Páratlan élményt adó barlang

Abaligeti-barlang a Mecsek hegység leghosszabb patakos barlangja. A Mecsek hegység Észak-Nyugai részén található Bodó-hegy oldalában triász anisusi szürke mészkőben alakult ki. A bejárata a tengerszint felett 219 méterre van. Nyugati oldal kőzete konglomerátum. Vízgyűjtőterületének jelentős része a jakab-hegyi antiklinális homokkövén helyezkedik el. 1768-ból származnak az első adataink a barlang bejárásáról, de már bizonyosan előtte is használták tárolásra, menedékhelynek az ellenségek ellen. Sokáig csak az előürege volt ismert, amelyet a falu plébánosa Riedl Antal házának felépültéig pincének használt, ezért a helybéliek Paplikának keresztelték el. Mattenheim József és társai fedezték fel az ismeretlen belső barlangot és egészen a végén lévő tóig eljutottak. 1819-ben Kölesy Vince Károly bejárta a barlangfőágát és elsőként mérte fel. A barlangról részletes leírást, alaprajzi és hosszmetszeti barlangtérképet készített. Munkáját a Tudományos Gyűjteményben jelentette meg 1820-ban. 1833-ban a barlang bejáratát kitágították a látogathatóság megkönnyítése végett. 1884-ben Chalupni János plébános közadakozásból hozzákezdett a barlang kiépítéséhez, ezzel megkönnyebbül a kutatás, feltérképezés, leírták az állatfajait, a helyrajzi viszonyait stb. 1923-ban Bokor Elemér zoológus ismételten felmérte a rendszert, geológiai megfigyeléseket tett, állattani feldolgozást végzett és ez megjelent 1931-ben a Turisták Lapjában.

Gebhardt Antal 1934-ben szisztematikus gyűjtőmunkával 190 állatfajt írt le a barlangban (bogarak, pókok, aprófutonc félék, vakbolharajok). Jelentős téli denevér-pihenőhely. 19 denevérfajt figyeltek itt meg, amelyek csak a barlangban telelnek vagy szaporodnak. Nagyobb testű emlősök közül a nagy pele nyomait rendszeresen látni a barlang belső részein és vidrák is szoktak beköltözni a közeli horgásztóból.

A barlang főága 467 m hosszú és átlag 3 m magas, van néhány oldalága is amelyek nehezen járhatóak. Folyóvizes aktív barlang, mert patak folyik végig a főágon. Cseppkőképződményei nem jelentősek. Az első cseppkőképződmény a bejárattól 50 m-re található a Bagolyvárnál. Innentől kezdve gyorsan következnek egymás után a Korona, Pisai ferdetorony, Florián-szobor, Tabernakulum, Kálvária, Prédikálószék, Elefánt, Lebegőkő, Karthágó romjai, Könyvtár, Niagara, Nagydóm és Pokol torka nevű szakaszok. A kutatások alapján megállapították, hogy állatvilága gazdagabb a többi Dunántúli barlangtól. Sok olyan faj került elő, amely csak ott van pl. a kis vízicsiga, a híres abaligeti vakrák, 3 százlábú faj. A leletek azt is igazolják, hogy az újkőkorszakban és a bronzkorban lakták.

2001 novembere óta megújultan várja látogatóit a hét minden napján 10-15 óra között.

Buksika

Ajánlom

Tetszik

+2

Szabálysértés bejelentése