Közzétéve 2022 június, 01 - 11:11
KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF MÚZEUM ÉS CIFRA PALOTA KIÁLLÍTÓ HELYE
Ár : 1200 Forint
Gyermekkoromban jártam utoljára akkori osztályfőnökömnek és természetesen szüleimnek köszönhetően a Kecskeméti Katona József Múzeumban és Cifra palotában, nagyon hálás vagyok érte nekik a mai napig.
A Kecskeméti Katona József Múzeum és Cifra palota tervezője Márkus Géza volt, amely építészünk nevéhez a Cifra Palotán kívül a Kolozsvári Nyári Színház (Spiegel Frigyessel), A Schöpf-Merei Kórház (1906), Kolozsvári Állami Magyar kincstár (1909-1910), volt Király Színház (Budapesten), Népopera (mai Erkel Színház), és a Szegedi Vajda- Palota kötődik.
A Cifra Palota épülete 1902-ben az akkori városatyák megbízásából épült fel. Az első városi bérház volt, az újonnan kialakított Rákóczi út példaadó nyitánya, kezdő épülete volt.
Az 1903-ban befejezett épület fő formáiban, jellegében Lechner Ödön műveit követi, azonban Márkus Géza továbbgondolta, tovább fejlesztette művét, az épület igazán csodálatos remekmű lett. Az épületben, vagyis a cifra palotában a magyaros mellett a nemzetközi szecesszió, különösen annak bécsi, plasztikusabb iránya is erőteljesen megjelenik. Az épületet gazdaságossági okokból többfunkciósra tervezték, és többfunkciósnak is építették meg.
A földszinten bérbe adható üzletek sorakoztak (egykori bejárataik helyén ma ablakok vannak), az első emeleten a Kereskedelmi Kaszinó díszterme (Pávás terem) és egyesületi helyiségei, míg a második emeleten bérlakások voltak kialakítva. Az épület belső díszítése visszafogottabb, s elsősorban az ovális alaprajzú Pávás teremre összpontosul.
Egykor felkapott társadalmi élet folyt benne, szinte minden társadalmi rtéteg, de leginkább a gazdagabb, tehetősebb polgárok, vezetők találkozó helye volt. Ennek állít emléket a mostani, mai formájában a Katona József múzeum és Cifra Palota kiállító helye.
A kék eozinmázas csempék, a meggypiros és kék pirogránit díszek, a festett gipszstukkókból kivitelezett, de eredetileg eozinos kerámiából tervezett pávák, a ma már hiányzó hatalmas tükrök és ornamentális falfestés, s az egykor arany hátterű fehér stukkók együttesében, motívumaiban is a külső díszítés köszön vissza. A Cifrapalota kerámiadíszei a pécsi Zsolnay gyárban készültek. 1983 óta működik múzeumként, ma a Kecskeméti Katona József Múzeum történeti, néprajzi, régészeti, képzőművészeti kiállításainak ad helyet.
Kiállításai :
– Nagyurak és vezérek – Híres avar leletek a Kiskunságból
– Képzőművészeti állandó kiállítás
o 1. Válogatás a 20. század első felének magyar festészetéből (pl. Ferenczy Károly, Czigány Dezső, Egry József, Ámos Imre, Márffy Ödön, Rippl-Rónai József);
o Kecskeméti Művésztelep (pl. Perlrott Csaba Vilmos, Bornemisza Géza, Iványi Grünwald Béla);
o Tóth Menyhért;
o Mednyánszky László;
o Nagy István;
o Farkas István
Aki Kecskeméten lakik már biztosan látta ezt a csodálatos Múzeumot, de aki még nem tekintette meg, vagy csak látogatóban, átutazóban jár Kecskeméten és van pár szabad órája, annak bátran ajánlom e csodálatos, Képzőművészetben gazdag Múzeum megtekintését.
GYÖNYÖRŰ, KÉPZŐMŰVÉSZETBEN GAZDAG
NINCS
Kollár Alíz Margit
Ajánlom
Szabálysértés bejelentése
Minden hozzászólás