Azt tartják a kutya lelke emberként tér vissza!

Az egyik legősibb kutyafajta a mongol pásztorok és a tibeti szerzetesek hű védelmezője már 3000 éve. Különleges kutyának tekintik és rendkívüli tisztelet övezi ezt az óriást. Ezt a lenyűgöző ebet több néven emlegetik. Mongol pásztor- vagy juhászkutyának, a hunok kutyájának. A nomádok napjainkban is neveznek el róluk gyermekeket. A bankhar jelentése gazdag vagy nagyfejű, a bavgaré pedig medve. Mindkettő nagyon jól kifejezi, milyen hatalmas ez a fajta, aki mai napig lenyűgöző védelmező és hűséges társ is egyben, de sajnos egyre ritkább.

A fajta majdnem kihalt. Az 1920-as évektől a szovjet megszállás után annyira megcsappant a fajtaállomány, hogy szinte semmi nem maradt belőle. Moszkvában egyébként a legnagyobb példányokból kabátot készítettek. A nomádok nem tudták kutyák nélkül megvédeni állataikat. Erre figyelt fel Bruce Elfström, természetimádó biológus és felfedező, amikor egy filmforgatás miatt Mongóliába utazott. Egyik éjjel a faluban, ahol tartózkodott, a farkasok 17 lovat és 30 egyéb haszonállatot ragadtak el. Azon gondolkozott: hogy történhet meg, hogy egyetlen éjszaka alatt az emberek ennyi mindent elveszítenek? Vajon miért nem védekeznek? Ekkor talált rá a válaszra; a bankhar, aki korábban a védelmüket szolgálta, lényegében szinte teljesen eltűnt. Bruce-t nem hagyta nyugodni a tény, hogy egy ilyen csodálatos élőlény a kihalás szélére került. Mongólia-szerte gyűjtöttek kutyákat, akiktől DNS mintát vettek, hogy elkerüljék a beltenyészetet, valamint megbizonyosodjanak arról, az állat biztosan az ősi fajtához tartozik. A sikeres alomból származó kölyköket hatalmas kennelekbe tették, ahol a birkákkal együtt nevelkedtek, hogy először megszokják azokat, később pedig védelmezzék őket. Amint elérték a megfelelő kort, a növendékek nomád családokhoz kerültek, és életük végéig hűségesen őrizték a rájuk bízott nyájat. A statisztikák alapján a bankhar 80-100%-os védelmet nyújt a ragadozók ellen. Nagyon büszkék a fajtára, a kölyökkutyák rendszerint a gyermekekkel együtt nőnek fel, hogy minél korábban beilleszkedjenek a család életébe. Nagyobb korukban a mezőn őrzik a nyájat, ahol nagy szükségük van erejükre és bátorságukra a zord körülmények közepette. Egy ősi mongol történet szerint a kutyát halála után egy dombtetőn kell eltemetni, hogy az emberek ne taposhassanak rajta, és a magasban közelebb kerülhessen az istenekhez. Úgy hiszik, ha egy kutya meghal, emberként születik újjá, az ember pedig kutyaként. Ezért a bankhar farkát a temetés előtt csonkolják, hogy a gyermek farok nélkül születhessen a világra. Azonban nem minden kutya érkezik vissza emberként, csupán az, akinek a lelke készen áll rá. A gyönyörű hagyományból is látszik, mekkora tisztelet övezi ezt a hatalmas védelmezőt. Nem véletlen tehát, hogy a mongol emberek a bankhart tekintik A kutyának. Sokan úgy vélik, a két fajta azonos, és a modern változatot hívják tibeti masztiffnak, míg régebbi munkakutyákat mongol pásztorkutyának. A szakértők szerint azonban a két kutya eltérő genetikával rendelkezik, azonban gyakran keverednek, így félő, hogy az eredeti bankhar hamarosan el fog tűnni.

Buksika

Ajánlom

Tetszik

0

Szabálysértés bejelentése