JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE, SZAJOL - vélemény

Átlag: 5 (1 szavazat)

Kategória: Országok

Közzétéve 2023 január, 11 - 6:06

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE, SZAJOL

Felhasználási tapasztalat:: párszor
Ár : 2000 Forint

SZAJOL

Egyik kedves kis felnőtt kori településem Szajol község amely Jász-Nagykun-Szolnok megyében a  Szolnoki járásában fekvő település. Szajol az Alföld közepén, Budapesttől száztíz kilométerre, Szolnoktól mintegy tíz kilométerre keletre fekszik, a Tisza és egy hajdani morotvája közé beékelve. A települést a 4-es számú főút szeli ketté. Északon a Holt-Tisza part határolja az ófalut, míg délen egészen a vasútvonalig érnek az újtelep lakott területei. Növényvilágára jellemzőek a tölgy-kőris-szíl ligeterdők, a kőris-mézgásér láperdők, bokorfüzesek, fűzligetek. Állatvilágában kis- és nagyvadak egyaránt élnek. Úgymint mezei nyúl, őzike (egy héttel ezelőtt láttam a vonatból egyet, csak mint egy szobor, meseszép látvány volt.) Pockok, rágcsálók is találhatóak, de gazdag madárvilága is.  A Tisza folyó hullámterének jellegzetes madarai a vörös vércse, a kis kócsag és a partifecske. A horgászok kedvenc táborozóhelye az ófalu tőszomszédságában kanyargó mintegy nyolc kilométer hosszú Holt-Tisza ág.

Megközelítése közúton a 4-es főúton. Vonattal elérhető a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-, a Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza- és a

Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalon. (A három vasútvonal Szolnok és Szajol között közös pályán halad.)

Történetére, kialakulására jellemző, hogy a Tisza és egy hajdani morotvája közé beékelve fekszik Szajol község. Szajol már az őskorban a Körös kultúra

időszakában lakott hely volt. A Felső-földön cölöpszerkezetes patics falú házat tártak fel. Szajol neve először 1261-ben fordult elő egy IV. Béla által kiadott

oklevélben Zoyli alakban. 1332-ben Sael, Sayl, Zayla alakokban fordult elő az oklevelekben. A zayoli nemesekről tesz említést IV. Béla királynak az 1339-ben

átírt oklevele is. A község nevét Zayli, majd Szayl, Zayla írásmódokkal láthatjuk az oklevelekben. Neve feltehetően török eredetű, jelentése „előkelő”.

Szajol a szolnoki várispánsághoz tartozott. A település, mint nemesi közösség mereven elzárta az utat a nagyobb számú idegen letelepedők előtt.

Birtokosai 1339-től a Szajoli, Simonfi, Kompolti, Országh családok voltak. A török hódoltság alatt a népesség erősen megfogyatkozott, 1576-ban

tizenhárom tizedfizető lakosa volt. A hódoltság idején Szajol a szolnoki szandzsák népes faluja. A település török időben is megmaradt katolikus hiten.

Hegedüs Gergely és testvérei a címeres nemes levelet I. Lipót királytól nyerték. 1784-1787 között megtartott első magyarországi népszámláláson négyszázötvennégy fő élt a településen, a nemesek száma nyolcvankilenc fő. Nemesi családjai a Fejér, Hegedűs, Lajkó és Török családok. Az 1827-es összeírás szerint már a lakosok  száma hétszázhuszonhét római katolikus, nyolc protestáns, és huszonkilenc izraelita. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcokban Szajol fő feladata a forradalmi seregek elszállásolása volt. 1872. augusztus 4-én kelt és szeptember 19-én jóváhagyott szabályrendelet értelmében Szajol nagyközséggé alakult.

1903-ban a községben az egész falu egyöntetűen összecsapott a csendőrséggel, az elszegényedett kisnemesek, a parasztok és a pályamunkások is. A falu urasága akarta a község legelőt megcsorbítani. Az elégedetlenkedőket a csendőrség súlyosan bántalmazta, egyeseket közülük bebörtönöztek, a pályamunkások közül pedig többeket elbocsátották a spontán földfoglalás miatt. Az első világháborúban négyszázkilencven lakos vett részt, közülük negyvenen a hadszíntereken haltak meg.

A második világháborúban a Szolnok ellen irányuló valamennyi támadás Szajolt is érintette, hiszen annak szinte elővárosa. 1944. október 20-án foglalták el a szovjet csapatok, a harcok azonban nem értek véget, mert a német alakulatok, nevezetesen a 4. SS páncélgránátos hadosztály október 23-24-re a vezseny-szajoli hídfőbe vonult vissza, amit csak a 7. gárdahadsereg október 24-i betörése számolt fel. A lakosság száma az 1944. januári 2957 főről ugyanezen év decemberére 2404 főre csökkent.

Az 1848 után épített vasútvonalak Szajol-Szolnoknál találkoztak, így Szajol tulajdonképpen Szolnok „élő csomópontjává” vált, ezután nagyszámú vasutas réteg alakult ki.

Az első Katolikus Olvasókör 1900-ban jött létre. A Vasutasok Köre 1928-ban alakult meg. 1994. december 2-án vasúti szerencsétlenség történt a településen. Egy váltóállítási hiba következtében 31 ember vesztette életét, 51 megsérült.

Szajolban sok nemesi ember, neves személy és híresség született. Köztük Fejér Mihály – Szendrő és Eger várvédője, Fejér Miklós – Földművelésügyi államtitkár, Dr. Fejér Miklós – Kormányzói kabinetiroda államtitkára, Horthy Miklós tanácsosa, állam és jogtudományok doktora (Cambridge), tiszteletbeli lovag, főispán Fejér János – Egri kanonok, író, Fejér Aladár – Magyar királyi kincstári főtanácsos, Fejér Elemér – Pénzügyminiszteri helyettes államtitkár,  valamint itt volt  Lippich Gusztáv vármegyei főispán egykori kúriája is. Lippich Gusztáv és István sírja a szajoli temetőben található. Valamint itt született 1929-ben Romány Pál földművelésügyi miniszter is.

Történelmi nevezetességben, eseményekben gazdag,

Több híres ember szülővárosa.

Tehát nemcsak természeti értékei miatt

De történelmi nevezetessége miatt is

MEGÉRI LEGALÁBB EGYSZER ELLÁTOGATNI SZAJOLRA! 

+Erősségek

TÖRTÉNELMI, HÍRES, NEVES

-Hátrányok

NINCS

Kollár Alíz Margit

Ajánlom

0

Szabálysértés bejelentése

Minden hozzászólás

Értesítés a
0 Legyél az első, aki hozzászól
Inline Feedbacks
View all comments