivatalos nyelvek mellett a helyi nyelveken beszél. A népcsoportok megoszlása 97%-a mikronéz és 3%-a amerikai. 90%-a a lakosságnak protestáns és 3%-a a katolikus egyház tagja.

A lakosság főként földműveléssel és halászattal foglalkozik, fontosabb terményük a kókuszdió. A kopra feldolgozása és a kézművesség képviseli az ipart. Jelentős az idegenforgalom. A mezőgazdasági termelés kis gazdaságokban történik. Kókuszdiót, kenyérfa-gyümölcsöt, paradicsomot, sárgadinnyét termesztenek. A szigeten igen kevés a természeti erőforrás, ezért a behozatal jóval meghaladja az exportot. Az élelmiszerimport keretében liszt, rizs, cukor és tea kerül a szigetekre, amelyek fontos kiegészítői a táplálkozásnak. Rizsből és aprított kókuszdióbélből készül az egyik marshall-szigeteki különlegesség a csukucsuk, amely ideális köretnek grillezett húsokhoz vagy pedig hallal, esetleg gyümölccsel.

Buksika

Ajánlom

Tetszik

+1

Szabálysértés bejelentése