ARANYVESSZŐ

Kedvenc virágaim, bokraim közé tartozik az aranyvessző. Sokáig úgy tudtam, hogy ezt a bokrot, növényt, virágot  úgy hívják hogy aranyeső, egy félre hallás alapján. (Vagy felénk tényleg így hívják? Az utcánkban biztosan.)

Legelterjedtebb földrajzi helye, legtöbb faja (körülbelül nyolcvan faj) él Észak-Amerikában, de elterjedt még Észak-Afrikában és Kelet-Ázsiában is. Európában mindösszesen négy faja honos. A nemzetség mindössze négy európai fajának egyike a közönséges aranyvessző; mely az egyetlen olyan aranyvessző, amely a Kárpát-medence belső területein is honos. A legjobban hegyvidéken vagy homokos talajon terem erdőszéleken és vágásokban, tisztásokon, bokros helyeken. Enyhén mészkerülő. A Mátrában nagyon elterjedt. A mérsékelt égövön a legtöbb faj gondozás nélkül is szépen fejlődik, nem igényel se sok csapadékot, se különleges talajt. Hazánkban a kanadai aranyvessző és a magas aranyvessző vadon is elterjedt, szabadon, főleg az erdők szélén, vizek mentén is megtalálható

Az aranyvessző (Solidago) az  családjának  alcsaládjába tartozó virágos évelő növények nemzetsége. További elnevezései: aranyosvessző, aranyruta, erősrojt, istápfű. Két-három méteres magasságra nő meg, karcsú növény, melynek sűrű levelei, virágzata van. A kórók a tövénél bokrosodnak. .

Felhasználására jellemző a hasznosság, hiszen ismert (főleg Olaszországban ismert, elterjedt) gyógynövényről van szó.

A régi germánok afféle csodanövénynek tartották. Termeszteni a gyógyhatásait felismerő arabok kezdték. Európában a középkortól használják a vese- és hólyagbántalmakra; a 15-16. században sebek kezelésére is. A magyar népi gyógyászatban nem kapott komolyabb szerepet, az olasz népi gyógyítók viszont több célra is alkalmazták főzetét.

Fitoterápiai célra is alkalmas. Legjellemzőbb hatóanyagaik a flavonoidok (1-2 százalék), a szaponinok  (2-3 százalék) és az illóolajok. A belőle készült forrázatot külsőleg toroköblítésre, teaként fogyasztva pedig magas vérnyomásra, különféle epe-, vese-, hólyag- és májproblémák ellen, nehéz havivérzés, szamárhurut, reumás és ízületi fájdalmak esetén használják, továbbá izzasztás és vizelethajtás céljából alkalmazzák. Elsősorban azonban dísznövényként termesztik, és a szabadban is felemelő, csodálatos látványt nyújt. 

.

Az aranyvessző dísznövényként Amerikából Európába áttelepített fajai:

·         Solidago grandiflora Desf.,

·         Solidago nutans Aiton,

·         Solidago procera Aiton,

·         Solidago pyramidalis Moench,

·         Solidago sempervirens ,

·         Solidago serotina Aiton,

Kollár Alíz Margit

Ajánlom

Tetszik

+1

Szabálysértés bejelentése