Utazás a Csendes-óceánon!

A tengerek páratlan rejtélyessége, vad szépségei, fékezhetetlen ereje, mindig csábitotta a kalandra vágyó utazókat.

A Csendes-óceán nemcsak a legnagyobb, hanem a legidősebb óceán is, amelyet minden oldalról szoritanak,nyomnak összefelé a mélyben uralkodó hatalmas erők.

Újabb tizmillió év telik el, amig Afrika és Amerika egyesül.Szélessége  17 700 km közepes mélysége 4188 m, peremtengerei a  Bering-tenger.-Ohotszki-tenger,- Japán tenger,- kelet Kinai-tenger,-Dél-kinai-tenger,-Kaliforniai-öböl.

Beltengere:Ausztrálázsiai-tenger,-Földközi-tenger.

Nagy mélységben rendkivül változatos felszin figyelhető meg.Mélytengeri árkok, mélytengeri vulkánok, egész sora kapcsolódik egymáshoz, láncra fűzve, máshol fennsikok, és korallszigetek húzódnak benne.Páratlan az élővilág gazdagsága, változatossága is.Megszámlálhatatlanul sok  sziget tarkitja felszinét.Szigetei a kelet-ázsiai, kelet-ausztráliai, partot kisérik, majd Óceánia szigetvilágát alkotják.Meredek,zárt part mentén a 15 000 km hosszú  Kordillerák és az  Andok hegység vonul végig.

A Bering-tenger Ázsia és Észak-Amerika  között elterülő peremtenger, melynek területe majdcsak akkora, mint Grönlandnak,Földünk legnagyobb szigetének.A magasan északon fekvő tengernek a Beringszorosnál van kapcsolata a Jeges-tengerrel, és délen az Aleut-szigetfüzér választja el a Csendes-ócaántól.

A tenger neve egy Dán hajóskapitány emlékét őrzi, aki az orosz hajóflotta kutatóhajóját irányitotta 1725-től mintegy 15 éven keresztül.Vitus Jonassen  Bering  1741-ben fedezte fel Alaszka partvidékét, és az Aleut-szigeteket.Ezzel bebizonyitotta,hogy Ázsia és Amerika között nincs szárazföldi átjáró.

ALASZKA, valamikor orosz tulajdonban volt, 1867-ben adta el az orosz cár  az Egyesült Államoknak.

Dél felé haladva elérjük az Ohotszki-tengert, ahol nyáron gyakran tanyáznak a bálnavadászok.Ma már védelem alatt állnak az itt élő szürke bálnák.A régi időkben ezerszámra vadászták le őket a bálnavadászok.

KAMCSATKA félszigete északon határolja.Itt már messziről feltűnnek  égbe nyúló, füstölgő hegyei.

A leghiresebb a Kljucsevszkaja Szopka.Mellette napjainkban is 30-35 vulkán múködik.A természeti erők heves múködésének eredményei a folyamatosan fellövelö gejzirek is.Minden 4-5 órában akár 8 percig is képesek magasba emelni a 80-90 fokos vizet.A  forró szökőkutak vizéből különböző vegyi anyagok válnak ki, és megszinesitik a medencéket, varázslatos látványt nyújtva az ide látogatóknak.

1956.tavaszán figyeltek fel igazán a vulkánok iránt érdeklődő  szakemberek a félsziget tűzhányóira, ekkor a modern idők egyik  leghatalmasabb  vulkánkitörését figyelhették meg, a tudósok.

A gigászi erejű robbanás 40 km-es magasságba  repitette fel a köveket, a hamut, majd az 1 km átmérőjű kráterből félelmetesen előbuggyant a láva.Ez megolvasztotta a gleccsereket,a hegycsúcsok havát, és vad robajjal zúdult lefelé.

Egyenlőrre eddig tartott az utazás a Csendes-óceánon,csak izelitőnek szántam ezen véleményemben leirtakat, mert a Csendes -óceán csodáiról vaskos könyvet lehetne irni.

Remélem,hogy tettszett mindazoknak akik olvasták és valamilyen formában érdeklődést tanúsitanai Földünk óceánjai iránt!

janosom

Ajánlom

Tetszik

0

Szabálysértés bejelentése