Süteményekről!

Szegény Dárius!

Talán minden kincsét oda adta volna egy szelet habos tortáért.

Hosszú az út a kovásztalan mézes lepényektől a mai cukrázdák és pékségek pultjain incselkedő, “édes elkárhozásra” csábitó remekművekig.Igaz a hóditó mórok és törökök megtették a magukét, a Velencei Köztársaság gályái is makacsul szelték a  kalózokkal és viharokkal támadó tengert, hogy megörvendeztessék Európát a titokzatos tájakról származó nádcukorral,( amit aztán patikamérlegen,eleinte gyógyszerként,de méreggel vetekedő áron bocsátotak az arra ahitozók részére.)ám a cukrászat igazi forradalmát mégiscsak az olcsó,mindenki számára hozzáférhető répacukor elterjedése jelentette.

Nem is volt túl régen, csupán úgy kétszáz éve,hogy azóta nosztalgiává vált a törökméz és Jancsi-Juliska mézeskalácsháza.

Belátom,sokkal egyszerűbb-bár drágább-készen megvenni,mint megsütni egy süteményt.Ismerjük el,hogy nagyanyáink,mintha mi sem lett volna egyszerúbb,úgyszólván a semmiből is tudtak sütni-főzni.De ha gyermekkorom vaniliaillatú vasárnapjaira gondolok,meg a  mai emberek elszomorodó arcára, amikor a mamájuk a szemük láttára a legközelebbi üzletekben veszik meg a szüledténapi tortát csak azmondó vagyok,hogy süssünk inkább valamit.

Nem olyan nagy fáradság nem is boszorkányság, és a család is boldogan segit.A közösen készitett sütemény miatt talán még hazasietni vagy otthon maradni is érdemes.Megédesülnek tőle a gyermekkor emlékei és a felnőttkor keserúségei.

Jó jó de hát mi a teendő? Sorolom: Végy egy csipetnyi bátorságot,( ha most elrontod,legközelebb biztosan sikerül!) egy nagy adag jókedvet, némi időt és türelmet, egy jó sütőt, néhán tálat,fakanalat, habverőt.továbbá  hozzávalókat,mérd ki pontosan a mennyiségeket, EZ AZ ALAPSZABÁLY!

Olvasd el a receptet,a megszivlelendő tanácsokat,aztán tartsd meg a receptben javasolt részmunkálatok sorrendjét, végül strázsálj éberen a forró sütemény mellett,nehogy megdézsmálják,mert annak gyomorrontás a vége.Ennyi az egész!

Ha valamely alkalom vagy vendégeink tiszteletére sütünk, úgy válasszunk,hogy a sütemény illeszkedjék a menűhöz.

Tartalmasabb elő- vagy főételek után mindig könnyű édességet kináljunk!

Ne vegyük sértésnek,még szeliden se erőszakoskodjunk.ha valaki éppen egy hősies fogyókúra kellős közepén tart.

Van elég gyötrelme szegénynek nélkülünk is!

A sütemény előadás , módja még a többi ételeknél is fontosabb.Olyan szépnek és kivánatosnak kell lennie,hogy az se tudjon ellenállni, aki úgy érzi már feállni sem tud az asztaltól degeszre ette magát.Ez a finálé, a ráadás, a már-már szükségtelen jó,amelyre asztaltársaink élénkebben fognak emlékezni,mint a nem kevésbé mives, közbülső pecsenyére.

A receptek általában 4 személyre szólnak, a torták többre, de mimndenkit óva intek attól,hogy a fenti véleményemet  szentirásnak vegye!Honnan tudhatnám én,hogy ki mit és mikor sütött utóljára, nem elhanyagolható szempont.

Tudni kéne ki hány buktát egy ültőhelyben elfogyasztania!

Remélem, hogy ez a bevezető vélemény elnyerte tettszését!Jó sütést kivánok!

janosom

Ajánlom

Tetszik

+1

Szabálysértés bejelentése