Messze távol hazánktól!

Mikronéziát a mikronézek népesitik be.Ezek az emberek erős mongoloid jegyeket hordoznak magukon,de a bőrük szine sötét.

Polonézia népeiről,kulturájáról, származásukról igen eltérő vélemények léteznek,lakói világos barna bőrüek,magasabb termetúek.Vannak akik úgy vélik,hogy az amerikai népek szálltak hajóra, és nyugat felé haladva, benépesitették a polinéz szigeteket.

A Kon-Tiki expedicióval Thor Heyerdahl ezt szerette volna bebizonyitani.

A tengeráramlatok és a passzétszél segitségével Peruból indulva érték el a polonéz szigeteket.Érdemes egy-két gondolatig elidőznünk ezeken az egzotikus szigeteken.

Új-Guinea Óceánia legnagyobb.bolygónk második legnagyobb szigete.Felfedezélése,és elnevezése arról tanúskodik,hogy több európai  expedició is járt erre  egymástól függetlenül.Jorge de Meneses 1526-ban a naplójában Ilhas dos Papuas,vagyis a Pápuák szigete néven jegyezte le a szigetet.Pápua maláj eredetú szó,amely göndör hajú embert jelent.

Mai nevét egy Spanyol hajósnak köszönheti, aki 1545-ben többször is partra szállt itt.A vidéket nagyon hasonlatosnak vélte az afrikai Guineával, ezért az ismeretlen földdarabot Nueva Guinea néven jegyezte fel.Új- Guineát a 17. és 18. században több európai expedició is  felkereste, de a sziget belsejébe jutni nem sikerült a harcias természetű őslakók miatt.

A sziget igazi feltárása csak az utóbbi évtizedekben valósult meg, amikor is botanikusok, zoológusok, egész serege kutatta a különleges élővilágát.

Geológusok ásványi kincsek után kutatva  végeztek különböző fúrásokat.

Magyar felfedezők közül elsősorban néprajzkutatók végeztek feltáró munkákat.Elsőnek Fenichel Sámuel félresztendős gyüjtő munkája érdemel emlitést.1895-től hat éven keresztül Biró Lajos  lankadatlan lelkesedéssel,teljesen magára hagyatva gyüjtött néprajzi tárgyakat,növényeket, állatokat.

Az egyenlitő déli oldalától húzódik a déli szélesség 11.fokáig.Igazi egyenlitői éghajlata van.Meleg,párás környezetben fejlődő buja növényzet gazdag állatvilágnak ad otthont.A szeszélyesen kanyargó folyókat mocsárerdők kisérik, ahol hemzsegnek a maláriát terjesztő szúnyogok.Napjainkra azonban sokat veszitettek hitelességükből a halálos csipésekről szóló legendák.

1880-ban egy francia orvos megtalálta azt az apró élőlényt,amelynek vérében bekövetkező szaporodása váltja ki a magas lázat.

A kitűnő ellenszerek és megelőzési módszerek, ma már az őserdőt az európai ember számára is elviselhetővé teszik.

Az élet erre felé nem sokat változott napjainkra sem.Még mindig léteznek olyan pápua törzsek, amellyekkel Biró Lajos is megismerkedett.Öltözködésük,ékszereik, is a kőkori népi hagyományaikat elevenitik meg.Ruhát ma sem szivesen hordanak, a nadrág helyett egyszerú ágyékkötőt viselnek amely a kenyérfa kiáztatott, puhitott háncsából készül.Olyan mint a puha szarvasbőr.Két felső karjukon karkötőt hordanak ami orchideavirágok szárából készül.A  legbecsesebb ékszerúk az orrkarikák.A nyakukon viselt ékszer nem más mint az agyarpár.

Egy pápua igazi báját a smink adja meg.Igy néz ki a kisminkelt Pápua:

Remélem hasznosnak bizonyul ez az utazás a messze távoli földrészre!

janosom

Ajánlom

Tetszik

0

Szabálysértés bejelentése